A MűvészetMalomban 2014. november 21-én 18 órakor nemzetközi kiállítás nyílik KONSTRUKTÍV + INTER + KONKRÉT címen, ahol 16 kortárs művész reflektál a művészet és a kultúra ezredforduló után tapasztalható változásaira.

Társadalom és innováció: mindkét kifejezés olyan erőre utal, amely új gondolatokat juttat érvényre, új eszméket támogat és a meglévő rendszerekbe korszerű változásokat, újításokat olt. De ez minden, amire az embernek szüksége van? Miben ölt testet a társadalmi haszon?

A Kelet-Nyugati Tudástranszfer Támogatásának Társasága (Gesellschaft zur Förderung von Wissenstransfer Ost-West e. V., röviden WOW) a tudományos és a gazdasági együttműködés elősegítését, az innováció erősítését és a Kelet- és Nyugat-Európa közti kulturális együttműködést tekinti feladatának. Mivel az innováció a művészeti szférában épp úgy jelen van, mint a vállalkozóiban, a WOW olyan projektet indított, amelynek kiállításain és szimpóziumain hét európai ország művészei mutatkozhatnak be.

A projekt első állomása Magyarország, a szentendrei MűvészetMalom. Itt kerül megrendezésre a „KONSTRUKTÍV + INTER + KONKRÉT – 16 nemzetközi művész – 16 pozíció” című kiállítás 2014. november 21. és 2015. január 26. között. A megnyitót szimpózium kíséri, amely bemutatja a résztvevő művészeket, művészeti irányzatokat és műveket. A kiállításon olyan művészeti-tudományos munkák és ideák vonulnak fel, melyek a kifejezetten egyéni jellegzetességek mellett bizonyos közös vonásokat is mutatnak: az alkotások a konkrét és a konstruktív művészeti irányzatok 21. századi továbbfejlődését reprezentálják.

„A művészcsoport a jövőben más európai országokban is szerepelni fog. A projektben résztvevő művészek évek óta együtt dolgoznak, és mindannyian kiváló nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek. A tevékenységükhöz nyújtott segítségünk számunkra azt is jelenti, hogy a kortárs művészeti irányzatok és nemzetközi művészhálózatok létrejöttéért és hosszú távú együttműködéséért is dolgozunk. Mottójuk: a művészet és kultúra változásokat indítanak el, miáltal maguk is megváltoznak” – mondta Maria-Anna Courage, a kiállítás-sorozat egyik szervezője, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a projekt célja ezen felül az európai országok kulturális reprezentációja, valamint a politikailag-gazdaságilag egyesült Európa kulturális sokféleségének a megőrzése, mely az „európaiasodás“ és a „globalizálódás“ keretei között veszélybe kerülhet.

„A kiállításon szereplő művészek gondolkodását a konstruktívizmus, a konkrét művészet és a többi hasonló irányzat erős szellemi gyökerei határozzák meg – tette hozzá Heinz Kasper német művész és kurátor, a WOW Társaság kulturális ügyvezető igazgatója, a sorozat másik szervezője. – Olyan kollégák gyűltek össze, akik tisztelik, és szem előtt tartják a közös értékeket. Mindnyájukat összeköti például az a kérdés, hogy mi a jelentősége a művészeti innovációnak a társadalomban. A továbbgondolás a liberalizált kultúra része ¬– ebben az értelemben, legalább is remélem, a hálózat, amely itt létre jön, tovább formálódik, hogy aztán egy társadalomra hatni képes gazdag szellemiség fejlődjön. Az új ismeretek a művészetben és a kultúrában, a művészeti megoldások és a művészi kreativitás hozzájárulnak a társadalmi innovációs szükségletek kielégítéséhez, ebben szeretnénk segíteni.”

Konstruktív + Inter + Konkrét – 16 nemzetközi pozíció
MűvészetMalom
A kiállítás megtekinthető: 2015. január 26-ig, szerdától vasárnapig 10-17 óra között
Cím: 2000 Szentendre, Bogdányi út 32. Telefon: +36-20-779-6657
kozmuvelodes@femuz.hu – www.femuz.hu – facebook: Ferenczy Múzeum, MűvészetMalom Szentendre

Kiállító művészek:

Heinz Kasper (Hamburg, 1942)
Sonnenburgban él és dolgozik. Számos bel- és külföldi kiállítási projekt kezdeményezője és szervezője. Művészeti tanulmányait 1980-ban kezdte a Hünfeld/Fulda szabad művészeti akadémián, majd európai és dél-afrikai intézményekben folytatta. A MADI csoport tagja. Önálló kiállítások: Németország: Fulda/Kassel/Hünfeld/Düsseldorf/Frankfurt/Bonn/Berlin/Essen/Hamburg/Mannheim/Stuttgart/Karlsruhe/Mönchengladbach/Kleinenbroich/Ingolstadt/Nürnberg/Hannover/Köln/MagdeburgMünchen/Drezda/Bamberg. Dánia: Koppenhága, Dél-Afrika: Johannesburg/Fokváros/Darling, Anglia: London; Lengyelország: Lublin/Varsó/Wroclaw, Spanyolország: Barcelona, Magyarország: Budapest, USA: New York/San Francisco/Los Angeles, Franciaország: Párizs.

