Évente több száz embert veszélyeztet a szén-monoxid mérgezés, illetve a lakástüzek is nagyban növelik a téli, lakásban történő balesetek statisztikáját. A Szentendrei Rendészeti Igazgatóság vezetőjének, Jámbor Ferencnek a segítségével összegyűjtöttük, mire érdemes figyelni a téli időszakban, az otthonunk, magunk, és családunk biztonsága érdekében.

A figyelemfelhívó kampányok ellenére még mindig rengeteg szén-monoxid mérgezés történik hazánkban, ez az egyik leggyakoribb háztartási baleset. Évente átlagosan 400 alkalommal riasztják a Katasztrófavédelem munkatársait ilyen esetekhez – olvasható a szervezet honlapján. Vagy a rossz műszaki állapotú, vagy a helytelenül használt berendezés okozza a bajt, illetve egy rosszul működő kémény is oka lehet egy-egy szén-monoxid mérgezéses tragédiának.

A csendes gyilkosnak is nevezett gáz, rendkívül agresszív. Mivel színtelen-szagtalan, így maga a mérgezés megléte csak a fizikai tünetek alapján feltételezhető, mint szédülés, fejfájás, akár ájulás. Sokan összetévesztik más, betegség okozta állapotokkal, ezért már későn kérnek segítséget. Ezért is lényeges a megelőzés, ami életet menthet.

„Nagyon fontos, hogy műszaki biztonsági felülvizsgálat elvégzésére is jogosult szakemberrel ellenőriztessük a lakásban működő tüzelő- és fűtőberendezések, valamint a kémények műszaki állapotát. Tanácsos beszerezni szén-monoxid érzékelőt, de csak megbízható forrásból, műszaki cikkeket forgalmazó üzletben szabad vásárolni” – tájékoztatott Jámbor Ferenc, a Szentendrei Rendészeti Igazgatóság vezetője.

Összegezve tehát:

• Évente legalább egyszer ellenőriztessük a kéményeinket, kazánokat, kályhákat.
• Vigyázzunk arra, hogy a lakás szellőzőnyílásai szabadok legyenek.
• Az újonnan vásárolt készülékeket mindig szakemberrel szereltessük be.
• Szereljünk fel otthonunkban szén-monoxid-érzékelő jelzőkészüléket!

A szén-monoxid mérgezés mellett a másik vezető, téli veszélyforrás az otthonunkban a lakástűz, mely a legtöbb esetben megelőzhető volna. Az emberi mulasztás miatt kialakult veszélyt egy-egy égve felejtett gyertya, vagy rossz műszaki állapotú, felkapcsolva hagyott karácsonyfa-égősor okozhat, de történt már tél idején lakástűz a már-már elszáradt fenyőfára kötözött csillagszóró miatt, vagy éppen kályhából kipattanó parázs miatt is. „Ha lángra kapott bármilyen oknál fogva a karácsonyfánk, ha van a lakásunkban kézi tűzoltó készülék, például porral oltó, elsősorban azzal kezdjük meg a tűzoltást. Ha ez nincs kéznél, minimum a karácsonyfa-égősor áramtalanítása után vízzel is olthatunk, ám figyeljünk arra, hogy füstöt ne lélegezzünk be, haladéktalanul kezdjünk szellőztetni. Aki nem vesz részt a tűzoltásban minél gyorsabban hagyja el a helységet. Figyeljünk az idősekre, gyerekekre, az ilyen helyzetben könnyebben megijednek, pánikba esnek, a gyerekek hajlamosak ijedtükben elbújni például szekrénybe, bútorok mögé. A tűz oltása közben, de azt követően haladéktalanul jelentsük a 112 segélyhívó használatával a tűz keletkezésének tényét a tűzoltóságnak! A tűzoltók a helyszínre fognak vonulni, ha szükséges befejezik a tűzoltást és minden esetben átvizsgálják az épületet, hogy a tűz nem terjedt-e el, vagy a közműveket, például az elektromos hálózatot nem károsította-e” – hívja fel a figyelmünket Jámbor Ferenc.

Összegezve tehát:

• Mindig jó minőségű, megbízható forrásból származó karácsonyfaégőket vásároljunk!
• Minél tovább áll a lakásban a karácsonyfa, annál jobban kiszárad, és nyílt láng (gyertya, csillagszóró, vagy meghibásodott elektromos égősor) hatására annál könnyebben gyullad meg.
• Nyílt lánggal üzemelő fűtőberendezés (például: cserépkályha, kandalló) közelébe sose tegyünk éghető anyagot, így a karácsonyfát se oda állítsuk fel!
• Gyertyát, csillagszórót, a hagyományos fényfűzért sose hagyjunk őrizetlenül!
• A szobai, konyhai függönyök legyenek távol a tűzhelyektől, fűtőberendezésektől, karácsonyfától.
• A kisebb lakástüzek megfékezésére a kézi tűzoltó készülék és a lángálló – hőálló takaró a legalkalmasabb eszköz, ez a kiskereskedelemben beszerezhető.