Október 6-án, az Aradi Vértanúk Emléknapján a szentendreiek a Kálvária dombi emlékműnél hajtottak fejet dicsőséges tábornokaink emléke előtt, akik életüket áldozták hazánkért az 1848/49-es forradalom és szabadságharc leverése után. A szentendrei városi ünnepségen megemlékeztek gróf Batthyány Lajosról, az első független felelős magyar kormány mártír miniszterelnökéről is.

A megemlékezés kezdetén szentendrei diákok tolmácsolásában hangzottak fel a kivégzett tábornokok utolsó szó jogán elmondott mondatai. Majd Petricskó Zoltán, Szentendre Város alpolgármestere tartott ünnepi beszédet. Az alpolgármester a Szózatot idézve igazi hősöknek és példaképeknek nevezte a mártírhalált halt tábornokokat, akik közül sokaknak bölcsője és sírja is lett ez az ország. „De vajon mi vehette rá az örmény, német, szerb származású hadvezéreket, hogy ők is mellénk álljanak, és velünk harcoljanak?” – tette fel a kérdést Petricskó Zoltán.

„Talán a szabadságvágy, az igazságérzet és jó ügybe vetett mérhetetlen hit kellett, hogy vezérelje őket. Lehet, hogy a magyarok iránt érzett elkötelezett szeretet és a krisztusi tanok diktálták belülről, hogy mit tegyenek” – fogalmazott az alpolgármester. „Mi is volt tehát az, ami összekötötte őket? Az a három alapgondolat, alapkő, amelyre ma is alapoznunk kellene a mindennapjainkat: Isten-haza-család. Hitben megerősödve, a hazát, a nemzetet szolgálva, a családjaink körében és segítségével lehet és kell ma is úgy élnünk, hogy méltóak legyünk nagy elődeinkre” – mondta Petricskó Zoltán.

Az alpolgármester szavait követően Kun Csaba képviselő, a Petőfi Kulturális és Hagyományőrző Egyesület elnöke tartott ünnepi beszédet, majd a résztvevő intézmények, pártok és civil szervezetek képviselői elhelyezték a kegyelet virágait az emlékműnél. Szentendre Város Önkormányzata nevében Petricskó Zoltán alpolgármester koszorúzott.

Az ünnepen, mint idén már többször, az Altiszti Akadémia is közreműködött: a díszőrök, koszorúvivők és a zenekaruk együttműködésének köszönhetően igazi méltó, katonás rendezvényt tartottak.
Az MHAA nevében Bozó Tibor dandártábornok, parancsnok helyezett el koszorút az emlékműnél.
A megemlékezés végén a Református Gimnázium tanárai és diákjai tizennégy mécsest gyújtottak az emlékműnél a mártírok tiszteletére.
Az ünnepség zárásaként a résztvevők elénekelték a Szózatot.