2022. november 8., 15:12
Felhívjuk az Olvasó figyelmét, hogy ez a cikk több, mint 1 éve jelent meg, ezért elavult információkat tartalmazhat.

A Ferenczy Múzeumi Centrum megbízásából a Salisbury Régészeti Kft. munkatársai újabb különleges leletet tártak fel. Legutóbb Vác közelében egy közel egy méter hosszú mamutagyar bukkant elő a föld alól, most pedig bronzkori települést és késő avar kori temetőt tártak fel a régészek. A közel kilencven feltárt sír között egy torzított koponyájú kislány nyughelyét is felfedezték a Fejér megyei Mánynál.

A különleges leleteket az M100-as autópálya feltárása során találták. Az új út Esztergomot köti majd össze az M1-es autópályával. Az összesen 12 hektáros területen a szakemberek több korszak (neolitikum, bronzkor és késő avarkor) emlékeire bukkantak. A körülbelül kilencven feltárt sír között egy a torzított koponyájú kislány nyughelyét is felfedezték, a jó állapotban megőrzött maradványai mellett pedig több tárgyat is találtak.

A Salisbury Régészeti Kft. munkatársai a Ferenczy Múzeumi Centrum megbízásából június elején két csapatban kezdték a munkálatokat a Fejér-megyei Mány település közelében. A „Mány-Kígyós pataktól nyugatra” található lelőhelyen a szakemberek több korszak emlékeire bukkantak: egy neolitikum telepjelenségre, ami egy körárkot jelent, és ami szinte végigfut a teljes feltárási területen, s emellett egy bronzkori település nyomait azonosították, illetve egy késő avarkori temető részletét.

Eddig mintegy 90 sírt tártunk fel a vizsgált területen, de az eddigiek alapján valószínűleg ennél végül többet is találunk. Nyugat-keleti tájolású sírokról van túlnyomó többségében szó, de elvétve akadt három-négy darab fordított, kelet-nyugat irányú temetkezés is. A sírmélység változó, így akad olyan örök nyughely, amit a humuszolási szinten megtaláltunk, rengeteg viszont több mint két méter mélyen rejtőzött. Nagy többségében bolygatott sírokat találtunk, amiket az évszázadok során kiraboltak” – mondta el Szász Barbara, a Salisbury Régészeti Kft. régésze.

A legnagyobb szenzációt azonban egy torzított koponyájú kislány sírhelye jelenti. Nem kizárólag a maradvány hosszított fejformája, hanem a temetkezési hely épsége miatt is. A sírhelyet ugyanis csodával határos módon nem rabolták ki.

A váz anatómiai rendben feküdt egy körülbelül 70-80 centiméter széles és 170 centiméter mély gödörben. A sírban több leletet is felfedeztünk: a kislány feje fölött található edénymelléklet akkoriban általános temetkezési gyakorlatnak számított,ami a túlvilágra szánt ételt és italt tartalmazta. A térdnél egy szintén gyakori leletnek számító csontfésű kapott helyet, ami leginkább a használati tárgy funkciót jelképezte. A kislány nyakánál találtunk egy gyöngy nyakláncot, a medence tájékán egy nagyobb gyöngyöt, a lábszárai között pedig egy aranyozott bronzlemezt. Utóbbi az első aranyozott lelet a területen, máshol leginkább vaseszközök, köztük kések és fibulák rejtőztek, illetve egy-két helyen ezüst” – magyarázta Szász Barbara.

Feltűnő, hogy a kislány koponyáját igen erőteljesen torzították, ami viszont általános gyakorlatnak számított körülbelül kétezer éve. A hosszított fejforma kialakítását gyakran a hunokkal hozzák kapcsolatba, akik az ötödik században Keletről érkezve söpörtek végig a kontinensen, míg mások szerint a deformálás valószínűleg iráni eredetű szokás. Tény, hogy a kissé „földönkívüli-szerű” koponya világszerte számos kultúrában felfedezhető, így a születés után kötözéssel mesterségesen meghosszabbított fejforma többféle jelentéssel is bírhatott: egyes kutatások szerint a szépség és előkelő származás szimbóluma lehetett, miközben más tudósok szerint családi kapcsolatokat és előkelő származást is bizonyíthatta. Utóbbi alapján feltételezhető, hogy a deformált koponyájú kislány az elithez tartozott, de ezt majd a későbbi vizsgálatok bizonyíthatják be, míg az antropológiai vizsgálatok kiderítik az életkorát.

Léteznek enyhe és erőteljes torzítási gyakorlatok, és ebben az esetben az utóbbinak lehetünk a tanúi. A deformálást a szülők már a csecsemő születésekor megkezdik és a két éves korig folytatják. Ebben az időszakban lehet ugyanis a nagyobb mértékben torzítani, formálni a koponyát. A kislány esetében a homloki régiót és a fejtetőt pólyálták be a kívánt fejforma elérése érdekében” – emelte ki a Salisbury Kft. munkatársa a felfedezés kapcsán, hozzátéve, hogy nem ez az első megtalált hosszított koponya Magyarországon.

A tárgyi leletek bekerülnek a Salisbury Régészeti Kft. Restaurátor Műhelyébe, ahol megtörténik a feldolgozásuk, ezután várhatóan a Szent István Király Múzeum gyűjteményét gyarapítják majd.

Forrás: Salisbury Kft.
Fotók: Érdi Róbert