2016. április 21., 18:13

A Móricz Zsigmond Gimnázium hagyományos tavaszi rendezvénye, a reál osztályok találkozója sokakat megmozgatott. Jöttek a huszonöt évvel ezelőtti szervezők, akik elkezdték az előadássorozatot, immár megállapodott üzletemberek, mérnökök, szakemberek. Jöttek a 15. ROT szervezői, zömében ígéretes pályakezdők, akik már jelentős területeket visznek, elsősorban az informatika területén. És jöttek a 20. ROT szervezői: egyetemisták, főiskolások. Ha egy röpke statisztikát készítünk, ez alatt a huszonöt év alatt közel 750 gyerek foglalkozott a szervezéssel tanáraik vezetésével, háromszázan kipróbálhatták magukat előadóként, szélesítve érdeklődési körüket, fejlesztve az előadókészségüket és növelve az önbizalmukat.

Az ez évi program is számos érdekességet kínált. Elsőként a fő szervezőt, Maknics Gábort kérdeztem a rendezvénysorozatról.

Honnan jött a programötlet?
A Móricz Gimnáziumban 1989-ben újra induló tagozatos rendszer első reál osztályának osztályfőnökeként és kémia-fizika tanáraként jutott eszembe e szakmai program ötlete, mellyel – számos pedagógiai célon túl – a reál osztályok közötti kapcsolatot és a tagozati jelleget is kívántam erősíteni.

Miként alakult a 25 év alatt az összejövetel tartalma és formája?
A diákelőadások a mai napig a rendezvény középpontjában állnak, de a kezdeti kísérőprogramokat (vidám műsor, vetélkedő, tánc) két nagyon komoly program váltotta fel. 2006-tól neves előadót hívunk a rendezvényre, hogy előadásukkal, tudományos munkájuk megismerésével közelebb hozzuk, népszerűsítsük diákjaink körében a tudományos munkát, a kutatói pályát. Az idei díszvendégünk dr. Józsa János, az Budapesti Műszaki Egyetem rektora volt. Előadása szép számmal vonzotta a mai egyetemistákat és a szüleiket is, hogy meghallgassák a humoráról is híres szakembert. A folyók és tavak áramlásairól, azok mérhetőségéről és modellezhetőségéről szóló előadásában stílszerűen a szentendrei árvízi védekezés példáját mutatta be és elemezte. Tizenegy éve a ROT-ok programjának része az Oxfordi Ramón y Cajal Ösztöndíj Pályázat eredményhirdetése is, illetve a Bartha Gábor matematikaverseny eredményhirdetésére is ekkor kerül sor, ez utóbbinak a díjazását a verseny névadójának egykori móriczos osztálytársai biztosították.

Miben látja a rendezvény sikerét? Ilyen hosszú ideig milyen eszközökkel sikerült megőrizni a rendezvény frissességét?
A rendezvény sikerét a jól megtalált közös cél biztosítja, tudniillik, hogy a mindenkori tizenegyedikes reál osztály legtehetségesebb diákjai mutatkozhatnak be egy-egy
biológia-, fizika-, informatika-, kémia- és matematika témájú előadással és kísérlettel. Évről évre a programok változatosságával és az adott kornak megfelelő kivite-
lezéssel, multimediális eszközökkel sikerült a rendezvény iránti érdeklődést fenntartani.

Hogyan teremti meg a rendezvény anyagi alapjait?
Az iskolák jelenlegi helyzetében nincs költségvetési keret ilyen rendezvényekre, így a szülői munkaközösségekhez szoktunk fordulni támogatásért. A jubileumi évek rendezvényeihez, mint amilyen az idei is volt, pályázati támogatást is szoktunk keresni. Az idei nagyszabású programunk megvalósításához – második alkalommal – elnyertük a BME Pro Progressio Alapítványának a „Középiskolák természettudományi rendezvényeinek szervezésére” kiírt támogatását.
A Ramón y Cajal pályázatot egy évtizede Somogyi Péter Agy-díjas tudós hirdette meg, és állja a költségeit is. Minden évben szakít rá időt, hogy Oxfordból hazajöjjön, és személyesen értékelje a pályázatokat. Az idei pályázat témája: Biológiai ritmusok az élővilágban. Az írásbeli első fordulójában egy ritmikusan ismétlődő biológiai jelenség sejt- és molekuláris szintű mechanizmusainak a vizsgálatát kellett elvégezniük. A második fordulóban pedig már egy speciális területről, az agyműködésről, az agyat érintő betegségekről nyilatkoztak a pályázók.

