A közmeghallgatásra – a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzata értelmében – a közmeghallgatás napját megelőző harmadik munkanapig írásbeli kérdéseket lehetett feltenni. Az így érkezett, valamint a közmeghallgatáson közvetlenül meg nem válaszolható kérdésekre az önkormányzat 15 napon belül köteles válaszolni. Az érintettek levélben kaptak tájékoztatást, a kérdéseiket a válaszokkal együtt az alábbiakban a város hivatalos honlapján is közöljük.
A közmeghallgatásokon több olyan kérdés is elhangzik, amelyet a helyszínen nem lehet megválaszolni. Ezekre utólag írásban született válasz, ezek és az írásban előzetesen küldött kérdések, valamint közvetlenül alattuk a válaszok minden érdeklődő számára megismerhetők. (A leiratban személyes adatokat nem hozunk nyilvánosságra, adatvédelmi okokból a név feltüntetése helyett a kérdezőket monogramjukkal jelöltük.)
Sz. M. kérdései:
Az Ábrányi-program 10-11. pont ígéretei lakhatásról és lakhatási támogatásról szóltak, amellyel a rendőrségi állomány feltöltését és megtartását, valamint a hiányzó iskola- és óvodapedagógus állások betöltését vállaltátok segíteni. Májusban azt a választ kaptam, hogy a vállalások teljesítését a városvezetés hatáskörén kívül eső körülmények korlátozzák. Jól értem, hogy ez félrevezetés volt a választók felé, mivel saját vállalásként fogalmaztátok meg ígéretet, és egyetlen szóval sem említettétek, hogy nem kizárólag rajtatok múlik az ígéretek teljesítése? Légy szíves ismertetni az akadályozó körülményeket, és hogy jelenleg hogyan áll ezen választási ígéretek teljesítése!
Az Ábrányi Emil városvédő, városszépítő és városfejlesztő program 10-11. pontjait illetően a következő tájékoztatást adom: Miközben a helyi polgárőrség és rendősrég továbbra is komoly létszámhiánnyal küzd, a rendőrséget lakhatási lehetősséggel, az önkéntes szervezeteket toborzási kampánnyal (Örzők Napja) segíti az önkormányzat. A Rendészet és a Rendőrség állandó, szoros kapcsolatban van és segíti egymás munkáját. Az egyre nehezedő pálya és a kormányzati megbecsülés hiánya miatt még több óvodapedagógus pályaelhagyása várható. Az utánpótlás hiányzik, pályakezdők nem jönnek. A meghirdetett óvodapedagógusi állásokra szinte egyáltalán nincs jelentkező. Utazási kedvezménnyel, uszodai kedvezménnyel, 30.000 Ft-os bérkiegészítéssel, bérlakáshoz jutási lehetőséggel a városvezetés hatáskörén kívül eső korlátozó körülmények ellenére segítjük az önkormányzati óvodapedagógusokat.
Sz. M.
Májusban érdeklődtem a program 19. és 24. pontjában a szentendrei bérlakásállomány növelésére, felújítására és revitalizációjára, valamint a fiatalok számára kedvező bérlakásprogram indítására tett vállalások teljesítéséről, de sajnos csak karbantartásra tervezett összegeket kaptam válaszul. Ezért ismét rákérdezek: hogyan áll a város 3 év után a lakásállomány növelésére, tényleges felújítására és revitalizációjára (tehát nem karbantartására), valamint ifjúsági bérlakásprogramra tett ígéreteik teljesítésével?
Az Ábrányi Emil városvédő, városszépítő és városfejlesztő program 19. és 24.pontjait illetően a következő tájékoztatást adom: Éves szintű karbantartásra 2020-ban 25,5 millió, 2021-ben 19,3 millió Ft-ot költöttünk és 2022-ben további 24,4 millió Ft-ot tervezünk költeni. 2022-ben az aktív vagyongazdálkodásnak megfelelően 20 millió Ft-ot fordítunk felújításra.
A szentendrei fiatalok számára kedvező bérlakásprogram elindítására még nem volt meg a szükséges anyagi fedezet. Örömmel vettük a Kormány azon elhatározását, hogy a az önkormányzatok számára is elérhető bérlakás építési pályázatokat terveznek kiírni.
Sz. M.
Érdeklődtem még, hogy milyen saját beruházások voltak a kerékpáros infrastruktúra és úthálózat fejlesztésére, kerékpártárolók, önszerelő eszközök telepítésére, de semmilyen elkészült beruházásról nem kaptam tájékoztatást. Érdeklődöm, hogy most, immáron 3 év városvezetés után mi a helyzet a program 39. pontjának teljesítésével?
Az Ábrányi Emil városvédő, városszépítő és városfejlesztő program 39. pontját illetően a következő tájékoztatást adom: A 11-es főút felújításának tervezési szakaszában a Szentendrei Kerékpárklubbal együttműködésben kértük a biztonságos kerékpáros közlekedést segítő csomóponti átvezetések tervekbe történő beépítését. Az EuroVelo 6 kerékpárúton a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség együttműködésével kerékpáros szervizoszlopokat telepítettünk a Lupa-tó melletti kerékpáros pihenőnél és a Postás strandnál. Városrészi költségvetés keretében a Pap-szigeten szervizoszloppal is kiegészített kerékpáros eszközváltó pontot alakítottunk ki. A Belvárostól, HÉV-végálomástól induló, a Bükkös patak mentén a városrészeket összekötő kerékpárútra feltételes közbeszerzést írtunk ki.
Sz. M.
Hol épült ki 3 év alatt a program 108. pontjában rövid távra vállalt, levegő-, zaj-, pollenszennyezést és hőmérsékletet mérő monitoring rendszer?
Az Ábrányi Emil városvédő, városszépítő és városfejlesztő program 108.pontját illetően a következő tájékoztatást adom: A közvilágítás fejlesztése kapcsán tervszinten vizsgáljuk meg ennek lehetőségét.
Sz. M.
Hogy áll 3 év után a program 111. pontja szerinti, rövid távra vállalt ígéretének teljesítése (környezeti nevelés előtérbe helyezése, pedagógusok segítése a környezeti nevelés során kézzelfogható élmény nyújtásában a szentendrei diákok számára)?
Az Ábrányi Emil városvédő, városszépítő és városfejlesztő program 111.pontját illetően a következő tájékoztatást adom: pl.: Magonc program, közösségi ültetések, tanösvények (pl. Bükkös tanüsvény, Püspökmajor tanösvény, Kő-hegy tanösvény, Szarvas hegyen levő tanösvény) felújítása.
A. Á. kérdései:
Egy éve érdeklődtem a „TESZ 2019-2024 – Az Ábrányi Emil városvédő, városszépítő és városfejlesztő program”-juk (https://issuu.com/tesz/docs/tesz_abranyi_emil_program_2019-2024) 91. pontjában vállaltak helyzetéről („Újratervezzük a volt Park Tábor területét, és felélesztjük az eltűnt patak ösvényének rendszerét.”) Akkor azt a választ kaptam, hogy elakadtak a tárgyalások. Ez nagyon meglepett, mert a programban többes szám 1. személyben tették az ígéretet, és nem jelezték, hogy másokkal valótárgyalástól függ a teljesítés; vagyis ezzel megtévesztették a választókat. Hol tart most, 3 év után a rövidtávú vállalásuk teljesítése?
Az Ábrányi Emil városvédő, városszépítő és városfejlesztő program 91. pontját illetően a következő tájékoztatást adom: Egyeztetések folytak a terület környezetbe illeszkedő fejlesztéséről, hasznosításáról a Magyar Cserkészszövetséggel és a Váci Tankerülettel. Forráshiány miatt ennek a feladatnak a megvalósítására még nem kerülhetett sor.
A. Á.
Választási programjuk 112. pontjábanvállaltaknak megfelelően csatlakoztak a Klímabarát Települések Szövetségéhez. („Szakmai csatornákat kiépítve csatlakozunk a Klímabarát Települések Szövetségéhez.”) Érdeklődőm, hogy mennyi tagdíjat fizet Szentendre, és milyen konkrét haszna származott eddig a csatlakozásból.
Az Ábrányi Emil városvédő, városszépítő és városfejlesztő program 112. pontját illetően a következő tájékoztatást adom: Csatlakoztunk, és a Klímabarát Települések Szövetsége álltal kiírt pályázatokon indulunk is. Szentendre 2022-re 140 eFt tagdíjat fizetett.
A. Á.
2022. április 29-én kelt levelemben érdeklődtema biológiai szúnyoggyérítésnek a választási programjuk 113. pontjában vállalt bevezetéséről. („ Bevezetjük a máshol már bizonyított biológiai szúnyoggyérítést a légi kémiai szúnyoggyérítés helyett.”) Az akkori válasz szerint még csak a szándéknyilatkozatig jutottak el. Megemlítették még a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságát (vagyis az államot) is, de az ígéretük nem a Belügyminisztérium OrszágosKatasztrófavédelmi Főigazgatósága, hanem az Önök általi bevezetéséről szólt (többes szám 1. személyben). Kérdezem, hogy 3 év elég volt-e a vállalt biológiai szúnyogirtás – ahogy ígérték rövidtávú – bevezetéséhez?
