Tízezer fotó, kilencven program - www.szentendre.hu
2018. január 19., 09:09

Jubileumi, tizedik évébe lépett Török Katalin művészeti író előadás- és beszélgetés-sorozata a P’Art Moziban. Az utóbbi két évben szentendrei nők kerültek főszerepbe a KitűNŐK-sorozatban, az idei évtől pedig újra a művészet kerül fókuszba a Műalkotásokba kódolt várostörténet című, vetítettképes előadásokon.

Hányadik sorozatod indul el idén a P’Art Moziban?
Éppen tíz éve kezdtem el a moziban előadás és beszélgetés-sorozataimat. Amire büszke vagyok, és amiért a sorsnak, no meg természetesen a mozinak, Klötz Ildikónak és Paraszkay Györgynek is köszönettel tartozom, hogy a kilenc év alatt egyetlen esemény sem maradt el. Évente tíz programom volt, az összesen kilencven, s ha már a számoknál tartunk: átlagban 120 képet vetítettünk le egy alkalommal, az 1200 egy év alatt, tehát több mint 10 000 képet láthatott a közönség a városról (ezeknek túlnyomó többségét célirányosan az egyes témákhoz kapcsolódva Paraszkay György készítette), képzőművészetről, helytörténetről, családtörténetről.

Tavaly decemberben zárult a KitűNŐK beszélgetés-sorozat. Ki inspirálta, miért voltak kizárólag nők a beszélgetőpartnerek?
Év végén mindig előkerül a kérdés Klötz Ildikó, a P’Art Mozi vezetője részéről, hogy mi legyen a jövő évi sorozat témája. A Műgyűjtők és Mecénások sorozat után épp azon a ponton voltam, hogy kifogytam az ötletekből, már minden témát „kidolgoztam” magamból. És ekkor jött egy gondolatom. Eddig mindig a férfiak kerültek reflektorfénybe, közülük is általában az idősebb korosztály. Ugyanakkor sok olyan fiatal nőt ismerek a városban, akik család, esetenként három-öt gyerek mellett valósították meg nagy terveiket, álmaikat, akiknek élete, értékrendje, hivatásuk iránti elkötelezettsége példaértékű, más szóval: kitűnő. Úgy éreztem, jó lenne egy olyan sorozat, ami róluk szól. S bevallom, kíváncsi is voltam, hogy most, amikor a médiából gyakorta az az üzenet árad felénk, hogy idehaza nem lehet boldogulni, innen el kell menni, mi az a közös vagy egyedi tényező, aminek alapján ők ezt másként gondolják, sőt mindannyian már bizonyították is. A meghívottak mindegyikét korábbról már ismertem, és tudtam, hogy olyan értékrendet képviselnek, olyan emberek, akiket érdemes bemutatni, ha ők is vállalják, hogy nyilvánosság előtt beszélnek magukról. Mindenki vállalta, akit megkerestem. Volt, aki inkább csak a munkáról és a hivatásáról akart beszélni, volt aki – és ez volt a többség – a dédpapáig visszamenően hozta a fotókat és mellé a családi történeteket. Mindegyikükről kiderült, hogy ápolják a családi hagyományokat, hogy fontos számukra, kik voltak a felmenőik. Sok beszélgetésben elhangzott, hogy az a dacos, konok kitartás, erő, ami sikerre vitte őket, valójában a nagymamától, a déditől vagy apától jött. Nagy élmény volt számomra is amilyen fesztelenül, őszintén és humorral meséltek magukról, életükről. Földig emelem előttük a kalapot!

Az idei előadások ismét a 20. századi szentendrei festőkről szólnak.
Idén van a Szentendrei Festők Társasága megalakulásának 90. évfordulója. Úgy gondoltam, hogy ez a jeles évforduló jó alkalom arra, hogy ismét testközelbe hozzuk, napirendre vegyük a szentendrei festészet kezdeti évtizedeinek dicső történetét, már csak azért is, mert még annyi, de annyi rejtett szépség és titok vár feltárásra, megismerésre. Már fejben összeállítottam a programot, amikor belém hasított a felismerés, hogy húsz évvel ezelőtt a Szentendrei Festők Társasága megalakulásának 70. évfordulója volt az apropója a Művészet inkubátorban című demonstratív kiállításnak az Ábrányi-villában, az egykori Szülőotthonban.

Milyen tematikával épül fel az új sorozat?
A sorozatot nem időrendben építettem fel és nem személyek, hanem témák köré csoportosítva. Az alapító nyolcak mellett minden olyan művészről is szó lesz, akik a Szentendrei Festők Társaságának huszonhárom éves fennállása alatt tagjai voltak, sőt olyanokról is, akik sohasem voltak azok, de egy-egy téma taglalásánál személyük és műveik megkerülhetetlenek. A Város – Képek. Műalkotásokba kódolt várostörténet sorozatban szeretném tovább folytatni azon törekvésemet, ami a szentendrei festészet művészettörténeti és esztétikai értékein túlmenően igyekszik minél jobban feltárni a benne megőrzött várostörténeti tartalmat is. Természetesen ezúttal is vetítés gazdagítja az előadásokat. S befejezésül álljon itt azoknak a művészeknek a neve, akik az előadássorozat főszereplői lesznek: Apáti Abkarovics Béla, Barcsay Jenő, Bán Béla, Bánáti Sverák József, Bánovszky Béla, Czóbel Béla, Deli Antal, Domanovszky Endre, Fónyi Géza, Gadányi Jenő, Gáborjáni Szabó Kálmán, Göllner Miklós, Gráber Margit, Heintz Henrik, Ilosvai Varga István, Jeges Ernő, Kántor Andor, Kmetty János, Korniss Dezső, Miháltz Pál, Novotny Emil Róbert, Onódi Béla, Paizs Goebel Jenő, Pándy Lajos, Perlrott Csaba Vilmos, Rozgonyi László, Schubet Ernő.

 

Török Katalin sorozatai a P’Art Moziban

Szentendre és legendás festői (előadás, 2009)
Valamikor régen… (várostörténeti előadás, 2010-11)
Rendhagyó kalendárium (város- és művelődéstörténeti előadás, 2012-13)
Műgyűjtők és Mecénások (beszélgetés, 2014-15)
KitűNŐK (beszélgetés, 2016-17)
Meghívottak: Bagdy Kata, Bujdosó Orsolya, Dévényi Veronika, Farkas Bori, Farkas Zsófia, Ficzere Kyrú, Hegyi Nóra, Jermakov Katalin, London Katalin, Megyeri Annamária, Pap Liliána Olimpia, Pelle Csilla, Petényi Katalin, Rácz Zita, Radnóczy Eszter, Sodin Abigél, Száva Borbála, Trom Kata, Zászkaliczky Ágnes.
Város – Képek. Műalkotásokba kódolt várostörténet (művészet- és várostörténeti előadás, 2018)

2018. ​január 29-én hétfőn, 18 órakor
MŰALKOTÁSOKBA KÓDOLT VÁROSTÖRTÉNET – Török Katalin új sorozata
1. A művésztelep. Kultuszhely és festői téma

 

A P’Art Mozi előadásai:

http://partmozi.hu/?programok