Július elseje óta a felújított Bodor-udvarban fogadja ügyfeleit a Dunakanyari Család- és Gyermekjóléti Intézmény. A költözés minden nehézségét saját erőből, a mindennapi ügyfélszolgálat néhány napos szüneteltetésével oldották meg. Az új, korszerűbb környezet azonban csak a keret: az intézmény vezetőivel arról is beszélgettünk, milyen problémákkal küzdenek ma a járás családjai, és milyen szolgáltatásokkal segít a szolgálat és a központ azoknak, akik elakadtak.

Az idei nyáron sikeresen lezajlott egy régóta várt költözés: a Dunakanyari Család- és Gyermekjóléti Intézmény július 1-től Szentendre belvárosában, a felújított Bodor-udvarban működik tovább. A munkatársak a költözés alatt – néhány napot leszámítva – folyamatosan fogadták az ügyfeleket. A berendezkedés gyorsan haladt, bár a pincében felhalmozódott, több évtizedes irattár rendezése még hátravan. A nehézségek ellenére már a nyáron tábort szerveztek a járás szociálisan hátrányos helyzetű gyermekeinek.

Ügyfélfogadási napon jártunk az intézményben, ahol dr. Mazán Katalin intézményvezető és Hargitainé Csendes Mónika szakmai vezető mutatta be az új épületet: az egymásba nyíló irodákat, a dobozokkal teli pincét, végül a legbékésebb pontot, az udvart, ahol hosszabban is tudtunk beszélgetni. Mint elmondták, az új helyszín kulturáltabb, korszerűbb és az ügyfelek számára is könnyebben megközelíthető, még ha funkcionálisan nem is tökéletes és még ha akadnak is tennivalók.

Növekvő terhelés, szakemberhiány

A helyszínváltás öröme mellett hamar előkerültek a szakmai nehézségek is. Ahogy országos szinten, úgy a járásban is nő a hatósági intézkedésekhez köthető esetek száma, miközben szakemberhiánnyal és a kollégák leterheltségével küzdenek. Dr. Mazán Katalin hangsúlyozta: a szolgálat továbbra is várja mindazok jelentkezését, akik családi, gyermeknevelési, párkapcsolati, lelki, jogi vagy szociális problémával küzdenek, és elakadtak a megoldás keresésében. Hargitainé Csendes Mónika szerint a cél közösen megtalálni a megoldáshoz vezető utat, szükség esetén pedig a megfelelő szakemberhez vagy szolgáltatáshoz irányítani a hozzájuk fordulókat.

Egyre több a jelzés a gyermekvédelmi jelzőrendszeren keresztül

Az intézményvezető elmondása szerint egyre több bejelentés érkezik a gyermekvédelmi jelzőrendszeren keresztül is. A jelzőrendszer célja, hogy a gyermekekkel kapcsolatba kerülő szakemberek – pedagógusok, védőnők, orvosok, rendőrök – időben jelezzék, ha egy gyermeknél súlyos magatartási probléma vagy veszélyeztetettségre utaló jel – például testi-lelki elhanyagoltság vagy mentális probléma – mutatkozik. Így a család még a helyzet kritikussá válása előtt segítséget kaphat.

„A növekvő mentális és szociális terhek intézményünk munkájában is egyre inkább érezhetők. A családokra nehezedő nyomás párkapcsolati és családi konfliktusokban, a válással járó nehézségekben, gyermeknevelési problémákban és az anyagi bizonytalanság okozta krízisekben is megmutatkozik. Ezek a helyzetek egyre összetettebb szakmai segítséget igényelnek tőlünk” – hangsúlyozza Mazán Katalin.

Mivel foglalkozik a szolgálat és a központ?

A Dunakanyari Család- és Gyermekjóléti Intézmény két pillérre épül. A család- és gyermekjóléti szolgálat az intézményfenntartó társulás tíz településén látja el az alapvető segítő, megelőző és gondozási feladatokat, A családsegítő munkatársak folyamatosan figyelemmel kísérik a gyermekek esetleges veszélyeztetettségét. A szolgáltatásokat a családok önkéntesen is igénybe vehetik, de egyes ügyek gyakran a gyermekvédelmi jelzőrendszeren – például óvoda, iskola, védőnő vagy rendőrség jelzésén – keresztül indulnak el.

A család- és gyermekjóléti központ esetmenedzserei a Szentendrei járás egészében látják el feladatukat hatósági gyermekvédelmi intézkedésekhez kapcsolódóan. A központ speciális szolgáltatásokat is nyújt: egyebek mellett kapcsolattartási ügyeletet és készenléti szolgálatot tart fenn, valamint jogi tanácsadásra, a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek egyéni vagy kiscsoportos fejlesztésére, családterápiára, valamint családi, párkapcsolati és válási mediációra is felkészültek a munkatársak. Pszichológiai tanácsadást párkapcsolati és családi konfliktusok, gyermeknevelési problémák, munkahelyi stressz, veszteség, krízishelyzet, önbizalomhiány vagy tartós elakadás esetén biztosítanak, jellemzően négy-tizenkét alkalommal.

A központhoz tartozik és szintén járási ellátási kötelezettséggel biztosítja az intézmény az óvodai és iskolai szociális segítői szolgáltatást. A szociális segítők személyesen vannak jelen a köznevelési intézményekben, ahol gyermekvédelemi feladatokat látnak el, valamint prevenciós tevékenységet és tanácsadást biztosítanak.

Korai felismerés és megelőzés: új kihívások a gyermekvédelemben

Az óvodákban és iskolákban látványosan nő a neurodivergens, azaz az átlagostól eltérő idegrendszerű – például ADHD-val élő – gyerekek száma, akiknél tanulási, figyelmi és magatartásszabályozási nehézségek jelentkeznek. Az intézményhez jellemzően akkor jut el a jelzés, amikor a nehézségek már szakember bevonását teszik szükségessé. A jelzőrendszeri partnerek tapasztalatai szerint emellett egyre fiatalabb korosztályban jelenik meg a tiltott szerek – köztük az illegálisnak számító elektromos dohánytermékek – használata is, továbbá a kortárs bántalmazás és a különböző függőségek is kiemelt figyelmet érdemelnek.

Mazán Katalin szerint biztató, hogy egyre több, gyermekekkel foglalkozó szakember ismeri fel időben a neurodivergens sajátosságokra utaló jeleket, hiszen a korai beavatkozással elkerülhetők a súlyosabb szociális beilleszkedési zavarok. Mint fogalmazott, a gyermekvédelem alapvető célja a prevenció: a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése.

Korszerűbb épület, növekvő szakmai feladatok

Az intézmény új épülete fontos előrelépés a járás család- és gyermekvédelmi ellátásában: korszerűbb, könnyebben megközelíthető, teljeskörűen akadálymentesített épület fogadja az ügyfeleket. Így a mozgásukban korlátozottak is személyesen kereshetik fel a megyei feladatot ellátó fogyatékosságügyi tanácsadókat.

A növekvő ellátási igények ugyanakkor további fejlesztéseket tesznek szükségessé. A szakemberek szerint a következő időszak legfontosabb feladata a pszichológusi, fejlesztőpedagógusi és családterápiás kapacitások bővítése, az óvodák és iskolák szakmai támogatása, valamint a problémák korai felismerését és a mielőbbi segítségnyújtást szolgáló együttműködés erősítése lesz.

(Fotó: Isza Ferenc)