Az Ábrányi Emil városvédő, városszépítő és városfejlesztő program 113. pontját illetően a következő tájékoztatást adom: A térségi összefogás megtörtént. A Katasztrófavédelem térségi, biológiai szúnyoggyérítésre történő átállását számos alkalommal szorgalmaztuk. Számos településsel együtt 2022-ben csatlakoztunk a Dunakanyar Környezetvédelmi Egyesület biológiai módszerre történő átállását szorgalmazó szándéknyilatkozatához. 2023-tól indítjuk a csapadékvízgyűjtő edény programunkat (a komposztálási prohgramunkhoz hasonlóan), aminek a keretében edukációs tájékoztatókat, szúnyoggyérítő tabblettákat is szétosztunk majd, hogy túlnyomórészt magáningatlanokra eső, potenciális lárvatenyésző helyeket is bevonjuk a biológiai szúnyoggyérítésbe, hiszen szentendre közigazgatási területe 92%-ban magánterület.
A. Á.
Milyen eredményeket tudnak felmutatni 3 év után a házi szennyvíztisztító kisberendezések és kislétesítmények telepítésének, használatának a választási programjuk 114. pontjában rövidtávra vállalt ösztönzésében? („…és ösztönözzük a házi szennyvíztisztító kisberendezések és kislétesítmények telepítését, használatát.”)
Az Ábrányi Emil városvédő, városszépítő és városfejlesztő program 114. pontját illetően a következő tájékoztatást adom: A térségre jellemző szigorú környezetvédelmi előírások miatt ez a fejlesztési irány jelenleg nem támogatható.
A. Á.
A legutóbbi közmeghallgatáson a választási programjuk 121. számú, esővízgyűjtő program („Esővízgyűjtési programot hirdetünk, melynek során a lakossági esővízgyűjtést fogjuk támogatni.”) hirdetésére vonatkozó ígéretük teljesítéseként írtak arról, hogy indulnak a Szövetség esővízgyűjtő pályázatán, amelynek révén 100 szentendreinek lesz lehetősége esővízgyűjtésre. Kérdezem, hogy hol jelentkezhetnek erre a szentendreiek?
Az Ábrányi Emil városvédő, városszépítő és városfejlesztő program 121. pontját illetően a következő tájékoztatást adom: 2023 tavaszán indul a csapadékvíz gyűjtőedény program a komposztálási program mintájára, ahol 100 családnak osztunk ki esővízgyűjtő edényeket.
Jelentkezni lehet: ugyfelszolgalat@szentendre.hu
A. Á.
Ehhez kapcsolódóan érdeklődőm a 122. pontban vállalt városi záportározókról is: hány záportározó és hol épült meg a városban a 3 év alatt? (122. pont: „Ezzel párhuzamosan városi záportározókat létesítünk, így az aszályos időszakokban…)
Az Ábrányi Emil városvédő, városszépítő és városfejlesztő program 122. pontját illetően a következő tájékoztatást adom: A MANK területén egy 100 m3-es esővízgyűjtő tározó kialakítása történt meg a Belvárosi csapadék- és szennyvízszétválasztás I. ütemének részeként.
A. Zs. kérdései:
A „TESZ 2019-2024 – Az Ábrányi Emil városvédő, városszépítő és városfejlesztő program”: Első kérdésem az, hogy három év alatt hol alakítottak ki – a választási programjuk 68. pontja szerinti – kiülős lépcsőket és víziszínpadot? („Kialakítjuk a Dunával a közvetlen kapcsolatot. A legtöbb lakossági igény itt jelent meg (pl. a 2017-es szentendrei civil expón). Kiülős lépcsőket alakítunk ki és víziszínpadot állítunk fel.”)
Az Ábrányi Emil városvédő, városszépítő és városfejlesztő program 68. pontját illetően a következő tájékoztatást adom: A Duna korzó gát közvetlen, Duna-parti vízkapcsolatát lehetővé tévő fejlesztési koncepció közösségi tervezés formájában történő kidolgozása érdekében idén októberben megszereztük a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság előzetes elvi hozzájárulását.
A. Zs.
Második kérdéseim az, hogy kik a tagjai a választási programjuk 78. pontjának vállalása alapján a Ferenczy Múzeum hatékony közművelődési feladatainak ellátása érdekében döntés-előkészítő megbízással is rendelkező kerekasztalnak? (ebben a pontban azt vállalták, hogy „ A Ferenczy Múzeum hatékony közművelődési feladatainak ellátása érdekében döntés-előkészítő megbízással is rendelkező kerekasztalt állítunk fel, melynek szakemberek, civilek és művészek lesznek a tagjai.”) Kérem tájékoztatni szíveskedjen arról is, hogy hogyan, milyen gyakran működik ez a döntés-előkészítő kerekasztal.
Az Ábrányi Emil városvédő, városszépítő és városfejlesztő program 78. pontját illetően a következő tájékoztatást adom: A közművelődési kerekasztal felállítására nem került sor, azonban a 2022. novemberében létrejött Kulturális Kerekasztal jelentős segítséget adhat a feladat megoldásához.
A. Zs.
Harmadik kérdésem: Hogyan adtak lendületet három év alatt a 97. választási ígéretük teljesítéseként a városi kedvezménykártyának, a „Szentendre kártyának” (, amely nem tévesztendő össze a „Szentendre Közlekedési Kártya”-val)? Ígéretük szerint „Új lendületet adunk a városi kedvezmény kártyának („Szentendre kártya”).
Az Ábrányi Emil városvédő, városszépítő és városfejlesztő program 97. pontját illetően a következő tájékoztatást adom: A TDM 2022 nyarára kuponfüzetet állított össze. Szentendre közlekedési kártyát indítottumk el: 2022 márciusától a szentendrei lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező diákok, pedagógusok valamint a Szentendre Városi Óvodák óvodapedagógusai és a Püspökmajor Lakótelepi Bölcsőde kisgyermeknevelői ingyenesen használhatják a Volánbusz városon belüli járatait, az általuk megvásárolt Szentendre Közlekedési Kártya költségét az önkormányzat részükre megtéríti. Jelentkeztünk az Okos Város platformszolgáltatásban való részvételre, amely lehetőséget teremt a városi kártya többirányú felhasználására, többek között a különböző szolgáltatásokhoz igénybe vehető kedvezmények érvényesítésére.
A. Zs.
Negyedik kérdésem: a választási programjuk 138. pontjában rövidtávú célként ígérték – többek között – a költségvetés előkészítési folyamatának nyilvánosságát („ A település költségvetése és annak előkészítési folyamat nem csak nyilvános (ez törvényi kötelesség), de…). Már három költségvetést készítettek, de eddig még egyik előkészítési folyamata sem volt nyilvános. Mikorra tervezik teljesíteni ezt az ígéretüket?
Az Ábrányi Emil városvédő, városszépítő és városfejlesztő program 138. pontj illetően a következő tájékoztatást adom: A település költségvetése (2022) és annak előkészítési folyamata nem csak nyilvános, de általánosságban és részletesen is közérthetővé tesszük infografikákkal, diagramokkal, melyeket a városi honlapon publikáltunk.
S. A. kérdései:
32-es pont – „városi elektromos kisbusz” Az elmúlt időszakban történt-e előrelépés az említett elektromos buszok témájában. A Volánbusz Zrt.-vel folyamatban van-e egyeztetés a választási ígéret megvalósítása céljából?
Az Ábrányi Emil városvédő, városszépítő és városfejlesztő program 32. pontját illetően a következő tájékoztatást adom: Az ezzel kapcsolatban vállaltakat a városvezetésen kívül álló okok miatt nem lehetett eddig teljesíteni. A különböző pályázati forrásokból a helyi és helyközi közlekedést közszolgáltatóként végző VOLÁN Zrt. tájékoztatása szerint, folyamatosan megújítják a járműparkjukat, és kiemelten kezelik az elektromos mehghajtású városi elektromos közösségi közlekedést. Ennek, a a teljes teljes járműpark megújítását célzó, hosszútávú programnak a keretében, a 2022-es évben tervezetten 400 db elektromos busz beszerzésére nyílik lehetőségük. A VOLÁN Zrt. időben tájékoztatja a városvezetést a szentendrei közösségi közlekedést érintő elektromos buszbeszerzésekről.
S. A.
33-as pont – „városi iskolabusz rendszer”
Történt-e előrelépés az elmúlt fél évben a témában?
Tájékoztatásuk szerint a „projekt elindult”, így érdeklődnék az aktuális státuszról, várható-e a közeljövőben megoldási javaslat előterjesztése?
Az Ábrányi Emil városvédő, városszépítő és városfejlesztő program 33. pontját illetően a következő tájékoztatást adom: Az iskolabusz programmal kapcsolatos városi igényfelmérés megkezdődött, a projekt tervezésének előkészítése folyamatban van.
S. A.
34-es pont – „Skanzen gyalogos és kerékpáros megközelítése”
Az említett Skanzennel való közös pályázat benyújtásának státuszáról szeretnék érdeklődni.
Várható a közeljövőben (3 év után) a választási ígéretük megvalósítása?
Az Ábrányi Emil városvédő, városszépítő és városfejlesztő program 34. pontátj illetően a következő tájékoztatást adom: A Skanzen megközelítésének javítása érdekében egyeztetés indult a Skanzennel közös pályázat érdekében, aminek során a HÉV szárnyvonalának Skanzenig történő meghosszabbítását is felvetettük.
S. A.
69-es pont – „Duna-part használatának széthúzása”
Hogyan sikerült ígéretüknek megfelelően széthúzni a Duna-part használatát csónakházak, horgászstégek, vízi attrakciók építésével?
Mi a státusza ennek a vállalásnak?
Az Ábrányi Emil városvédő, városszépítő és városfejlesztő program 69. pontj illetően a következő tájékoztatást adom: 2020 tavaszán átadtuk a Czóbel sétány közelében fekvő felújított Városi Csónakházat. A Magyar Kajak-Kenu Szövetséggel együttműködési megállapodást kötöttünk a Pap-szigeti csónakház felújítására. A Vagyongazdálkodási és Turisztikai Koncepcióban megfogalmazásra került a Czóbel sétány és a Duna korzó összekötésének koncepciója.
