Ugrás a tartalomra

Integrált Településfejlesztési Stratégia

Középtávra szóló stratégia, amely a város kiemelt fejlesztéseit jeleníti meg. A stratégia támpontot ad befektetők számára, valamint lehetőséget nyújt a város pályázati úton történő fejlesztésére.

Integrált Településfejlesztési Stratégia készítésének háttere (ITS, 2015)

 

A 2014-2020-as programozási időszak stratégiai alapdokumentumaként definiált Európa 2020 az Európai Unió tíz éves növekedési stratégiája. A stratégia három fő pillért határoz meg az unió gazdasági-társadalmi fejlődése érdekében:

 

  • Intelligens növekedés, amelyben hangsúlyos szerepet kap az oktatás, a kutatás, az innováció
  • Fenntartható növekedés, az alacsony CO2-kibocsátású gazdaságra való átállás ösztönzésével
  • Inkluzív növekedés, a munkahelyteremtésre, a szegénység csökkentésére fókuszálva

A stratégia a foglalkoztatás, az innováció, az oktatás, a társadalmi befogadás és az éghajlat/energiapolitikai területén fogalmazza meg kiemelt céljait. Ez a kohéziós politika ösztönözni kívánja az integrált várospolitika alkalmazását, amely a fenntartható városfejlesztés megvalósításán keresztül erősíti a városok kohéziós politikában betöltött szerepét. Ez a törekvés egybevág Szentendre Város Önkormányzatának céljaival, hiszen a járásszékhely igyekszik minél hangsúlyosabb szerepet játszani tágabb térségének életében.

 

Alapelvként fogalmazódik meg, hogy a fenntartható városfejlődés érdekében olyan integrált stratégiákra van szükség, amelyek célul tűzik ki a várostérségeket érintő gazdasági, környezeti és társadalmi jellemzőkkel összefüggő problémák kezelését. Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testülete 221/2008. (V.20.) határozatában fogadta el az előző, 2007-2013-as programozási időszakra szóló Integrált Városfejlesztési Stratégiáját. A város 2014-ben megválasztott vezetése számára a dokumentum felülvizsgálata több okból is időszerűvé vált.

 

A tervezést meghatározó fő dokumentumok az alábbiak:

 

314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről,

1181/2013. (IV.5.) Korm. határozat A várostérségi integrált programok tervezési térségeinek lehatárolásával kapcsolatos irányelvekről

Útmutató a kis- és középvárosok számára az ITS 2014-2020 elkészítéséhez (Belügyminisztérium, munkaanyag 2014.12.11.)

Városfejlesztési Kézikönyv (2. javított kiadás NFGM, 2009)

Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei – Széchenyi 2020 program arculati kézikönyve (http://palyazat.gov.hu/doc/25)

Szentendre Város Önkormányzatának az ITS megindításáról szóló, és a tervezési munkálatokat támogató testületi határozata (7/2015. (I.22.) kt. határozat)

Az ITS szerepe, feladata:

Az ITS középtávon (2014-2020 között) jelöli ki az elérendő fejlesztési célokat, valamint az azok integrált megvalósítását szolgáló beavatkozások körét és a megvalósítás eszközeit. Az ITS célja, hogy a stratégiai tervezés eszközeivel segítse elő az elkövetkező 6‐8 év városfejlesztési tevékenységeinek eredményességét. A tervezési munka, a stratégia akkor tekinthető eredményesnek, ha hozzájárul ahhoz, hogy a város összességében a lehető legnagyobb mértékben használja ki fejlődési potenciálját a 2014-2020 közötti időszakban. Kialakítása oly módon történik, hogy azt a lehető legnagyobb mértékben tudják támogatni az EU Strukturális és Beruházási Alapjainak forrásai.

 

Az ITS akkor tudja betölteni szerepét, ha a fenti forrásszerzés mellett képes a város működésének különböző szereplői közti kommunikáció eszközévé válni, s így céljai és projektjei széles körű támogatást élveznek a város társadalmi és gazdasági szereplőinek körében. Hozzájárul ahhoz, hogy a városban folyó egyes fejlesztési tevékenységek – függetlenül azok finanszírozóitól illetve tulajdonosaitól – egymással térben és időben összehangoltan valósuljanak meg, erősítve ezzel az egyes fejlesztési célú beavatkozások hatását.

Fejlesztéspolitikai háttér

A 2014-2020-as tervezés hazai fejlesztési alapelveit az 1/2014. (I. 3.) OGY határozattal elfogadott Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) foglalja rendszerbe. Az OFTK rögzíti és összehangolja az ágazati fejlesztési és a területfejlesztési célokat, a gazdasági válság utáni világ kihívásaihoz igazodó új fejlesztéspolitikai irányokat és elveket fogalmaz meg, miközben megerősíti és összeköti velük a továbbra is követendő fejlesztési irányokat.

 

Az OFTK alapján elkészült és az EU Bizottság által 2014. szeptember 11-én elfogadásra került a Partnerségi Megállapodás (PM), amely az EU-s források felhasználásának tagállami feltételrendszerét határozza meg (a fejlesztési programokat Magyarország tervezte meg). A PM azonosítja Magyarország legfontosabb kihívásait, és kitűzi a fő fejlesztési prioritásokat a 2014-2020 közötti időszakra. A stratégiai keretdokumentum az eddigiekhez (Nemzeti Fejlesztési Terv 2004-2006, Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013) képest nagyobb fokú integrációt jelenít meg, ugyanis egyaránt magában foglalja az EU Kohéziós Politikájának pénzügyi alapjai (Strukturális Alapok és Kohéziós Alap – SA/KA) által finanszírozott operatív programokat, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) hazai felhasználásáról szóló programokat.

Emellett a PM összhangot teremt a magyar tagállami operatív programok és az EU Európai Területi Együttműködési programjai (pl. a határ menti programok, Duna térség transznacionális programja) között is, és kitekint egyéb uniós forrásokra és kezdeményezésekre is.

 

A hazai operatív programokat 2015. február 15-én elfogadta az Európai Bizottság. A központi régióban a városfejlesztés témaköre döntően a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) hatókörébe tartozik. A tervezés ennek 2015. február 15-én elfogadott változatát vette figyelembe. Lényeges szempont – egyben kiegészítő forrásbevonási lehetőség -, hogy a hazai szervezetrendszer által kezelt, az operatív programok struktúrájába becsatornázott EU-s források mellett a közvetlen brüsszeli finanszírozású európai nagyrégiók területi együttműködési programjai és az EU szakapparátusai által irányított partnerségi programok is megalapozhatnak egy-egy fejlesztést, továbbá lehetővé teszik más országokban már kialakult szervezeti és működési struktúrák, jó gyakorlatok megismerését és átvételét.

 

Integrált Településfejlesztési Stratégia
Szentendre ITS mellékletek
Weboldalunk használatának megkönnyítése és működtetése céljából sütiket használ. Bővebb infót az Adatkezelési tájékoztatóban találsz.