Werner Ákos 2015 augusztusától vezeti a Pest Megyei Könyvtárat, amely a múlt hónapban Hamvas Béla író, filozófus, esztéta és könyvtáros nevét vette fel. Az igazgatóval a névválasztásról, az idei fejlesztésekről és a jövő évi tervekről beszélgettünk.

Már annyira megszoktuk, hogy a könyvtárat PMK néven nevezzük, hogy sokunkban nem is tudatosult, hogy az intézmény névtelen.
Történetileg volt egy olyan időszak, amikor több más megyei könyvtár is csak a megye nevét használta. Később ez megváltozott, ma már csak a Békés Megyei Könyvtár maradt „névtelen”, mindenki más felvette egy, az intézményhez, a városhoz vagy a megyéhez kötődő kiemelkedő személyiség nevét.
Hamvas Béla emlékét és szellemiségét sokan elevenen őrzik és ápolják itt Szentendrén, ahol utolsó éveit töltötte, és ahol végső nyugalomra helyezték. Az idei évben, amikor születésének 120. évfordulóját ünnepeljük, fenntartónk, Szentendre Város Önkormányzata úgy döntött, hogy könyvtárunk vegye fel az ő nevét, így ránk hagyott öröksége és életbölcsessége mindig szemünk előtt maradhat.

2017-ben milyen változások, fejlesztések történtek a könyvtárban?
Folytattuk, amit tavaly elkezdtünk. A megújulásnak két fő iránya van: egyrészt az épület, a szolgáltató terek, az infrastruktúra fejlesztésén, másrészt a szervezeti kultúra megújításán dolgozunk.
Idén sikerült több teret teljes egészében megújítani. A számítógépes termünknek több funkciója is lett: megfelelő méretű asztalok beépítésével alternatív olvasóteremnek is használhatjuk a rendezvények idején, másrészt itt mutatjuk be majd olvasóinknak a régi, muzeális értékű könyveinket, amelyek eddig egy raktár mélyén voltak elhelyezve. Sokan nem is tudják, hogy van egy ilyen gazdag gyűjteményünk, amelynek az áthelyezéssel együtt a mélyebb feltárása is megtörténik. Sikerült felújítanunk az előcsarnokban is egy folyosószakaszt, hogy a könyvtárlátogatók kulturált körülmények között, asztal mellett várakozhassanak, beszélgethessenek, dolgozhassanak vagy használhassák az ingyen wifi szolgáltatásunkat. E mellett munkatársaink számára alakítottunk ki egy kulturált, étkezős konyhát, mely szociális helyiség még hiányzott, és bővítettük raktárainkat is.
Szervezeti kultúránk megújítása és fejlesztése hosszú folyamat, melyet a ránk vonatkozó törvények által is elvárt teljes minőségirányítási rendszer bevezetése segíti. A különböző szakterületeken dolgozó kollégákból álló Minőségirányítási Tanácson belül nagyon sok dokumentumot dolgozunk ki annak érdekében, hogy jól szervezett és minden folyamatunkban szabályozott intézményként működhessünk. Ezen felül minden munkatársunk beletartozik egy-egy munkacsoportba is, hogy az együttműködés szellemében fejleszthessük szolgáltatásainkat.

Gondolom, ennek a rendszernek a kialakítása, működtetése hosszabb távú feladat…
Igen, ez egy több éven átívelő munka, és bízunk benne, hogy jövő évben elkészülnek a szükséges alapdokumentumok, és folyamatosan sikerül bevezetni azok szellemét és gyakorlatát a hétköznapjainkba, hogy 2019-ben beadhassuk pályázatunkat a Minősített Könyvtár címre.
Szeretnénk az épület felújítását is folytatni. Szükség lenne a kölcsönző tér felújítására, aminek már elkészült a látványterve praktikusabb elrendezéssel, a munkafolyamatokhoz jobban illeszkedő bútorzattal. Másrészt nagy szükség lenne egy teherlift kiépítésére is a raktár és az olvasótér között. Tudom, hogy ezek több milliós beruházások, de jelentősen segítenék a munkánkat, és az olvasók is jobban éreznék magukat egy esztétikusabb, modernebb megjelenésű kölcsönző térben.

A könyvtár megyei feladatokat is ellát. Ezen a területen történtek változások?
Gyarapodtak a feladataink ezen a téren is, mert idén kilenc új település csatlakozott az ún. KSZR-rendszerhez, ami azt jelenti, hogy 2018-ban már nyolcvan Pest megyei településnek biztosítjuk a könyvtári szolgáltatásokat, amelybe beletartozik a könyvtári terek kialakításában nyújtott segítségünktől kezdve az állomány gyarapítása, karbantartása, a könyvtárosok továbbképzése, rendezvények szervezése, számítástechnikai eszközök és kisebb bútorok beszerzése kiszállítása is. Hálózati osztályunk komoly logisztikai és módszertani központként működik.