G. N. kérdései:
A májusi közmeghallgatáson érdeklődtem a választási programjuk 26. pontjában megígért nyilvános alkalmazásról, amely a téli útüzemeltetés aktuális útvonalát élőben közvetíti, és amelyből kiderül az utak és utcák tisztítottsága, járhatósága. Akkor még csak újabb ígéretet kaptam. Vajon erre a télre elkészül? És ha nem, mikorra?
Az Ábrányi Emil városvédő, városszépítő és városfejlesztő program 26. pontját illetően a következő tájékoztatást adom: A város térinformatikai fejlesztése és a Városi Szolgáltató által alvállalkozásban biztosított téli útüzemeltetést végző cégnél megvalósítandó informatikai fejlesztés együttesen szükségesek, azonban ezek összehangolása még nem valósult meg. Célunk továbbra is a vállalt cél teljesítése.
G. N.
Akár komoly előrelátásnak is tekinthető az Ábrányi-program 125. ígérete, hogy szigeteléssel, napelemekkel, víztakarékos rendszerekkel, szennyvíz-újrahasznosítással javítják a város épületeinek energiahatékonyságát. Ez sokat segíthet a város gazdálkodásában a jelenlegi energiaválság mellett. Érdeklődöm, hogy hol és milyen beruházások történtek 3 év alatt ezen ígéreteik megvalósítására.
Az Ábrányi Emil városvédő, városszépítő és városfejlesztő program 125. pontját illetően a következő tájékoztatást adom: A Rezsinövelés miatti Oeratív Törzs (ROT) kezdeményezésére 2022 októberében elkezdtük a középületeink energetikai állapotfelmérését. Az Izbégi Óvoda energetikei korszerűsítésére 66 millió Ft-os pályázati támogatást nyertünk el. Jelenleg a tervezés fáziában tart a beruházás.
G. N.
Milyen segítséget nyújtottak és fognak nyújtani programjuk 130. ígéretének megfelelően a szegényebb rétegeknek ahhoz, hogy el tudjanak indulni energiahatékonysági pályázatokon? Ha sikerül a kormánynak megegyeznie az Európai Unióval a forrásokat illetően, akkor ismét indulnak ilyen pályázatok. Bár ezeken nem kötelező az önrész vállalása, de sokszor az elnyerhető vagy elnyert támogatás nem elég a projekt megvalósításához. Ennek a vállalásuknak a jelentősége a mostani energia válsággal különösen nagy hangsúlyt kapott.
Az Ábrányi Emil városvédő, városszépítő és városfejlesztő program 130. pontját illetően a következő tájékoztatást adom: Várhatóan 2023 elején indul el a városban a RenoPont Energetikai Otthonfelújítási Központ szolgáltatása, ahol egy helyen kaphatnak meg az érdeklődők minden, az otthont érintő energetikai korszerűsítéséhez szükséges műszaki, jogi és pénzügyi tudnivalót.
G. N.
Milyen konkrét eredményei voltak az elmúlt 3 évben a Városi Tömegközlekedési Múzeummal és a Barcsay Múzeummal programjuk 80. és 84. pontja teljesítéseként kialakított valódi együttműködésnek, és mennyire sikerült a város kulturális életébe szervesen illeszkedő turisztikai attrakcióvá fejleszteni a Tömegközlekedési Múzeumot? Hogyan állnak a Barcsay Múzeumnak a választási programjuk 83. pontjában megígért felújításával és újraindításával? Ehhez vélhetőleg nem vártak külső segítséget, mert ilyen feltétel egyáltalán nem szerepelt vállalásukban.
Az Ábrányi Emil városvédő, városszépítő és városfejlesztő program 80. és 84. pontjait illetően a következő tájékoztatást adom: Ennek megvalósítása a városvezetésen kívül álló okok miatt nem valósult meg, ugyanis HÉV-pályaudvar tervezett kormányzati felújítása kapcsán várhatóan elköltöztetik a Városi Tömeg¬közlekedési Múzeumot. Sorsáról további egyeztetések lesznek szükségesek. Rendszeres együttműködést alakítottunk ki a városi kulturális programjainak egyeztetésében és kommunikációjában. A programok és beszámolók több városi cégünk honlapján is elérhetők. A kültéri molinó helyek tervszerű kezelése nemcsak a város aktuális kommunikációjának eszköze, de egyben a város arculatának is fontos eleme.
G. N.
Programjuk 43. oldalán erőteljes kormányzati lobbizást ígértek, valamint azt, hogy Fülöp Zsolt és a TESZ Egyesület nem akar háborúzni a mindenkori kormánnyal, hogy a korábbinál nagyságrendekkel több forrás jusson Szentendrére. Nekem úgy tűnik, hogy polgármester úr első pillanattól kezdve folyamatosan háborúzik a kormánnyal: kerékpároshíd, Szabad Városok Szövetsége, MÖSZ, levél Ursula von der Leyennek, másik levél Vera Jourovának, petíciók, dr. Vitályos Eszter lejáratása az ATV-ben, polgármester úr kiállása az ellenzéki jelöltek mellett és a kormánypárti jelölt lejáratásának kísérlete a parlamenti választások során, és a végtelenségig folytathatnám a sort. Hogyan gondolta ezek mellett a lobbizást és a nagyságrendekkel több forrást? Nem gondolja, hogy egy civil szervezet polgármesterétől nem ezt várták volna a választói?
Az Ábrányi Emil városvédő, városszépítő és városfejlesztő programban megfogalmazottaknak megfelelően minden lehetőséget megragadok, hogy Szentendre polgárainak jogos elvárásai szerint fejlődjön városunk, magas színvonalú működjenek városunk közintézményei. Ezért minden olyan lehetőséget, fórumot kihasználok, ami Szentendre anyagi lehetőségeit, önálló gazdasági mozgásterét bővíti.
Ezért is kezdeményeztük közvetlen tárgyalásokat a MÁV-HÉV végállomás és a leégett SPAR helyén szükséges fejlesztések kapcsán Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter úrral, amire mind a mai napig választ nem kaptam.
Ugyanakkor örömteli, hogy „Több térségi polgármester társaságában Lázár János építési és beruházási miniszternél járt Fülöp Zsolt, Szentendre polgármestere. A 11-es út felújításának ügyében nem hozott jó hírt, de más fejlesztési kérdésekben együttműködést ígért a miniszter. Az önkormányzatot egyebek mellett bevonják a HÉV fejlesztésével kapcsolatos tervek készítésébe és megvizsgálják, hogy a városvezetés javaslata szerint szárnyvonalként a szabadtéri néprajzi múzeumig elvezethető-e a HÉV pályája. Végül, de nem utolsósorban Lázár János a leégett Spar pótlását szolgáló önkormányzati fejlesztéseket is támogatásáról biztosította.” (2022. november 29.) https://szentendre.hu/lazar-janos-partner-a-hev-allomas-kornyekenek-osszehangolt-fejleszteseben/
Sikerült kormányzati együttműködést elérni a város déli határában található orosz laktanya ügyében is, aminek eredményeképpen bírósági ítélet született, és végre állami tulajdonba került a terület, amelyen már elkezdődött a talajszennyezés vizsgálata. Ezt követően bízom benne, hogy a terület hasznosítására a kormányzattal egyeztetve és egyetértésben a város érdekeit is szolgálva kerül majd sor.
Együttműködés eredménye, hogy a belvárosi csapadék- és szennyvíz szétválasztásának eddig megoldatlan nehézségeit legyőzve megvalósítottuk a döntő fontosságú beruházást, amelynek megvalósítását több mint 400 mFt helyi adóbevételből származó forrással egészített ki a város. Ez a beruházás tette lehetővé, hogy a DMRV Zrt fejlesztési tervei teljes körűen kidolgozásra kerülhettek nemcsak Szentendre területén (Belváros déli részén a csapadék- és szennyvíz szétválasztására), hanem új szennyvíz gerincvezeték kiépítését is lehetővé teszi, továbbá jelentős csatorna és ivóvíz beruházásokat is megvalósíthatunk a kormánnyal együttműködve.
Szentendre mindenkor polgármesterének kötelessége és város közösségének jogos elvárása, hogy minden olyan intézkedés ellen felemelje a szavát, amelyek a város adóbevételeinek egyoldalú elvonását, csorbítását (gépjármű adó, iparűzési adó felezése), vagy akár önkormányzati feladat és hatáskör elvonását (pl. épülethatóság) jelentik.
Város vezetőjeként nem befolyásol, hogy ki, milyen párt címke alatt hozza meg Szentendrét érintő döntéseit. Az egyedüli szempontom döntéseimben, hogy az adott intézkedés hogyan érinti a város működtetését, fejlődését, önálló gazdálkodását és kulturális értékeink (szellemi és épített) megőrzését. Különösen elszomorító, hogy az előző városvezetés ideje alatt a már 2017-ben megítélt 8,2 mrd Ft azóta sem érkezett meg, így a városfejlesztéssel kapcsolatos több évtizedes problémák megoldása is várat magára. Ilyen pl. a Főtéri kereskedőház halaszthatatlan és teljes körű felújításának elkezdése, vagy a Templom-domb élet- és balesetveszélyes támfala vízelvezetési problémáinak halaszthatatlan javítása.
