Az adó alapjának egyszerűsített megállapítása
Ennél a módszernél az adóalap a vállalkozás bevételéhez igazodó, törvényben meghatározott tételes összeg.
A választás feltételei, a bevételi értékhatárok és a bejelentés szabályai eltérhetnek az általános adózástól.
Mielőtt ezt a módszert választod, ellenőrizd, hogy a vállalkozásod jogosult-e rá, és milyen határidővel kell jelezned a választásodat.
A Htv. (törvény a helyi adókról) szerinti egyszerűsített adóalap-megállapítást választó kisvállalkozót a főszabály szerint:
- nem terheli helyi iparűzési adóalap-megállapítási, bevallási kötelezettség;
- az adóalap tételes összegére tekintettel az adóalapot nem kell megosztania a települések között;
- adóelőleget évente csak egyszer, az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig kell fizetnie;
- ha bevétele az adott bevételi sáv felső határát nem haladja meg az adóévben, akkor az adóévre fizetett adóelőleghez képest további adót sem kell fizetnie.
Az új szabályoknak köszönhetően az egyszerűsített (tételes) adóalap-megállapításra minden olyan vállalkozó jogosulttá válik, akinek az adóévi bevétele éves szinten (12 hónapnál rövidebb adóév esetén a működés naptári napjai alapján évesítve) nem haladja meg
- a 25 millió forintot;
- a 120 millió forintot [a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti átalányadót választó kiskereskedelmi tevékenységet végzők esetén].
Ezen feltételeknek megfelelő vállalkozót (iparűzési adóalanyt) - a Htv. alkalmazásában, a törvény fogalomhasználatának megfelelően - kisvállalkozónak kell tekinteni.
Ha a vállalkozó bevétele átlépi a rá vonatkozó bevételi korlátot, akkor nem tekinthető a Htv. szerinti kisvállalkozónak és nem állapíthatja meg iparűzési adóalapját a Htv. 39/A. § szerinti módon. Ekkor az adóévet követő évben benyújtandó adóévi bevallásában vagy az általános szabályok (Htv. 39. §) szerint kell megállapítani az adó alapját és teljesíteni az adókötelezettségét, vagy, ha az adózó a kisvállalkozói adó (KIVA) alanya, úgy választhatja a KIVA-alanyokra irányadó, Htv. 39/B. §-ában meghatározott egyszerűsített adóalapmegállapítást is.
Az egyszerűsített adóalap-megállapítási módszer alkalmazásának bejelentése
Az egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapítás választását annak alkalmazása első adóévében kell bejelenteni az alábbiak szerint:
- az adóévet megelőző évben működő vállalkozó – amennyiben az adóévben egyszerűsített iparűzési adólap-megállapítást kíván alkalmazni – az adóévet megelőző adóévről szóló bevallási nyomtatványon az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig jelenti be;
- az adóévben jogelőd nélkül kezdő vállalkozó az első adóévére is alkalmazhatja a tételes adóalap-megállapítást, amit majd csak az adóévet követő adóévben az adóévről benyújtandó adóbevallásán kell jelölni;
- a tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén kezdő (azaz más településen már működő, de iparűzési tevékenységét az adott településen csak év közben például új telephely létesítésével, székhely-áthelyezésével megkezdő) vállalkozó is alkalmazhatja (sőt, ha más településen e módszer szerint állapítja meg adóalapját, az új telephely, új székhely szerinti településen, ezt kell alkalmaznia). Mindezt a bejelentkezési, változásbejelentési nyomtatványon kell bejelenteni az adóhatóság számára. Az adózónak az adókötelezettségét érintő változást főszabály szerint annak bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül kell bejelenteni.
A kisvállalkozó a tételes adóalap-megállapítási módszer választására vonatkozó döntése – erre vonatkozó külön, évenkénti bejelentés nélkül – mindaddig érvényes, amíg azt vissza nem vonja.
