2015. április 18., 11:46
Felhívjuk az Olvasó figyelmét, hogy ez a cikk több, mint 9 éve jelent meg, ezért elavult információkat tartalmazhat.

Thumbnail for 17725A Szentendrei Tavaszi Fesztivál vendége lesz április 18-án a méltán népszerű, Prima Primissima és Kossuth-díjas Csík Zenekar. A Kecskemétről indult együttes mára Magyarország egyik legnépszerűbb népzenei formációja. Az együttes több mint negyedszázada népszerűsíti a magyar népzenei értékeket, s vezetőjük, Csík János az elmúlt év végén ünnepelte ötvenedik születésnapját. Ez alkalomból jelent meg a közelmúltban új albuma Úgy élni, mint a fák címmel.

Csík János

• Amikor elérkezünk egy kerek évfordulóhoz, legtöbben számvetést készítünk eddigi életünkről. Mit jelent lemezének címe: Úgy élni, mint a fák?
Az én számvetésem nem arról szól, hogy elértem eddig, letészem a lantot, hanem inkább arról: mitől folytatódik másképpen, és mitől ugyanúgy, mint eddig. Az utóbbi néhány év az életemben nagyon meghatározó volt, mert 2002-ben volt egy súlyos autóbalesetem, s ebből felépülni, a zenekart újra összehozni, azokat a sikereket elérni, ahol most tartunk, igazán nagy dolog. Ehhez az eredményhez méltónak kell lenni. De a lemez nem a sikerekről, örömökről szól, hanem az életemről: első találkozásomról a magyar népzenével, zenészbarátokról, lírikus pillanatokról, szerelemről, boldogságkeresésről, amit mindannyian teszünk. Igyekszünk nap mint nap boldogabban megélni az életünket, kinek sikerül, kinek nem.

• Önnek sikerül?
Úgy hiszem, nagyon sok esetben igen, máskor nem. Ugyanolyan vagyok, mint minden hétköznapi ember. Sokszor észre sem veszszük, hogy a boldogság közepette élünk, nem veszünk észre apró, de nagyon fontos dolgokat, amiket csak akkor értékelünk, amikor már nincsenek velünk. A lemez első dala a Sírva, vigadva arra is utal, hogy ha valaki meghalna is, attól még az élet megy tovább, a férfi búcsúzik szerelmétől, akinek azt kívánja, éljen boldog életet, s ha jobb szemével siratja is, a bal szemével kacsintson a másik legényre.

• Ez amolyan magyar virtus, sírva-vigadva élünk…
Több évszázados beidegződés, hogy mi magyarok inkább pesszimisták vagyunk, de tudunk mulatni is, ez a kettősség hatja át a zenénket.

• Milyen szerzemények szerepelnek még a lemezen?
Zenei kalandozás a műfajok között, mert megszólal az autentikus magyar népzene, de attól, hogy népzenét játszom, még alapjában egy városi fiú vagyok, aki szeret beülni egy kávéházba, hallgatni a zongora hangját. Az albumon éppen ezért egy öreg bárzongorista barátom is közreműködik. A saját dallamaim is megszólalnak, mint például a Debreceni Vojtina Bábszínház mesedarabjához írt dal, amit egy kicsit átdolgozva Szabó Balázs szövegével a Fény felé címet kapta. Vagy a Ferenczi György és a Raczkajam-mel közös szerzemény, A boldogságkereső.

• Mit gondol, miért ilyen sikeres újra a magyar autentikus zene?
A hetvenes évek lelkes, lendületes táncházmozgalma után valóban volt olyan időszak, amikor ez az értékrend kevésbé látszott fontosnak. A nyolcvanas években egy kicsit csendesedett, de a kilencvenes években elindultak a művészeti iskolák, s most érett be ezek hatása, az ott tanuló gyerekek ma már szülőként ezzel az értékrenddel nevelik „csimotáikat”. Több százezer fiatal ezen a zenén nő fel, és figyelmesebben hallgatják nemcsak ezeket a dallamokat, de az igényes muzsikát is, amit beépítenek életükbe. Fontos motiváció még a közösség. A technológiai fejlődés, az internet kicsit leszürkítette az emberi kapcsolatrendszereket, és másfajta közösségi életet élnek azok, akik a számítógép előtt ülnek, s megint mást, akik egy közösséghez tartoznak, együtt énekelnek, táncolnak, muzsikálnak. Miközben az interneten mindent lehet tudni a világról, sokan nem tudják, mire lehetünk ma büszkék, mit kell tudnunk magunkról. Mit mondhatunk magunkról a világ más táján, milyen a múltunk, kik a hőseink. Nekünk voltak, és vannak ma is hőseink, mindennapi hőseink is, erre is ad választ a népzenénk, a magyar kultúránk, amire büszkék lehetünk.

• A szentendrei koncertre milyen műsorral készül a zenekar?
A koncerten az Úgy élni, mint a fák albumról is elhangzik néhány szerzemény, de elsősorban a Csík Zenekar dalait játsszuk, többek között legutóbbi, Amit szívedbe rejtesz című lemezünkről. Szentendrére nagy örömmel jövök, sok-sok szál köt ide, táncegyüttesekkel közös emlékek, zenésztársak, mély barátságok, itt él például Nagy Zoltán cimbalmos kollégám, volt katonatársam, a Bekecs Együttes tagja. Remélem, most újra találkozunk. És ott van a Duna, a Duna-part a legkedvesebb éttermemmel, ahová sok szép régi emlék fűz.

Sz. N.