Az együttműködés szellemében a MÖSZ keretén belü részt vettem annak a programnak a kidolgozásában, amely az önkormányzatok hosszú távú, kiszámítható és biztonságos finanszírozását teszi lehetővé. Ezen túlmenően a MÖSZ keretén belü kezdeményeztem az önkormányzatokat érintő rezsinövelés elleni kormányzati kompenzáció megvalósítása érdekében a Nemzeti Energetikai Kerekasztal összehívását. https://szentendre.hu/energetikai-kerekasztalt-kormanyzati-beavatkozast-surgetnek-az-onkormanyzatok/ A város érdekében való munkámat az együttműködésre való törekvés szellemében a jövőben is folytatom.
Sz. Á. kérdései:
Mi valósult meg három év alatt a rövid távra vállalt 30. ígéretből, hogy „Átgondoljuk a városon belüli közösségi közlekedést. Sűrűbb járatokra van szükség, esőbeállókkal, buszöblökkel, kiépített és megvilágított, védett gyalogos megközelítési útvonalakkal/járdákkal.”?
Az Ábrányi Emil városvédő, városszépítő és városfejlesztő program 30. pontját illetően a következő tájékoztatást adom: 2022. márciusától a szentendrei lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező diákok, pedagógusok valamint a Szentendre Városi Óvodák óvodapedagógusai és a Püspökmajor Lakótelepi Bölcsőde kisgyermeknevelői ingyenessé tettük a Volánbusz városon belüli járatainak használatát – az általuk megvásárolt Szentendre Közlekedési Kártya költségét az önkormányzat részükre megtéríti. A városrészi költségvetés keretében újjávarázsoltuk a Danubius szálló buszmegállóját.
Sz. Á.
Hogyan áll három év után a 61. pontban vállalt városrészi kulturális infrastruktúra kialakítása, amelyek helyi közösségi térként is funkcionálnak?
Az Ábrányi Emil városvédő, városszépítő és városfejlesztő program 61. pontját illetően a következő tájékoztatást adom: Szentendre Kulturális Központ 2022-ben első ízben szervezte meg a városrészi koncerteket.
Sz. Á.
A 70-72. sz. ígéreteknek megfelelően milyen pályázati rendszer működik a civil közösségek támogatására, milyen civil és művészeti alapot hoztak létre és milyen eredménnyel, továbbá hogyan érhető el a művészek számára a megígért kedvezményes területfoglalás?
Az Ábrányi Emil városvédő, városszépítő és városfejlesztő program 70-72. pontjait illetően a következő tájékoztatást adom: Létrehoztuk a Belvárosban a Civil Házat, amelyet a csatlakozott civil szervezeteken túl a nemzetiségi önkormányzatok és a praxisközösség is igénybe vehet. A művészeti és civil alap létrehozását a város forrásai eddig nem tették lehetővé. Bükkös patak galéria szabadtéri tárlatához ingyenes területfoglalást biztosítottunk. A Szentendre és a kistérségben élő művészeket helyzetbe hozó rendezvényekről a iranyszentendre.hu és a szentendreprogram.hu honlapokon keresztül rendszeres tájékoztatást adunk.
Sz. Á.
Három év után hol tartanak a Dunaparti Művelődési Háznak a 81. pontban megígért felújításával és szolgáltatásainak megújításával? Ehhez vélhetőleg nem vártak külső segítséget, mert ilyen egyáltalán nem szerepelt feltételként vállalásukban. Ha mégis, azzal durván félrevezették volna a választóikat.
Az Ábrányi Emil városvédő, városszépítő és városfejlesztő program 81. pontját illetően a következő tájékoztatást adom: Kisebb felújítások és színpadtechnikai fejlesztések, darts pálya fejlesztés, kerti bútorok közösségi felújítása történt. A DMH Péter Pál utcai, bal épületszárnyának ingyenes önkormányzati tulajdonba adásának kérelmével 2021. október 5-én fordultunk a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vagyonszerzési és vagyonátruházási igazgatójához.
Sz. Á.
Hol ismerhető meg három év után a 103. és 105. pontokban rövid távra vállalt fakataszteri felmérés, faültetési és gazdálkodási koncepció, zöldfelületi kataszter?
Az Ábrányi Emil városvédő, városszépítő és városfejlesztő program 103. és 105.pontjait illetően a következő tájékoztatást adom: A fakateszteri felmérés várhatóan 2023 tavaszán kezdődik. Faültetési koncepció kidolgozás, megvalósítás alatt van. Több területet felmértünk, ahol a faállomány kiöregedése miatt új csemetéket ültettünk, és amit a Városi Szolgáltató munkazársai 3 éven keresztül felvettek a locsolási listába. A térinformatikai rendszerben van zöldfelületi kataszter, de nem naprakész. A 11-es számú főút melletti zöldfelületek tervezésének az ajánlattételi felhívása megtörtént. 2023 januárjában egy szakmai kerekasztal fogja a tervezési folyamatot véleményezni és szakmai tanácsokkal ellátni.
T. I. kérdései:
Legutóbb, májusban kérdeztem a választási programjuk 6. pontjában vállalt ügyfélbarát honlapjukról (bemutató videókkal kiegészített teljes ügymenet-leírásokkal, belinkelt formanyomtatványokkal, példakitöltésekkel stb.), és azt a választ kaptam, hogy a kialakítása folyamatban van. Mivel még mindig nem látom, érdeklődni szeretnék, hogy mikorra készül el ez az új honlap?
Az Ábrányi Emil városvédő, városszépítő és városfejlesztő program 6. pontját illetően a következő tájékoztatást adom: A városi parkolási rendszer kapcsán strukturált és részletes információk, térképek, az adóbefizetésről szóló tematikus tájékoztató oldalak készültek a városi honlapon.
T. I.
Ugyanennek a programnak a 15. vállalásában nyilvánosan elérhető, kereshető, lekérdezhető, visszakövethető nyilvános rendszert ígértek, amelyben minden bejelentés, e-mail vagy telefonos megkeresés nyilvánosan visszakövethető lesz. Ilyen nyilvános rendszernek 3 év után sem látom még a nyomát sem. Mikorra várható a megvalósítása?
Az Ábrányi Emil városvédő, városszépítő és városfejlesztő program 15. pontját illetően a következő tájékoztatást adom: A jelenleg működő, az ügyfélszolgálatot támogató e-panasz alkalmazásban minden bejelentés ügyiratszámot kap, ennek alapján a problémák kezelése visszakövethető. A jelenlegi városi panaszbejelentő rendszer továbbfejlesztéséről, járokelő.hu alkalmazás funkcióival történő kiegészítéséről egyeztetéseket folynak. Az integrációhoz szükséges technikai fejlesztések és pénzügyi források megteremtése továbbra is cél.
T. I.
Tételesen milyen Okos Város (Smart City) megoldásokat vezettek be 3 év alatt a program 27. ígéretének megfelelően? (Kérem, hogy csak olyan megoldásokat soroljon fel, amelyek a mértékadó szakirodalom szerint is okos város megoldások.)
Az Ábrányi Emil városvédő, városszépítő és városfejlesztő program 27. pontját illetően a következő tájékoztatást adom: 2021. decemberében a Kormány „Okos város központi platformszolgáltatás létrehozásáról és működtetéséről” szóló rendeletében meghatározottaknak megfelelően adtuk be Szentendre város kérelmét az okos város központi platformszolgáltatáshoz való csatlakozásra.
T. I.
A programjuk 135., 136. és 137. pontjaival kapcsolatosan érdekelne, hogy 3 év után mire jutottak a teljes hivatali ügyintézés és hivatali folyamat, az előkészítő levélváltások, belső levelezések és a végrehajtásk minden mozzanatának rövid távra ígért nyilvánosságra hozatalával (szükség esetén anonimizálva) – adatbázisba rendezve, címkékkel ellátva, kereshető formában. Én ezekből semmit sem látok. Amikor az ígéretüket tették, milyen költségráfordítással és átfutási idővel számoltak? Utánajártak-e a legjobb gyakorlatoknak? Milyen példákat találtak, amelyek megalapozták az ígéretüket?
Az Ábrányi Emil városvédő, városszépítő és városfejlesztő program 135., 136, és 137. pontjait illetően a következő tájékoztatást adom: A programelem még csak részben valósult meg, de a célt továbbra is fontosnak tartjuk. Ennek a vállalásnak a teljesítése olyan a GDPR-hoz köthető, adatvédelemet követelne meg, amelyhez a szükséges technikai és emberi erőforrások jelenleg nem állnak rendelkezésre.
Az anyagokat a városi honlapon keresztül részben a kötelező struktúrákban publikáljuk, részben a honlap számos tematikus aloldalába rendezve tesszük nyilvánossá.
A több szempontú keresés informatikai kidolgozására a honlap megújításával együtt kerül sor.
Az adatok megfelelő kezelését az adatvédelmi referens és a Jegyzői Iroda szavatolja.
T. I.
43. számú ígéretükben azt vállalták, hogy programot dolgoznak ki az elöregedett városi infrastruktúra korszerűsítésére. Ezt a programot most, 3 év után sem találom a honlapjukon, pedig nagyon érdekelne. Kérem, hogy segítsenek megtalálni!
Az Ábrányi Emil városvédő, városszépítő és városfejlesztő program 43. pontját illetően a következő tájékoztatást adom: Megvalósítottuk a belvárosi szenny- és csapadékvíz szétválasztás I. ütemét. A 720 millió forintos összköltségű fejlesztés önkormányzati önrésze 420 millió forint volt. A Nemzeti Vízművekkel és a DMRV-vel közreműködésben feltételes tervezési-kivitelezési közbeszerzési eljárásra előkészítettük a II. ütem beruházását. A II. ütem kivitelezésével a Belváros teljes területén szétválasztásra kerül a szenny- és csapadékvíz, valamint szétválasztásra kerül a városi és a regionális szennyvízelvelező rendszer.
