2015. november 3., 15:58
Felhívjuk az Olvasó figyelmét, hogy ez a cikk több, mint 8 éve jelent meg, ezért elavult információkat tartalmazhat.

2015. november 7-8-án újra Szent Márton Újborfesztivál és Libator a Skanzenben! Az elmaradhatatlan, ínycsiklandó libaétkeken, zamatos újborokon, őszi csemegéken túl a család apraja-nagyja talál magának izgalmas színpadi programokat, hagyományidéző foglalatosságokat, emlékezetes mesetúrát, kézműves szöszmötölést, vidám forgatagot.

 

Évek óta nálunk is egyre többen ünneplik újborral és libával Márton napját, de valószínűleg sokan nem is sejtik, hogy a hagyomány gyökerei milyen régre nyúlnak vissza. Szent Márton a katolikus egyház egyik legnépszerűbb szentje, aki 316-ban a mai Szombathely környékén látta meg a napvilágot. Tours városának későbbi püspökéről számos legendát őriznek manapság is szerte Európában. A Márton-napi libalakomáról szóló első írásos beszámoló a tizenkettedik századból származik. Akkoriban ez nem annyira a szentéletű püspököt eláruló szárnyasokkal függött össze, hanem azzal, hogy ekkor zárult a gazdasági esztendő. Mivel ilyenkor már le lehetett vágni a tömött libát, lakomákat rendeztek, hogy a következő évben bőven ehessenek, ihassanak. „Aki Márton-napon libát nem eszik, egész éven át éhezik” – tartották. Az újbor fogyasztásának hagyománya szintén nem véletlen egybeesés, hiszen épp novemberre fejeződik be a must borrá alakulása, ezért a gazdák november 11-én verték csapra az új hordókat, és ekkor került az asztalra – épp a libasült mellé – az úgynevezett libás bor vagy Márton-bor.

A Skanzen kétnapos – az idén Magyar Termék Nagydíjat kapott ­– fesztiválján sincs hiány libasültben, ludaskásában, libamájban. Idén is az ország legjobb családi borászatai közül hívtak meg a szervezők több, mint egy tucatot, akik a 2015-ös évjárat legfrissebb nedűit kínálják a zord időben is meleg, fűtött fesztiválsátorban. Aki a bort és az irodalmat együtt szeretné élvezni, azoknak irodalmi borkóstolóval kedveskednek.

Miközben a minőségi borok kortyolgatása zajlik, a fesztiválszínpadon egymást érik a fellépők, a közönségnek bőven van része muzsikában, népmesében, néptáncban. Fellép a Babtársulat, a Kerek zenekar, a hazánkat a WOMEX-en képviselő Budafolk Band is.

Akinek épp nincs pohár a kezében, az a Csűrdöngölő táncházban rophatja élő népzenére, vagy foroghat-pöröghet a Lajta táncegyüttessel, akik színpompás lovaskocsis felvonulással is emelik a hangulatot, akárcsak a harkaiak a fúvószenekarukkal.

A portákon is zajlik az élet; igazi tollfosztóban mulathat a közönség pajkos történeteken vagy fonás közben hallgathat meséket, lánykérésnek és jegyajándék-átadásnak lehet tanúja, jósoltathat a javasasszonnyal,  kóstolhatja a menyecskék által kínált sült tököt, édes köleskását, kulcsos lepényt, őszi finomságokat. A kézműves foglalkozásokon sorra készülnek a zoknilibák, a vesszőlibák, a libás lámpások, a kenőtollak.

A gyerekek kedvence, a mesetúra sem marad el. Mi másról is szólhatna a mese ezúttal, mint egy libáról? Az Aranylúd című mese jeleneteire felfűzve mutathatják meg a gyerekek állomásról állomásra ügyességüket, bátorságukat, találékonyságukat.

Sokan járnak vissza Mártonkor a Skanzenbe az esti őszbúcsúztató koncert és a máglya körüli tánc miatt, amiben az idén is része lesz a látogatóknak; mindkét nap, sötétedés után fellobbannak majd a lángok.

 

A részletes program ITT található

 

2 feher liba 1280