Hortus conclusus – Elzárt kertek Válogatás a Ferenczy Múzeumi Centrum gyűjteményéből

2018. június 9. – szeptember 2.

HELYSZÍN: Ámos Imre – Anna Margit Múzeum

KURÁTOR: Eged Dalma

Ámos Imre | Anna Margit | Bánáti Sverák József | Boromisza Tibor | Czóbel Béla | Deli Antal | Ferenczy Béni | Ferenczy Károly | Ferenczy Noémi |Gálffy Lola | Ilosvai Varga István | Jávor Piroska | Kandó Gyula | Kmetty János | Kocsis Imre | Miháltz Pál | Modok Mária | Schubert Ernő | Szántó Piroska

A mindenkori kert legelső és lényegi eleme a fal. Mivel a kert egy olyan köztes mező vagy határterület a lakhely, azaz az emberi kultúra és az ismeretlen vad környezet között, amely a természetre alkalmazott elkerítés műveletével jön létre, a fal funkciója kettős: egyrészt védettséget nyújt a kert rendje számára, másrészt kizárja a külvilágot, a zavaró hatásokat és a kemény munkát mint látványt a kikapcsolódók elől.
A hortus conclusus, az elzárt kert fogalma is arra utal, hogy a kert elkerítettsége révén válik el a tájtól, és lesz önálló kompozícióval rendelkező környezetté. A kifejezés az Énekek énekéből származik, a Biblia e helyén — „Húgom, mátkám akár az elzárt kert, mint az elzárt kert, a lepecsételt forrás” — megjelenő kertmotívum mint földi paradicsom az Édenkert rekonstrukciójára tett kísérletként értelmezhető. Ugyancsak a paradicsomi állapotok újrateremtése lehetett a célja a középkori kolostorok kerengővel körbezárt hortus conclususának, mely a szigorú regulák mellett a felüdülés, pihenés és az elmélkedés helye volt.
A kert azóta is olyan szimbolikus és köztes hely számunkra, ahol a föld öncélú és élettani szempontból haszontalan megművelése kizárólag egy kellemes környezet létrehozását szolgálja. Egy olyan helyét, ahol jó időt tölteni, könnyű elmélkedni és együtt dolgozni; ezért is lett a kert állandótémája és táptalaja a műalkotásoknak.
A kiállítás a Ferenczy Múzeumi Centrum gyűjteményéből mutat be olyan jól ismert és ritkán látott műveket, melyek a kert mint az önfeledtség, az érzékiség és a kreatív munka vagy éppenséggel a gyász számára fenntartott dimenziót jelenítik meg. A festmények egyik legfontosabb ihletője Szentendre és a művésztelep kertje volt.

Kurátor: Eged Dalma