G. R. kérdései:
Örvendetes, hogy a Magyar Természetvédők Szövetségével együttműködés van kibontakozóban. Várható-e további hazai vagy határon túli civil szervezettel együttműködés, pl. energia, vízmegtartás, közösségszervezés, helyi élelmiszer előállítás vagy hasonló téma mentén?
A város vezetése nagy hangsúlyt fektet a város fejlődését előmozdító civil szervezetekkel való együttműködésekre. Az együttműködésekről a város honlapján rendszeresen számolunk be. A formális együttműködéseken túlmenően számos civil szervezet szakmai rendezvényeit látogatjuk, ahol a tájékozottságunkat növeljük az adott témában, illetve kapcsolatokat építünk.
G. R.
Van-e tervben vagy készült-e helyi erőforrás térkép, hogy a város és környéke fejlesztésének lehetőségeit tisztábban láthassuk, a – távoli, így bizonytalan ellátási láncok, energia források, bizonytalan pályázatok, stb. helyett – fokozottabb helyi értékekre való támaszkodás jegyében? Nem olyan „stratégia” készítésre gondolok, amit a fióknak készítünk, és évente egyszer előveszünk, hanem akár pár oldalas, a napi munkában használható segédanyagra.) Ha igen, szentendrei lakosként hogyan lehet közreműködni benne?
A tervezési keretrendszer országos szinten és a várost érintően is jelentősen változni fog: 2027-ig használható, de utána megszűnik a Település fejlesztési Koncepció, az Integrált Településfejlesztési Stratégia (a jelenleg érvényben levő 2015-ben készült), a Település Szerkezeti Terv, a Szentendre Építési Szabályzat átalakul.
2027-től új terv garnitúra lép érvénybe: a Település Fejlesztési Terv, Szentendre Építési Szabályzat és mindezekhez kapcsolódóan a tervezésben a lakossági részvétel biztosításának keretei is változnak.
A lakossági részvétel biztosítását a városvezetés kiemelten kezeli, ebből következően a város polgárainak tájékoztatását, adott ügyekben véleményének kikérését, közérdekű témák nyilvános megbeszélését (pl. közösségi gyűlés, közösségi kávéház keretben), kiemelt témák kapcsán alternatívák kidolgozását, a városrészi költségvetés program keretében pedig a lehetőségek közötti választást elengedhetetlennek tartja a részvételi demokrácia működtetéséhez, a város fejlesztésének a valós, a város polgárainak jogos igényeit integráló fejlesztéséhez.
G. R.
Van-e bármi fejlemény – nyár óta – a közelmúltban indult Hauszmann Alapítvánnyal kapcsolatban? Mi Szentendre város mozgástere – mint ügyfél vagy mint képviselőtestület vagy mint hivatal – e téren? Például, de nem kizárólag: környezetvédelmi, gazdasági, helyi szabályozási előnyök nyújtása, illetve korlátozások terén.
A Hauszmann Alapítvány 2022. áprilisában építési engedélyt kapott az Anna völgyi szakképző központ kialakítására és a Hauszmann Emlékház létrehozására.
A beruházást állami kiemelt beruházásként kezelik, ezért a terveket is csak ügyfélként látta a város. Ezért a terveket nem a Szentendrei Tervtanács, hanem az Országos Tervtanács véleményezte, a városnak nem volt beleszólása.
Részletes Környezeti Hatásvizsgálat azért nem készült, mert a Környezetvédelmi Hatóság az előzetes vizsgálati eljárás során megállapította, hogy a beruházásnak jelentős környezeti hatása nincs. Beruházás indulásáról nincs hír.
G. R.
A 11-es út szentendrei szakaszán a felújítás elmaradása nyomán mi a városvezetés terve a több önkormányzati tervben szereplő zöld hullám mielőbbi megvalósítására – annak belátásával, hogy ennek létrehozásában elsősorban magunkra számíthatunk?
A város forrásai önmagukban nem teszik lehetővé egy ekkor probléma megoldását. A 11-es út felújítása kapcsán számos egyeztetés zajlott a felújításért felelős KÖZÚT-tal a tervekről, amelyek alapvetően meghatározzák a 11-es és a városi közlekedés korszerűsítését, azonban az állami támogatás befagyasztása miatt a projekt nem indult el.
G. R.
Sok szentendreinek nincs lehetősége kertészkedésre, ugyanakkor számos önkormányzati terület van parlagon hagyva vagy befüvesítve. Felmerült-e, hogy az ambíciózus (és bizonyára költséges) gyógynövény- és fűszerkert helyett avagy mellett, kisebb léptékben, akár a lakosság bevonásával, közösségi típusú kertészkedés indítása a kijelölt területen, avagy annak egy részén? Van-e bármi akadálya – pl. a terület bekerítettsége, vízzel való ellátottság és egyéb tárgyi feltételek témakörén kívül – egy ilyen elindulás megvalósításának? A minimális tárgyi feltételek mik lennének ehhez?
Igen, felmerült és tervezzük is, más területen, ahol jobbak a talajadottságok.
A terület, ahol közösségi kert kialakítását tervezzük, bekerített és vízzel el van látva. A kialakításához szükségez keret hiányzik.
Igen, a költségkeret. Ha sikerül, akkor 2023-ban a Környezetvédelmi alapból megvalósítjuk az új közösségi kertet.
G. R.
A Bolgár utcai parkoló és a Bükkös-patak közötti szakaszon elkészült járdát bizonyára minden szentendrei örömmel fogja használni. Kapcsolódó kérdésem: az acél korlát létesítését jogszabály írta elő, vagy döntés nyomán létesült? Nem lett volna célszerűbb a gyalogosok forgalomtól való elválasztása, a gépjárművek felőli oldalon?
A járda szakértő által készített, jogszabályoknak megfelelő tervek alapján készült. Az úttest felől a járda szintben van kiemelve, ezzel elkülönül és biztonságosan használható. A járda úttesttől távolabbi oldalán a rézsű miatt kerültek ki a csőkorlátok folytonos lettek elhelyezve biztosítva ennek az oldalnak is a biztonságát.
B. S. kérdései:
Melyik szerv jogosult meghatározni a Munkácsy utca valamint a Bartók Béla utca kereszteződését, és amennyiben a szervezet az önkormányzathoz tartozik, akkor miért nem kerülhetett sor 2022.09.08. óta arra, hogy érdemi választ kapjon a leveleire az érintett.
A kereszteződés fogalmát a 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól – közismert nevén KRESZ – határozza meg:
1. számú függelék
k) Útkereszteződés: két vagy több útnak azonos szintben való kereszteződése, egymásba torkollása, illetőleg elágazása. Ezzel kapcsolatban elkövető szóban tájékoztatást kapott.
B. S.
Miért kell a bíróságra kerülnie, és egy költséges eljárást lefolytatni egy egyszerűen eldönthető kérdésben (hol van a kérdéses útkereszteződés, melyet a bírságolásnál figyelembe kell vennie az elkövetőnek és a rendésznek egyaránt)?
Nem kell. A KRESZ rendelkezései egyértelműek. „Megállás: 40. § (5) Tilos megállni: ) d) körforgalmú úton, útkereszteződésben és az úttestek széleinek metszéspontjától számított 5 méter távolságon belül.” Ezzel kapcsolatban elkövető szóban tájékoztatást kapott.
B. S.
Ki viseli (személy szerinti szankcionálásra sor kerül-e) az eljárás költségeit (ügyvédi költségek, illetékek), ha a bíróság a rendészeti eljárást marasztalja, amely jogi eljárásra kifejezetten a kérdés érdemi megválaszolásának elmaradása miatt kerül sor?
Bírósági perek esetében a bíróság az eljárást befejező határozatban dönt arról, hogy ki és milyen mértékben viseli a perköltséget és kötelezi az adott felet annak megfizetésére.
B. M. kérdése:
KLD-592 forgalmi rendszámú személygépjárművem eladásra került, de a parkolási díjat 2023 évre (7000 forint) Szentendrei Rendészeti Igazgatóságon sajnos már befizettem. Mivel a szolgáltatást a következő évben (eladott gépjárművemmel) már biztosan nem fogom igénybe venni, így kértem a a megváltási díj visszatérítését. A számlát és a Bevételi pénztárbizonylatot bemutattam és kértem annak törlését. Legnagyobb megdöbbenésemre kérésemet elutasították. Pénzügyi végzettséggel rendelkezem, ezért biztosan tudom, hogy a bevételi pénztárbizonylat lerontása/strono könyvelési szempontból lehetséges. (Egy termék vásárlása esetén is az üzlet által meghatározott időn belül számla ellenében elállhatok a vásárlástól és a vételárat visszatérítik.) Tudomásom szerint a helyi rendelet sem tiltja a befizetett – nem igénybevett – szolgáltatás visszatérítését. Magyarországon a tévesen megváltott autópálya matricák visszatérítésére, vagy/és másik gépjárműre történő átruházására is lehetőség van. Érthetetlen, hogy ezt Szentendre város helyi rendelettel nem tudja megoldani.
Kérem Önt ügyemben intézkedni és a befizetett összeg visszatérítéséről rendelkezni.
A Képviselő-testület 2022. december 14-i ülésén elfogadásra került az a rendeletmódosítás (Szentendre Város Önkormányzata Képviselő-testületének 52/2022. (XII.19.) önkormányzati rendelete a járművel történő várakozás rendjéről és a várakozási díjakról szóló 29/2018. (XII.17.) önkormányzati rendelet módosításáról), amely tartalmazza a 7000 Ft visszafizetésének lehetőségét, és szabályait.