somogyi_peter_1066778_4631

Somogyi Pétert is megkérdeztük látottakról.

A sokadik ROT-on vesz részt. Hogyan értékeli a látottakat? Milyennek látja a magyar iskolák természettudományos oktatását?
Minden ROT-on való részvétel nagy élmény volt számomra. Az idei ROT fenomenális volt. A nagyelőadás tartalma, a diákok lelkes részvétele, a változatos program méltó koronája az eltelt huszonöt évnek. Ezt senki sem fogja elfelejteni. Csodálattal tekintek Maknics Gáborra és nejére, Erzsikére, hogy vezetésükkel a rendezvénysorozat ilyen magas színvonalon, ilyen hosszú időn keresztül megvalósult. Megtiszteltetés volt velük együtt dolgozni, és meggyőződésem, hogy a diákok rengeteget fejlődtek a felkészülés során, de akár azzal is, hogy megtekintették a társaik előadásait. Ha valakiben van spiritusz, akkor a természettudományok terén a Móriczban igazán megmutathatja, mire képes. Ez nekem is megadatott, kitűnő fizikatanárommal, Vig Istvánnal most is találkoztam, rendkívüli kémiatanárnőm Gáspárné Wölfler Mária volt, Kun Péter matematikatanárom és osztályfőnököm nagyszerű útravalót adott. A biológiatanárom, Benedeczky Istvánné, majd az egyetemen a férje, Benedeczky István meghatározó szerepet játszottak a pályámon.
Egészében nincs rálátásom a magyar középiskolai oktatásra, azt tudom, hogy a tanárok megbecsülése még mindig várat magára, és hogy sok tankönyv hibás, elavult nézeteket terjeszt, amit talán az internet használata kompenzálhat. Én a kiváló tanárok megbecsülésében, anyagi és erkölcsi elismerésében látom a fejlődés kulcsát, amit el is mondtam az ELTE díszdoktorrá avatásomkor a köszönőbeszédemben, a felelős miniszter jelenlétében.
Tíz éve segíti a szentendrei, majd a csíkszeredai és a dunaszerdahelyi diákokat. Mi az indíttatása ennek a páratlan kezdeményezésnek?
Egyszerűen elérkeztem a pályám és életem olyan periódusába, amikor a tudományos eredmények a legtöbb embert arra késztetik, hogy visszatekintsen, hogyan is jutott ide. Nekem nagy szerencsém volt, bár igen szerény körülmények közül indultam Szentendréről, első általános óta kiváló tanáraim voltak, és iskolán kívül is találkoztam olyan példaképekkel, akik formálták az érdeklődésemet és a pályámat. A tudományban rendkívül fontos a példakép, a mentor, csakúgy mint a művészetben vagy a legtöbb mesterségben. Elhatároztam, hogy megpróbálok először Szentendrén, majd egy másik szálon folyó közép-európai tevékenységemmel összekötve, szerény kereteim között lehetőséget adni a diákoknak. Akiben van tehetség, annak sokszor egy kis lehetőség is elég a kibontakozáshoz.