A módszer megszüntetésének bejelentése
Ha a kisvállalkozó már nem kíván a tételes iparűzési adóalap szerint adózni az adóévre (adóévtől), akkor az adóalap-megállapítási mód változtatására irányuló döntését az adóév ötödik hónap utolsó napjáig (bevallási nyomtatványon) bejelenti az adóhatóságnak.
E bejelentéssel egyidejűleg az adóévre adóelőleg-bevallására köteles (hiszen e döntése eredményeként újra az általános előlegszabályok válnak irányadóvá). A bevallott adóelőleg megfizetése két részletben esedékes. A kisvállalkozó az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig teljesítendő adóelőleg-bevallással egyidejűleg az előző adóév adójával azonos összegű adóelőleg, a következő adóév harmadik hónapjának 15. napjáig ezen összeg felével egyező összegű adóelőleg fizetésére köteles.
Adómentesség, adókedvezmény, adócsökkentés
Az új tételes adóalap-megállapítás alkalmazásával a kisvállalkozó nem jogosult további törvényi vagy önkormányzati rendeleti adómentességre (az adóalap részleges vagy teljes csökkentését eredményező rendeleti szabály), adókedvezményre (a rendelet alapján az adó teljes vagy részleges csökkentésének lehetősége), vagy adócsökkentésre (pl. a Htv. szerinti, útdíjjal összefüggő adócsökkentés).
Az adó bevallása
A kisvállalkozót adóbevallási kötelezettség nem terheli az adóévről, ha
- az adóévi adó összege nem haladja meg az adóévi adóelőleg összegét;
- a megfizetett adóelőleg összege magasabb és a kisvállalkozó az adóelőleg és az adóévi adó összege különbözetének a visszatérítését nem kéri.
A kisvállalkozó adóbevallás benyújtására köteles az adóévről, ha
- a Htv. szerinti tételes adóalap is magasabb lesz az adóévben, mert az adóévi bevétel az előző adóévi bevételhez képest annyival több lett, hogy a következő bevételi sávhoz tartozó adóalapot kell alkalmazni, ennélfogva az adóévi adóelőleg kevesebb, mint az adóévi adó;
- a megfizetett adóévi adóelőleg összege magasabb, mint az adóévi adó, mert a kisvállalkozó bevétele csökkent, és a kisvállalkozó az adóelőleg és az adóévi adó összege különbözetének a visszatérítését kéri;
- a vállalkozás megszűnik, megszüntetik vagy az egyéni vállalkozás szünetel, illetve, ha év közben a telephelyet megszüntetik, vagy székhelyáthelyezés történik.
Az adóelőleg, az adó fizetése és esedékessége
Az adóévi adóelőleget a Htv. speciális rendelkezése alapján az adóév ötödik hónapja utolsó napjáig (naptári évvel azonos üzleti év esetén május 31-ig) kell megfizetni. Ennek összege az előző adóévi adó összegével egyezik meg.
Az adófizetés
Amennyiben a kisvállalkozó az adóévről (az adóévet követő adóévben) bevallás benyújtására nem köteles, vagy az adóévben fizetett adóelőleg több volt, mint az adóévi adó, akkor nem köteles az adóévet követő évben adót sem fizetni. Ebben az esetben az adóévben (és egyben az adóévre) fizetett adóelőleg válik az adóévi adó összegévé.
Adót akkor kell fizetni, ha az adóévi adóelőleg összege kisebb, mint az adóévi adó összege. Ez tipikusan akkor következik be, ha a vállalkozó adóévi bevétele meghaladja az előző adóévére vonatkozó bevételi sáv felső határát. Az adófizetés esedékessége az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napja, általános esetben az adóévet követő év május 31-e.
KIVA (kisvállalati adó) adóalany
A Htv. 39/B. § (1) bekezdése értelmében a kisvállalati adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját a kisvállalati adója alapjának 20%-kal növelt összegében is megállapíthatja.
Ugyanezen jogszabályhely (2) bekezdése alapján az adó alapjának az (1) bekezdés szerinti megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést az adóévről szóló bevallásban legkésőbb az annak benyújtására előírt határidőig (május 31-ig) kell megtenni az adóhatóságnál.