Viktor Hulík (Bratislava, 1949)
A pozsonyi Képzőművészeti Akadémián végezte tanulmányait, ma is a városban él és dolgozik. A szülőföldhöz való kötödés ellenére „Global-Player“ a képzőművészetben. Számos országban volt már egyéni, illetve csoportos kiállítása, így például Norvégiában, Franciaországban, Svájcban, Nagy-Britanniában, Algériában, Mexikóban, az USA-ban, Oroszországban, Németországban. A szlovák fővárosban galériát is működtet.

Vjacseszlav Kolejcsuk (Moszkva, 1941)
1966-tól építészeti tanulmányokat folytatott, hazai és külföldi közgyűjtemények őrzik számos művét. (Tretyakov képtár, Orosz Múzeum, MADI Museum Dallas, Mobil MADI Múzeum Budapest, Documenta Kassel). 20 egyéni, és több, mint száz csoportos kiállításon szerepeltek művei szerte a világban. Csaknem félszáz tudományos publikációt tett közzé, számos könyve jelent meg.

Roland de Jong Orlando (Amsterdam, 1961)
Az amszterdami Képzőművészeti Akadémián fejezte be tanulmányait 1990-ben. Szobrai többnyire fából, acélból bronzból készülnek. Egyéni kiállítások: Magyarország, MTA-Madi Galéria, Györ; Olaszország “Pure Strutture”, Rovatoi Egyetem, “Costruzioni Ritmiche”, Galerie Verifica 8+1, Mestre; Hollandia: Galerie Marialust, Apeldoorn; SBK Alkmaar, Galerie Nine, Amsterdam, Amsteltuin, Amstelveen. Számos nemzetközi csoportos kiállításban vett részt. Monumentális szabadtéri szobrai nemzetközileg ismertek.

Andre van Lier (Hága, 1951)
A hágai Képzőművészeti Akadémián végezte tanulmányait. Számos kiállítása volt Hollandiában, Franciaországban Olaszországban, az USA-ban, Magyarországon, Svájcban, Svédországban. Építészeti jellegű konstrukciói sokszorosított grafikákon is megjelennek.

Ingo Glass (Temesvár, 1941)
A kolozsvári Művészeti Akadémián, majd a bukaresti egyetemen végezte tanulmányait. Ezt követően Münchenben dolgozott, ott él ma is. Egyéni kiállításai Németországban, Franciaországban, Nagy-Britanniában, Kanadában, Romániában, Magyarországon és az USA-ban voltak. Szabadtéri munkái megtalálhatók Németországban, Izraelben, Romániában és Magyarországon. 1976-os Duna projektje a Duna-menti városokban épített szobrokat Romániában, Magyarországon és Németországban.

Gerhard Jürgen Blum Kwiatkowski (Elbing, 1930)
Lengyelországban született, 1972-ig élt ott. Azóta Németországban él és alkot. 1990-ben Hünfeld városával együttműködésben létrehozta az ottani Modern Művészeti Múzeumot az egykori gázművek épületében.

Helmut Bruch (1936)
A tiroli Hallban él és dolgozik. Egyéni és csoportos kiállításokon számos országban bemutatkozott – Belgiumban, Brazíliában, Németországban, Észtországban, Franciaországban, Nagy-Britanniában, Olaszországban, Izraelben, Japánban, Kanadában, Koreában, Litvániában, Hollandiában, Ausztriában, Lengyelországban, Oroszországban, Svédországban, Svájcban, Szlovákiában, Szlovéniában, Spanyolországban, Dél-Afrikában, Magyarországon, és az USA-ban. Művei köz- és magángyűjteményekben egyaránt megtalálhatók számos országban.

Beppe Bonetti (Rovato, 1951)
A hetvenes években állította ki először műveit. A világ számos városában volt kiállítása. 2000 óta a “Metarazionalità” nevű művészcsoport tagja, amelynek európai és ázsiai kiállításait szervezi.