A városi és megyei feladatok ellátásához megfelelő a munkatársak létszáma?
Nagyon kevesen vagyunk a feladatokhoz viszonyítva. Ha a fenntartónk is hozzájárul, jövőre szeretnék legalább két új munkatársat felvenni. Jelenleg 32-en vagyunk, miközben a megyei könyvtárak átlag létszáma 48. Tehát nemcsak 1-2 emberrel vagyunk kevesebben az átlagnál, miközben Pest megye a legnagyobb lélekszámú az országban, nagyon sok településsel.

Említette, hogy törekednek a Minősített Könyvtár cím elnyerésére. A munkájuk minőségét hogyan tudják ellenőrizni, vagy tudják-e egyáltalán?
A minőségirányítási rendszer magában foglalja a folyamatos ellenőrzést, a méréseket, ami alapján a fejlesztéseket véghez lehet vinni. A számítógépeinken használt integrált könyvtári rendszer segítségével sok adathoz tudunk hozzájutni, de bizonyos időközönként kérdőíves felmérést is végzünk az olvasók körében, amellyel mérhető, hogy van-e elmozdulás az egyes területeken. Azt például látjuk, hogy az elmúlt két évben nőtt a beiratkozott olvasók száma, amire büszkék vagyunk, mert országos viszonylatban a csökkenés, jó esetben a stagnálás a jellemző. Köszönettel tartozom ezért a munkatársaimnak, akiknek sok erőfeszítése van az elért eredményben.

Mit tudnak tenni ennek a tendenciának a fenntartása érdekében?
Egyfelől nagy figyelemmel és szakértelemmel gyarapítjuk az állományunkat, mely minden szolgáltatásunk alapját képezi, másfelől pedig próbálunk minél gazdagabb, szélesebb réteget megszólító rendezvényeket szervezni. A korábbi időszakhoz képest aktívabban veszünk részt a város kulturális életében, rendszeres programjaink vannak gyerekeknek és felnőtteknek is. Szerteágazó témák mentén, a kulturális, a tudományos, a művészeti élet területéről hívunk vendégeket. Próbáljuk a helyi iskolákkal is szorosabbra fűzni a kapcsolatot, keressük a lehetőséget, hogy minél jobban segíthessük a pedagógusok munkáját.

Mennyire számíthatnak az elképzeléseik megvalósításában pályázati támogatásra?
Uniós pályázatra a régiónkban sajnos nincs remény, jellemzően az NKA által a célzottan a közgyűjteményekre kiírt pályázatokon tudunk indulni. A Kulturális Alap támogatásával sikerült már több kiadványt is megjelentetnünk. Jövőre tervezzük a Könyvkelengye című módszertani könyv megjelentetését, mely elsősorban szülőknek nyújt segítséget a gyerekek olvasóvá nevelésében. Ez határon átnyúló együttműködéssel valósul meg: a sepsiszentgyörgyi könyvtárosok alapötlete alapján szerkesztjük a szöveget egy helyi művész, Kyru illusztrációival.
Szintén pályázati forrásból sikerült digitalizálni a Pest Megyei Hírlapot, ami 1957-től ’94-ig megjelenő napilap volt. A lapszámok kétharmadát már feldolgoztuk, ez a honlapunkon keresztül is elérhető. Számíthatunk támogatásra a munkatársak továbbképzéseken való részvételéhez, illetve konferenciák, képzések megszervezéséhez is.

Úgy tudom, a könyvtár nagyon gazdag könyvállománnyal rendelkezik. Tudják tartani a lépést az igényekkel?
Elmondhatjuk, hogy a jelenlegi finanszírozás mellett minden olyan dokumentumot be tudunk szerezni, amelyet mi fontosnak tartunk, illetve az olvasók kérnek. A biztonság, a stabilitás és a folyamatosság a legfontosabb a gyűjtemények kialakításában, és ez az elmúlt években megadatott. Könyvtárunk gyűjteménye valóban nagyon gazdag, és ezen kívül az olvasók olyan adatbázisokhoz is hozzáférhetnek a könyvtárosok segítségével, mint például a teljes nemzeti filmörökséget tartalmazó NAVA, vagy a Magyar Tudományos Akadémia által gondozott EISZ, illetve olyan nemzetközi adatbázisokhoz, mint például az EBSCO, melyen keresztül milliós nagyságrendben lehet idegen nyelvű szakirodalomhoz hozzájutni. Ezen a téren tehát jól állunk, és fontos, hogy ez így is maradjon. Nekünk pedig sokat kell tenni azért, hogy ezeket a lehetőségeket olvasóink megismerhessék.