Ösvények a kertben BAKSAI József – NAGY Barbara

2018. június 9. – szeptember 2.

HELYSZÍN: Vajda Lajos Múzeum

KURÁTOR: Bodonyi Emőke

A szentendrei Régi Művésztelepen alkotó két művész egymáshoz hasonló következetességgel, mégis eltérő megközelítésben helyezi fókuszba közös kiállításán a kertet, ezzel is reprezentálva a nagy kultúrtörténeti hagyománnyal rendelkező téma sokféle megközelítési lehetőségét.

Baksai József (1957) expresszív erejű, szimbolikus művészete leggyakrabban mitológiai, bibliai témákhoz kapcsolódik, de még a jobban ismert jeleneteknek vagy szereplők történetének is új, gyakran drámai töltésű értelmezést ad a rejtettebb rétegek, ritkábban említett részletek hangsúlyozásával. Az 1990-es évek végén jelent meg piktúrájában korsóból kiömlő vízsugárként az Édenkert fáit, növényeit öntöző négy paradicsomi folyó. Az edény, a víz, a halak ábrázolása idővel tematikai egységgé bővült, és ebbe illeszkednek a most először látható Paradicsom töredék című, finom rajzolatú, legújabb akvarellek, amelyek különleges szépségű emlékképekbe sűrítve, néhány meghatározó motívum kiemelésével idézik fel a földi Paradicsomot, illetve drámai elemeket is beleszőve utalnak az Édenkert elvesztése utáni állapotra.

Nagy Barbara (1976) régóta foglalkozik a kert elvontabb értelmezésével, amelynek részeként egy kivételes, filozofikus mélységű rendszert épített fel. Felfogásában a környezetétől elhatárolt kert a művészi lét színtere, az alkotómunkának és magának a művészetnek is a szimbóluma. A művészet szubjektív, ugyanakkor a teljességre nyitott dimenziói tárulnak fel az egymást logikusan követő kiállítási terekben, ahol emblematikus művek reprezentálják a művész kertjét, a belső kertet és a művészet kertjét. Strukturált barázdájú, metszett, fekete fatáblák, Vajda Lajos 1940-ben született Örvénylő tér című szénrajza és az általa inspirált falkép, valamint keretezett térbe állított, rajzszenekből összeállított kis fa jelzik ezeket a téregységeket.