Amint a rendelet 2022. december 19-én kerül kihirdetésre, az ügyfél kérelmére a feltételek teljesülése esetén vissza tudjuk fizetni a díjat.
M. I. kérdései:
Milyen (sávos) adókedvezményeket biztosítanak választási programjuk 41. és 86. pontjainak teljesítéseként a Szentendrén új munkahelyeket teremtő, valamint magas hozzáadott értéket előállító vállalkozásoknak azok városunkba települése érdekében? Hány ilyen vállalkozást csábítottak a városba 3 év alatt, és melyek azok? Voltak ezen a területen veszteségek is? Ha igen, milyenek?
Az Ábrányi Emil városvédő, városszépítő és városfejlesztő program 41. és 86. pontjait illetően a következő tájékoztatást adom: Ez továbbra is szándék, de a város vagyongazdálkodási lehetőségei egyelőre ezt sem tették még lehetővé. Ennek a feladatnak a végrehajtása még nem kezdődött el.
M. I.
44. választási ígéretük szerint azonnal intézkednek, hogy a Dunába ne ömöljön többé szennyvíz a Postás strand felett. Ennek nem látom az eredményét. Féltételezem, hogy mint sok más vállalásuk esetén másokat okolnak az eredmény elmaradásáért. Nem tartják a választók megtévesztésének, hogy meg sem említették a programjukban, hogy a vállalásuk teljesítését másoktól várják?
Az Ábrányi Emil városvédő, városszépítő és városfejlesztő program 44. pontját illetően a következő tájékoztatást adom: Ennek kulcsa kettős: egyrészt a belvárosi szenny- és csapadékvízcsatorna, másrészt a városi és a regionális szennyvízvezeték rendszer szétválasztása. Az I. ütem megvalósításával a szennyvízkiömlés veszélye jelentősen csökkent.
M. I.
Választási programjuk 54-60 pontjaiban térségi együttműködéssel vállalták a települések szerkezeti terveinek összehangolását, a környék közlekedésének megoldását, az egészségügyi várólisták leküzdését, jól működő egészségügyi ellátórendszer kialakítását, a közbiztonsági problémák kezelését, közös pályázatok benyújtását, programok, projektek közös megvalósítását, a 95. pontban rövid távra térségi együttműködést ígértek a gazdaságfejlesztésben. Hogyan állnak mindezek megvalósításával 3 év után? Kérem, hogy az esetleges elmaradásokért ne okoljanak másokat, ugyanis mindezen vállalásokat többes szám 1. személyben tették, és meg sem említették, hogy ezek megvalósulása másokon múlna.
Az Ábrányi Emil városvédő, városszépítő és városfejlesztő program 54-60. pontjait illetően a következő tájékoztatást adom: A 2021. decemberében Szentendre polgármesterének kezdeményezésére a Magyar Önkormányzati Szövetség (MÖSZ) keretében létrejött a Budapest Agglomerációs Tagozat, amely keretet adhat a harmonikus térségi fejlesztés előmozdítására. A 2021. decemberében Szentendre polgármesterének kezdeményezésére a Magyar Önkormányzati Szövetség (MÖSZ) keretében létrejött a Budapest Agglomerációs Tagozat, amely keretet adhat a harmonikus térségi fejlesztés előmozdítására. A térségi együttműködés szorosabbra fonása érdekében a SZERI felkérésre kiterjesztette működését Pilisszentlászló, Leányfalu és Dunabogdány területére. Ezen települések képviselői résztvettek a MÖSZ Budapesti Agglomerációs Tagozatának alakuló ülésén is.
Több témában is tartottunk már térségi egyeztető fórumokat (kerékpáros közlekedés, biológiai szúnyoggyérítés, közbiztonság, 11-es főút forgalomterelése, stb.). Legutóbb 2022. novemberében több térségi polgármester társaságában Lázár János építési és beruházási miniszternél járt Fülöp Zsolt, Szentendre polgármestere.
2022. december 1-én létrejött Óbuda-Újpest-Szentendre konzorcium, az EUCF támogatásával elkészült energiahatékonysági Beruházási Tervvel keres forrásokat az elkövetkező években.
Szoros együttműködés, közös programkínálat, a belföldi több napos turizmus fellendítése, közös marketing a legfőbb célkitűzései az Esztergom, Szentendre, Vác és Visegrád turisztikai szakemberei által formálódó Dunakanyari Négyek (D4) összefogásnak. Az összefogás kezdeményezője a Szentendre és Térsége TDM. A szorosabb együttműködést előkészítő találkozók a négy városban a közelmúltban fejeződtek be.
M. I.
Már egy éve is szerepelt a kérdések között, hogy választási programjuk 90. pontjában rövid távra vállalt kerékpáros turizmust kiszolgáló infrastrukturális beruházások ösztönzéséről. Akkor azt a választ adta, hogy 2022-re betervezik a városon belüli kerékpárút hálózat fejlesztésére kapott támogatást. Hol tart most, 3 év után a projekt, hogyan ösztönöztek más kerékpáros beruházásokat? Egyáltalán mit értenek rövid táv alatt?
Az Ábrányi Emil városvédő, városszépítő és városfejlesztő program 90. pontját illetően a következő tájékoztatást adom: Városrászi költségvetés keretében eszközváltó pont telepítése történt. Az EuroVelo 6 kerékpárút mentén szervíz pontokat telepítettünk. Közreműködtünk a Dömörkapu Rengeteg Turistaszálló és kerékpárállomás megvalósításánál.
K. P. kérdései:
Tavaly érdeklődtem az Ábrányi tervben 92. számú, rövid távú választási ígéretük teljesítéséről (gyermekbarát járdák építése, babakocsival, kerekesszékekkel, gyermekjárművekkel járható Szentendre). Akkor azt a választ kaptam, hogy még nem fogtak hozzá. Azóta nem látom, hogy történt volna ezügyben bármi Hol tartanak most, 3 év után? Egyáltalán mit értenek rövid táv alatt?
Az Ábrányi Emil városvédő, városszépítő és városfejlesztő program 92. pontját illetően a következő tájékoztatást adom: Szavazással véglegesítettük a Kovács László utcai járdaépítési terveket. Akadálymentesítettük a Lévay utcai járdát. 130 méter hosszban új járdát építettünk ki a Bolgár utcai parkoló és a Bükkös patak közötti, városrészi költségvetésben nyertes szakaszon. Kiépítettük a Bükkös parti busz megálló és a Bükkös patak menti járda hiányzó szakaszát.
K. P.
Tavaly érdeklődtem a 134. sorszámú, rövid távú, a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos választási ígéretükről. Az intézményvezetőkkel kapcsolatosan azt a választ kaptam, hogy megkérik őket, hogy tegyék közzé. Mindegyik megtagadta, mert hogy egyikét sem látom? Nem jelezték az ígéretükben, hogy a teljesítése nem garantálható? Nem gondolják, hogy ez a választók félrevezetése volt? A polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozata miért csak 2021-ig érhető el visszamenőleg? Azt sem jelezték a rövid távú ígéretükben, hogy nem a ciklus elejétől lesz ez érvényes.
Az Ábrányi Emil városvédő, városszépítő és városfejlesztő program 134. pontját illetően a következő tájékoztatást adom: A képviselők, alpolgármesterek és a polgármester vagyonnyilatkozatai elérhetők a városi honlapon. Az intézményvezetők számára önkéntes a vagyonnyilatkozatok publikálása.
K. P.
Hol tart 3 év után a választási programjuk 123. és 127. pontjában vállalt klíma- és környezetvédelmi intézkedések megvalósítása (intézményeknél szelektív hulladékgyűjtés, csomagolásmentesség, RePohár bevezetése, műanyag használatának kiváltása, zöld óvodák, ökoszemléletű iskolák, környezettudatos nevelés megvalósítása)?
Az Ábrányi Emil városvédő, városszépítő és városfejlesztő program 123. és 127. pontjait illetően a következő tájékoztatást adom: Több helyen megvalósult a szelektív hulladékgyűjtés (papír, műanyag, használt elemek). Az iskolákat közösségi faültetési programokba vontuk be. A Rákóczi Ferenc Általános Iskolában roverhotel építését támogattuk.
K. P.
A 139. sorszámú választási ígéretükben többek közt azt vállalták, hogy „A közösségi tulajdonban lévő újság (Szentendre és Vidéke), az egyes (online és offline) felületek, valamint minden olyan média, amely városi finanszírozásban is részesül, függetlensége és kiegyensúlyozottsága helyi rendeletekben rögzített.” Szíveskedjék megadni a vállalt helyi rendeletek számát, mert én nem találom. A függetlenséget és a kiegyensúlyozottságot sem látom – különösen a városi honlapon és a városi közösségi médiában. Sőt egyoldalú baloldali kormányellenes propaganda van. Pedig a választáskor nyilvánosan deklrálta, hogy ilyen politizálást nem fog folytatni. Nem gondolják, hogy félrevezettek minket, választókat?
Az Ábrányi Emil városvédő, városszépítő és városfejlesztő program 139. pontját illetően a következő tájékoztatást adom: A nyilvánosság szerkezetét illetően (a) a képviselőtestületi ülések nyilvánosak, online és televízióban is élőben közvetítjük, a felvételek a Facebookon utólag is megtekinthetők, kereshetők (b) A közösségi tulajdonban lévő újság (Szentendre és Vidéke), az egyes (online és offline) felületek, valamint minden olyan média, amely városi finanszírozásban is részesül, függetlensége és kiegyensúlyozottsága helyi rendeletekben rögzített. A SZEVI etikai kódexe útmutatást ad az újságírói működéshez.