Paizs Péter (Budapest, 1957)
1995-ben festőiskolát hozott létre Szentendrén. Festészete az új-geometria szellemében, a mértani alakzatok síkban és illuzionisztikus térben való megidézésével épül. Elvont kompozícióin tiszta, megbontatlan felületeket alkalmaz, a szűkszavú festői kifejezőeszközök érzékeny összhangjával dekoratív hatóerőket koncentrál. Műveinek a szigorú mérnöki pontosság és a játékos illuzionizmus egyaránt fontos jellemzője.

Csutak Magda (Sepsiszentgyörgy, 1945)
Életének első szakaszát a szocialista Romániában leélő ~ művészi formálódására szűkebb hazája, Erdély tradicionális kultúrája és természetrajza, valamint nemcsak helyi, hanem nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő művészek (pl. Mattis-Teutsch János) munkássága egyaránt hatással volt. Az utóbbi években a kémia, a biológia, a fizika mellett a matematika területén véli felfedezni azt a módszert, amely a törvény- és szabályszerűségeken alapuló gondolkodásnak és az elvont, filozófiai vagy elméleti világmagyarázatoknak egyaránt teret enged. Az arányok, a léptékek, a számszerű összefüggések vizuális érzékeltetése során egyetlen matematika alakzatra, a nullára összpontosít.

SAXON Szász János (Tarpa, 1964)
A kilencvenes évek elejéig elsősorban konstruktivista műveket készített. Mestere, Fajó János révén a Budapesti Műhely szellemiségéhez kapcsolódott, de részt vett az Árnyékkötők művészeti csoport munkájában is. 1992-ben meghívást kapott Párizsba az Eiffel-torony első emeletén rendezett Visions d’Europe című kiállításra. Ekkor ismerkedett meg Ardenn Quinnel és került a hatása alá. Visszatérve megszervezte a MADI Magyarország csoportját, Nemzetközi Mobil MADI Múzeum néven gyűjteményt hozott létre, MADI art periodical címmel pedig művészeti folyóiratot indított. Mintegy száz hazai és külföldi kiállítás megszervezésében vett részt, Magyarország művészetszervező munkájának köszönhetően a MADI egyik nemzetközi hírű központja lett. 2006-ban az egyik főszervezője volt a Moszkvában megrendezett supreMADIsm képzőművészeti, zenei és színházi fesztiválnak.

Ézsiás István (Vinár, 1943)
1978-ban diplomázott a Magyar Képzőművészeti Főiskolán. Hosszabb ideig a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóságon dolgozott. Több hazai művésztelep szervezője és vezetője volt, legjelentősebb ezek közül a Győri Nemzetközi Művésztelep Acélszobrász szekciója, amelyet 10 éven át vezetett és szervezett. A művésztelepeken alkotott modern, színes acélszobrokból szoborparkokat hozott létre Magyarországon és külföldön. Tudomány és Művészet kategóriában létrehozta a budapesti Bánki Donát Galéria Universitas – Art Industriel kiállító helyet. Mintegy 300 egyéni és csoportos kiállításon vett részt, Magyarországon és a világ több országában: többek között Németországban, Franciaországban, Hollandiában, Olaszországban, az Egyesült Államokban, Argentínában, Venezuelában, Romániában, Szlovákiában, Oroszországban. Ipari háttérrel fémből készült kisplasztikái és szobrai elsősorban a konstruktív minimalista stílus jegyében születtek. A MADI első magyarországi szimpozionját Győrben együtt szervezte az alapítókkal. Színes MADI reliefjei, plasztikái megjelentek a világ több kiállítóhelyén és magángyűjteményekben. 2012 óta az általa létrehozott Kelet-Európa Modern Képtár és Nemzetközi Szoborpark helyszínén, Olaszliszkán, valamint Budapesten él és dolgozik.

Haász István (Gönc, 1946)
1968-ban az egri Tanárképző Főiskolán rajztanárként végzett. 1979-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Főiskolán. 1988 óta a Magyar Iparművészeti Főiskola tanára.1989-től a szentendrei régi Művésztelep tagja. A 70-es években grafikákat, metszeteket készített, kevés vonallal, geometrikus-mértani formákkal. Monokróm, geometrikus felületekből hozta létre konstruktív, konkrét festményeit, később a fal síkjából kiugró relieffestményeit. A 80-as években készült munkáinak címe változásról, időbeliségről, terekről, mozgásról, alakulásról beszélnek, miközben a szóban forgó festmények mindegyike egyenként, első látásra a címben feltüntetett kifejezésnek épp az ellenkezőjét mutatja: állandóságot, stabilitást, racionális síkokat, mozdulatlanságot. A Szentendrei Művésztelep hagyományába talán legkevésbé illeszkedő művész. Formai szempontból leginkább Barcsay Jenő és Korniss Dezső bizonyos munkáival rokoníthatók alkotásai.