Kik lettek az idén a Ramón y Cajal (spanyol orvos, agykutató 1852-1934) pályázat díjazottjai?
Az idei ösztöndíj pályázat színvonala is kiemelkedő volt, olyannyira, hogy a bírálóbizottság négy tagja, Sass Miklós, az ELTE professzora, dr. Hájos Norbert és dr. Acsády László, mindketten az MTA Kísérleti Orvostudományi Intézetéből és én, nem tudtunk megegyezni a második díjban. Az első díjat, az egy hónapos oxfordi tanulmányutat Szabó Annamária (Magyar Tanítási Nyelvű Magángimnázium, Dunaszerdahely) magasan nyerte, de a többiek a negyedik helyig, más-más szempontból egyaránt kiválóak voltak. Így mind a hárman megosztott második díjat nyertek, azaz más-más témavezető mellett töltenek egy hónapot az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében.

SAMSUNG CSC
SAMSUNG CSC

Végezetül az egyik diákelőadót, Csorba Gábort mutatjuk be.

Miről tartott kiselőadást?
A kiselőadásom alapját olyan kísérletek alkották, amelyeknek leginkább a közönség megnyerése, új dolgok mutatása volt a célja. A bemutatóban szerepeltek színes, hangos és tüzes reakciók, kis humorral fűszerezve, emellett szerepet kapott a meglepetés varázsa. Összesen hét különböző kísérletet mutattunk be Szenei Judittal. A téma kiválasztása nem volt nehéz, igyekeztünk olyan kísérleteket összeválogatni, amit valószínűleg nem ismer a közönség, és a ROT-ok történetében a legsikeresebbek voltak. Felkészülésünkben Maknics tanár úr nagy segítségünkre volt, a kísérleteket megismertük, a reakciókat megértettük, a szöveg pedig az igen logikus felépítésének köszönhetően könnyen memorizálható volt.

Mennyire figyeltek társai?
Úgy érzem. a kísérletek lekötötték diáktársaim (akik főleg a többi reálosztályból kerültek ki), a tanárok és vendégeink figyelmét, utólag sokaktól hallottam jó visszajelzést. Izgalmas kihívásnak éreztem a szereplést az előadás előtt, így utólag viszont abszolút elégedettséggel gondolok vissza, és a többiek elismerő szavai alapján mindenképp sikeresnek érzem a bemutatót. Többi társam is kitett magáért, megérdemlik az elismerést!

Miért jó matekot, fizikát, kémiát tanulni?
Ezek a reál tantárgyak leginkább gondolkodni tanítják meg az embert, észrevenni az összefüggéseket, problémákat megoldani. Ha megtaláljuk az adott tantárgyban azt az akár egészen apró részletet, ami felkelti az érdeklődésünket, akkor már megérte időt fordítani rá. Másrészt olyan alapot adnak, amiről nem tudhatjuk, hogy mikor lesz rá szükség. Erre jó példa a következő feladat: ,,Egy anyuka 21 évvel idősebb gyermekénél. 6 év múlva az anyuka pontosan ötször idősebb lesz a gyerekénél. Kérdés: Hol van most az apuka?” Ezen, elsőre lehetetlennek tűnő feladvány megoldásához mindössze alapszintű matematikai és biológiai ismeretekre van szükség. Ez is jó példa arra, hogy sosem tudhatjuk, mikor lesz szükségünk a sokak által nem kedvelt tantárgyakra. Mindenkinek azt kívánom, hogy találja meg ezekben a számára élményt nyújtó témákat. Én már választottam: a BME vegyészmérnöki szakára szeretnék felvételt nyerni, mivel onnan még számtalan irányba lehet szakosodni, egészen az analitikustól a bűnügyi szakértőig. Akármi is leszek, tudom, hogy erre a kiselőadásra emlékezni fogok. És hiszem, hogy hasznos volt a rendezvény mindenki számára, megtiszteltetés, hogy a jubileumi ROT-on szerepelhettem.

 

« 2023. december » loading...
h K s c p s v
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
csü 07

P’Art Mozi – filmszínházi programok

2022. 01. 01. - 2029. 12. 16.
csü 07

A GYŰJTEMÉNY (1900-2022)

2023. 03. 25. - 2028. 03. 26.