K. P.
Bónusz. Mikor lesz a lakótelepen bankautomata?
A V8 belső előterében, a V8 nyitvatartásával szinkronban 2022. december 14-e óta üzemel az OTP bankautomatája.
S. Zs. kérdései:
Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Szentendre Város Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 22/2016. (IX.13.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Szmszr.) 24. §-a rendelkezik az önkormányzati rendeletek társadalmi egyeztetéséről, melynek során a képviselő-testület ülésére benyújtott önkormányzati rendelettervezeteket és azok indoklását (a továbbiakban: rendelettervezet) a szentendrei lakcímmel rendelkező természetes személyek, Szentendrén vállalkozási tevékenységet folytató vállalkozók, valamint Szentendrén tevékenységet folytató egyéb civil szervezetek (a továbbiakban: véleményezők) véleményezhetik. Ennek eddigi – hároméves – gyakorlatáról szeretnék érdeklődni. Hangsúlyozni szeretném, hogy nem egyes dokumentumok – pl. stratégiák, településtervi dokumentumok – társadalmi egyeztetési gyakorlatáról érdeklődöm, tehát kérem, hogy a válasz se azt ismertesse, hanem kimondottan az önkormányzati rendeleteknek az Szmszr. 24. §-a által elrendelt társadalmi egyeztetéséről, vagyis amikor a rendelettervezetet legkésőbb az azt tárgyaló képviselő-testületi ülés összehívásával egyidejűleg közzéteszik a honlapon, megadnak a honlapon egy elektronikus levélcímet, és a véleményezők ezen a levélcímen keresztül a képviselő-testületi ülést megelőző nap 16.00 óráig nyilváníthatnak véleményt. A kérdéseim a következők:
1.1. Kaptak-e, ill. rendszeresen kapnak-e tájékoztatást a véleményezők a rendelettervezetek Szmszr. 24. §-a szerinti társadalmi egyeztetésének lehetőségéről, menetéről? Ha igen, hol, mikor, ha nem, miért nem?
1.2. Hol és hogyan tájékoztatják a véleményezőket arról, hogy a képviselő-testületi ülések előtt közzétett rendelettervezetek közül melyek vannak társadalmi egyeztetésre bocsátva, vagyis melyek nem esnek az Szmszr. 24. §-a (2) bekezdésében felsorolt kivételek közé? (Számos esetben ezt nem egyszerű eldöntenie egy nem jogvégzett véleményezőnek.) Ha nem adnak erről tájékoztatást, miért nem?
1.3. Ha valamely rendelettervezet az Szmszr. 24. §-a (2) bekezdésében felsorolt kivételek közé esik, hol és hogyan adnak tájékoztatást erről és annak konkrét okáról? Ha nem adnak erről tájékoztatást, miért nem?
1.4. A város honlapjának mely oldalán tájékoztatják a véleményezőket az Szmszr. 24. § (4) bekezdése rendelkezésének megfelelően arról, hogy milyen elektronikus levélcímen keresztül nyilváníthatnak véleményt a rendelettervezetekről?
1.5. Hol és hogyan tájékoztatják a véleményezőket a véleményezési határidőről? Ha nem adnak erről tájékoztatást, akkor miért nem?
A fentieket azért kérdezem, mert a kérdéseimben szereplő tájékoztatások – melyek közül az elektronikus levélcím közzétételét az Szmszr. is előírja – egyikét sem találtam, amikor a legutóbbi képviselő-testületi ülésen tárgyalt egyik rendelettervezetet véleményezni szerettem volna. Álláspontom szerint annak a városvezetésnek, amelyik azt ígérte választási programjában, hogy a város polgárai közvetlenül is bele tudnak majd szólni a városházi döntésekbe, legalább a felsorolt tájékoztatással kellene segítenie a polgárait az Szmszr. 24. §-a által garantált jogaik gyakorlásában.
1.6. Ad-e az előterjesztő az Szmszr. 24. §-a (6) bekezdése szerinti összefoglaló tájékoztatást a beérkezett véleményekről a rendelettervezet képviselő-testületi tárgyalása során? Ha nem, miért nem? Ha igen, akkor kérem, hogy sorolja fel néhány önkormányzati rendelet számát, amely tervezetéhez a jelen önkormányzati ciklusban érkeztek az Szmszr 24. §-a szerint eljárásban vélemények, és amelyekről összefoglaló tájékoztatást adtak a rendelettervezet képviselő-testületi tárgyalása során
1.7. Az én véleményemről miért nem adott tájékoztatást az előterjesztő a legutóbbi képviselő-testületi ülésen a 10. napirendi pont tárgyalása során? (Ehelyett az történt, hogy az előterjesztés ismertetésénél az előterjesztő említést sem tett a véleményemről, majd amikor az egyik képviselő ezt szóba hozta, akkor sem adta meg arról az Szmszr. 24. §-a (6) bekezdése szerinti összefoglaló tájékoztatást, négy lényegi érvem közül egyet sem ismertetett, hanem csupán a vélemény indoklásából egy lényegtelen elemet kiragadva, ami az E-TÉR egyeztetésre való használhatatlanságának alátámasztására szolgált, a „jólértesültségemen” ironizált, miközben a célhoz kötöttség európai jogelvét megsértve nyilvánosságra hozta egyes személyes adataimat.)
Az 1. kérdést illetően a következő a 2022. november 30-án megtartott Közmeghallgatáson már elhangzott választ adom:
„Az tény, hogy a helyi partnerségi változtatásokat nem az Önkormányzat találta ki, ezek törvényi változások, amit az Országgyűlés hozott meg. Az is tény, hogy a képviselő-testületi ülésen elmondták, hogy ennek ellenére az Önkormányzat tart lakossági fórumot. Megadja a szót dr. Schramm Gábor jegyző úrnak, aki a törvényesség őre. Minden egyes előterjesztésben szerepel, hogy törvényességi szempontból megfelel-e vagy sem.”
Ezt kiegészítette Jegyző úr az alábbiakkal:
„A Képviselő-testületnek joga volt a rendelet-tervezetet tárgyalni és elfogadni ebben a formában. Jelzi, ha legközelebb ilyen érkezik, oda fognak figyelmi, és röviden, tömörítve, a véleményt idézve fognak eljárni. Ezt tudomásul vette, az előkészítés kapcsán elfogadja és egyetért S. úr véleményével. Valószínűleg rosszul emlékezett, hogy az hangzott el, nem nevesítették a beadványt. Ha igen, akkor hiba volt, nem lehetett volna név szerint nevesíteni.”
1.1
A z elmúlt 6 év gyakorlatában ilyen nem volt, azonban örömmel tájékoztatom, hogy a Képviselő-testület 2022. december 14-i ülésén elfogadta azt a módosítást, ami egyértelműsítette a társadalmi egyeztetések tartalmát és menetét.
1.2
Az új rendelet tervezetben részletes szabályozás lesz a város honlapján elérhető a szokásos módon.
1.3
Az elfogadott rendelet tervezet tartalmazza a törvény által előírt kivételeket.
1.4
A város honlapján a „Képviselő testületi előterjesztések” menüpontban tájékozódhat.
1.5
A város honlapján a „Képviselő testületi előterjesztések” menüpontban tájékozódhat.
1.6
Az újonnan elfogadott rendelet tervezet részletes tájékoztatást ad.
1.7
Az elmúlt 6 évben ilyen vélemény nem érkezett, ezért az új rendelet tervezet egyértelmű eljárás rendet fogalmaz meg.
S. Zs.
A Rezsinövelés miatti Operatív Törzs (ROT) tevékenységéről szóló beszámolókat olvasva találkoztam pl. olyannal, hogy „A ROT utasítja az FMC múzeum igazgatóját, hogy az FMC kis múzeumait legkésőbb 2022. október 31-ig zárja be”. Hol ismerhető meg olyan dokumentum, amelyből kiderül, hogy ki és milyen jellegű intézkedésekre, utasítások kiadására jogosította fel a ROT-ot? Hol olvasható a ROT statútuma, alapító okirata, feladat- és hatásköreinek megállapítása, esetleg szervezeti és működési szabályzata?
A Rezsinövelés miatti Operatív Törzset, mint munkacsoportot (ROT) a Polgármester úr hívta össze 2022. szeptember 1-én azzal a céllal, hogy a rezsinövelés miatti kialakult helyzetben a város intézményeinek és cégeinek lehetőségeit feltárja rövid távön az energia felhasználás csökkentésével, hosszú távon pedig az energetikai korszerűsítések lehetőség szerinti elindításával. A ROT heti rendszerességgel ülésezik, amelyet a Polgármester vezet. Az ülésekről jegyzőkönyvek készülnek, amelyek alapján a Képviselő-testületi ülésekre rendszeres ROT beszámoló készül. A ROT és a kapcsolódó energetikai kezdeményezésekről a város honlapja számos cikkben tudósította a város polgárait.
S. Zs.
A V8 nyitva tartása minisztériumi támogatásának feltételeiről különböző információkat olvastam az interneten. A minisztériumi kommunikációban a naptári év végéig tartó működtetés szerepel feltételként (https://honvedelem.hu/hirek/vissza-nem-teritendo-tamogatast-nyujt-a-sportert-felelos-allamtitkarsag.html), míg a városi honlapon az, hogy a város a december 18-ig tartó működtetésre kapta a támogatás (https://szentendre.hu/miniszterium-is-beszall-a-v8-uszoda-tamogatasaba/). Melyik információ a pontos? Az esetleges kétségeket el tudná oszlatni olyan dokumentum közzétételével vagy átadásával, amely alátámasztja ezt az információt?