Fajó János (Orosháza, 1937)
A Magyar Iparművészeti Főiskola, díszítő festő szakát végezte, mesterének Kassák Lajost tekinti. 1974-től a Budapesti Műhely egyik alapító tagja; 1976-ban a győri fémszobrász alkotótelep és szimpózium egyik alapítója. 1976-1988-ban a Józsefvárosi Kiállítóterem és a szerencsi nyári szabadiskola művészeti vezetője. 1985-ben Munkácsy-díjat, 2008-ban Kossuth-díjat kapott, a Magyar Iparművészeti Főiskola tanára volt. A 60-as évek második felére kialakuló egyéni stílusa főként a geometrikus tradíciókból, a konstruktivizmus művészetszemléletéből építkezik. Műveire hatással van az op-art, a minimal art és az újgeometria programja is. Szellemi mestere Kassák Lajos, akinek műveiből Fajó 1965-ben a Fiatal Művészek Klubjában rendezett kiállítást. Az olaj-vászon képek mellett a szerigráfia a steril, homogén felületek, a végleges színhangzás kialakításának és a műalkotás demokratizálásának az eszköze. 1971-ben Bak Imrével fogalmazták meg a Stúdió ”66 kiállításon bemutatkozó és a volt Zuglói-kör művészeinek szellemiségéhez is kötődő, a korszak proresszív művészetét képviselő alkotók egy csoportjának programját.

Matzon Ákos (Solymár, 1945)
Építész, képzőművész. Konstruktív hagyományokra épülő, szabad geometriaként definiálható munkái jellegzetesen épített, architekturális karakterűek. Tiszta, redukált, ugyanakkor oldott, a térbeliséget kutató, értelmező festészete a szobrászat határmezsgyéjén mozog. Főbb munkái monokrómok vagy kevés szín jellemzi őket, általában síkplasztikák, reliefek, amelyeknek testes geometrikus formái és az ezen formák által életre keltett fények és árnyékok inspiratív kulcsot adnak művészetéhez. Munkáinak az előbbivel összefüggő, de líraibb vonulata a vonalas, grafikus festészet. Művei számos hazai és külföldi, magán- és közgyűjteményben megtalálhatóak, több magyar és nemzetközi egyesület tagja, vezetője. A magyar-német képzőművészeti kapcsolatok elmélyítésében, szervezésében fontos, aktív szerepet vállal. 1998-ban Pollock-Krasner díjat nyert, 2010-ben Munkácsy-díjat kapott.

Prof. Dr. László Beke (1944), CSc – kurátor
Művészettörténész,1963-1968 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara művészettörténet–magyar szakát végezte el. 1968-1969 között a Művészettörténeti Dokumentációs Központ, majd 1969-1988 között az MTA Művészettörténeti Kutató Csoport tudományos munkatársa; 1987-1988: a lyoni Lumière Egyetem vendégprofesszora; 1988-1995 között a Magyar Nemzeti Galéria festészeti osztályának főosztályvezetője; 1995-től a Műcsarnok főigazgatója; 1990-1994 között a Képzőművészeti Főiskola címzetes egyetemi tanára; 1994-ben tanszékvezető egyetemi tanára; 1989-1996 között az Iparművészeti Főiskola tudományos munkatársa; 1994-től a Magyar Képzőművészeti Főiskola egyetemi tanára. 2000-től az MTA Művészettörténeti Kutatóintézetének igazgatója. Kutatási területe a 19–20. századi művészet, különös tekintettel a fotó-, film-, videotörténetre és elméletre. Az 1960-as évek óta vesz részt a kortárs konceptuális művészet szervezésében, a neoavantgárd mozgalmak megismertetésében és munkájában. 15 kötet szerkesztője, mintegy 400 tanulmány, cikk, katalógus-előszó szerzője, kiállításokat rendez, rádió- és tv-műsorokat készít.

Díjak, kitüntetések:1989: Kassák-díj (Párizs); Pasteiner Gyula-emlékérem; Munkácsy Mihály-díj; az Academia Scientiarum et Artium Europaea tagja (Salzburg,1999), Chevalier de l’ordre des Arts et des Lettres (2005); Széchenyi-díj (2009)

Maria Anna Courage – a projekt vezetője
Az ELTE bölcsészettudományi karának könyvtár és levéltár szakát végezte el, majd közgazdaságtudományt tanult a Fernuniversität Hagen-en. 1980-1998 között projektmenedzsmenttel és információs technológiával foglalkozott. A Fraunhofer Gesellschaft kelet-európai referense 1998-2013 között. A Gesellschaft zur Förderung von Wissenstransfer Ost-West üzleti vezetője és művészeti szervezője. Művészeti szervező (2008 – ) Heinz Kasperrel, a projekt művészeti vezetőjével együttműködésben.