A V8 uszoda meghatározó közönségét szentendrei gyerekek, iskolások alkotják, akik közvetlenül vagy sport egyesületeken keresztül veszik igénybe a medencéket. A V8 vezetése alapos elemzést követően arra jutott, hogy a téli időszakban az elvárt energia takarékosságot akkor tudja elérni, ha a téli uszoda bezárást az iskolák téli szünetéhez (2022. december 18. – 2023. január 9.) igazítja.
S. Zs.
Szeptember 1-jén egy abszurd, félrevezető, több valótlanságot is tartalmazó közlemény jelent meg a város hivatalos honlapján „Szentendrén nem lesz világűrpolitikai tanácsadó” címmel (https://szentendre.hu/szentendren-nem-lesz-vilagurpolitikai-tanacsado/), amit alpolgármester úr a város legnépesebb internetes közösségi csoportjában is közzétett. (A közlemény előbbi minősítésének okai a lenti kérdéseimből derülnek ki.) Mivel ismerem a szakmai hátteret, a következő hozzászólást tettem alpolgármester úr bejegyzéséhez:
„Az NKE hivatalos tájékoztatója szerint az űrpolitika, űripar, és diplomácia iránt érdeklődő, abban dolgozni kívánó szakemberek képzése érdekében indítják ezt a képzést. Érdemes megnézni az erről szól tévéinterjút: https://hirado.hu/belfold/video/2022/08/22/vilagurpolitikai-tanacsado-szakiranyu-tovabbkepzes-indul-a-nemzeti-kozszolgalati-egyetemen. Szó sincs benne arról, hogy önkormányzati beiskolázás céljából ajánlanák a képzést az önkormányzatok figyelmébe. Egyszerűen minél szélesebb körben kívánták ismertté tenni az új képzésüket. Máris többszörös a túljelentkezés, ezért nem fogja megrengetni az NKE-t a szentendrei önkormányzat azon döntése, hogy senkit sem iskoláz be a továbbképzésre.”
Alpolgármester úr erre válasz nélkül letiltott a profiljáról, aminek következtében a félrevezetett és ezért rajtam (és az NKE-n, ill. a kormányon) gúnyolódó válaszolóknak már nem tudtam megírni az igazságot. Ezt udvariasan szóvá tettem egy e-mailben alpolgármester úrnak, amire válaszában alpolgármester úr valótlan állítások híresztelésével, álhírek terjesztésével és az önkormányzat lejáratásával gyanúsított meg. Akkor megígértem alpolgármester úrnak, hogy amit e-mailben nem sikerült, azt a közmeghallgatáson kísérlem meg tisztázni. Most jött el ennek az ideje. Az üggyel kapcsolatosan az alábbi tisztázó kérdéseim lennének. Kérem Polgármester urat, hogy legyen szíves egyenként megválaszolni mindegyik kérdésemet – lehetővé téve, hogy be tudjam azonosítani, hogy melyik válasz melyik kérdésre vonatkozik.
1. Közleményükben azt írták, hogy „Meglepő levél érkezett a szentendrei önkormányzathoz”. Mi van azon meglepő, hogy egy egyetem egy új tudományos képzéséről hírt ad a levelezőlistáján szereplő sok száz partnerének? Én is kaptam ilyen levelet, és egyáltalán nem lepődtem meg. Minden címzett a helyén tudta kezelni ezt a körlevelet – ha nem érdekelte, akkor törölte – Szentendre vezetését kivéve. A közlemény egyébként elhallgatta, hogy a Probono levelezőlistán érkezett a levél, ezért sokan úgy interpretálták a közleményt közreadó ellenzéki médiumok és a Fecebookon kommentelők közül, mintha célzottan a város kapott volna egy hivatalos levelet.
2. Hogyan kerülhetett bele az a félretájékoztatás a közleménybe, hogy az önkormányzati törvény írja elő az önkormányzatok számára a munkatársaik kötelező beiskolázását – ami évi kétmillió forint kiadást jelent Szentendrének –, amikor erről a 273/2012. kormányrendelet rendelkezik?
3. Miért tájékoztatták félre a lakosságot azzal, hogy bizonyosan a kötelező munkatársi beiskolázás miatt kapták a levelet, amikor szerepelt a levélben, hogy szakirányú továbbképzésről van szó, a jogszabályi kötelezés pedig nevesítetten csak közszolgálati továbbképzésekre szól, ami teljesen más képzési forma?
4. Hogyan fordulhatott elő, hogy a városvezetés olyan ügyben hozzon döntést, és erről a döntéséről még közleményt is kiadjon, amelyről nem is dönthetett, hiszen nem is lehetett jelentkezni világűrpolitikai tanácsadó képzésre kötelező munkatársi beiskolázás formájában? Nincs elég gondja-baja, feladata, betartásra váró választási ígérete a városvezetésnek, hogy ilyen saját maga által generált álüggyel foglalkozik, és arról még közleményt is közzétesz?
5. Miért gondolta úgy a városvezetés, hogy a szentendrei polgárokat érdekli egy ilyen közlemény, amikor ők nem is tudtak korábban az NKE körleveléről és az új képzésről, és amint a közleményben is szerepelt, nekik egészen más, húsba vágóbb gondjaik vannak?
6. Komolyan gondolja a városvezetés, hogy azok a szentendreiek, akiket a világűrrel kapcsolatos problémák foglalkoztatnak, az önkormányzatnál keresnének segítséget, mint ahogyan az szerepelt a közleményben?
7. Jegyző úrtól kikértem az NKE levelét, hogy összehasonlíthassam a nekem is megküldött levéllel: megegyeztek. A kiadott levél természetesen anonimizálva volt, de ami meglepett, hogy ki volt takarva a címzett is. Kérdésem: a címzett az önkormányzat hivatalos címe volt vagy pedig természetes személy? Ha hivatalos cím, akkor miért takarták ki, ha természetes személy, akkor miért állították a közleményben, hogy az önkormányzat kapta a levelet?
8. Az iránt is érdeklődtem jegyző úrtól, hogy érkezett-e reakció a közleményre az NKE-től. Erre azt a választ kaptam, hogy tudomása szerint nem. Ugyanakkor az NKE arról tájékoztatott, hogy ők hivatalosan válaszoltak a hírre. (Ezt a levelem végére másolom.) Kérdésem: Időközben előkerült-e az NKE hivatalos válasza, és ha igen, hajlandók-e azt közzétenni vagy kiadni számomra?
9. Mi volt valójában a városvezetés célja ezzel a valótlanságokkal, félretájékoztatással terhelt közleménnyel? A lakosság tényszerű tájékoztatása egy jelenleg a lakosságot foglalkoztató, „húsba vágó” ügyről? Vagy az ellenzéki sajtóban kiváltott: hatalmas publicitás, és az alpolgármester úr által a közösségi médiában történt megosztáshoz az NKE-t és a kormányt gyalázó kommentek begyűjtése? Vagy mi más?
Tervez-e a városvezetés helyesbítést kiadni a közleményben szereplő félretájékoztatások miatt, és ha nem, miért nem?
A közmeghallgatás helyszínén arról is szívesen hallanék véleményeket, hogy a jelen ügy kapcsán ki állított valótlanságot, ki terjesztett álhírt, és ki járatta le az önkormányzatot a közösségi médiában. Valóban én lettem volna az, amint arra alpolgármester úr utalt a nekem küldött válaszában? Mert én egészen mást gondolok erről.
Szentendre évente kötelező támogatásként 2 m Ft-tal támogatja az NKE-t. A 2022.november 30-án megtartott Közmeghallgatáson az ügyben az alábbi válasz hangzott el: „Fülöp Zsolt polgármester: kéri Jegyző úr állásfoglalását a világűrpolitika kapcsán is. Jelzi, nagyon érdekes, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem milyen képzéseket javasolt a Hivatalnak, és mit kell teljesíteniük az NKE felé évente, forintosítva.
dr. Schramm Gábor jegyző: elmondja, manapság a közszférában a köztisztviselők arra kötelezettek, hogy bizonyos, megfelelő pontszámot adó képzéseket teljesítsenek. Egyik javallat volt a világűrpolitika is – rengeteg képzési irány, képzési terület, képzési lehetőség van, amelyekben a köztisztviselő a számára kötelező pontszámot évente összeszedi és így önképezi magát. Ami nem önkéntes, azért az Önkormányzatnak rendkívül sokat kell fizetnie, akár hasznosnak tartja, akár nem, hogy a köztisztviselők részt vegyenek a képzésben. Ha jól emlékszik, félévente 1 millió Ft-ba kerül, de nem akar butaságot mondani, hogy ebből újabb vita alakuljon ki. Ez igen terhes kötelezettségtétel, és nem kívánja minősíteni, hogy mennyire hasznosak ezek a képzések. Ez egy eleme volt a több tucatnyi képzési ajánlatnak, annyit tartalmazott, ha akar valaki, részt vehet. Amikor a képzések beérkeznek a Hivatalba, a humánpolitikai referens a kollégáknak elküldi, ha van jelentkező, neki kell megnézni, hogy alkalmas-e rá.”
Az űrpolitikai tanácsadó szakirányú továbbképzés a város jelenlegi súlyos anyagi helyzetében nem szerepel a város képzési prioritásai között.
T. Á. kérdése:
Tisztelt Polgármester úr és tisztelt Képviselő-testület!
Szentendre városában egyre több helyen nőnek a bálványfák. A bálványfa invazív módon, erőszakosan terjed, kiszorítva az őshonos és hasznos fáinkat. Ha nem figyelünk, egy-két évtized múlva teljesen el fogja uralni a várost és környékét ez az idegen helyről behurcolt növény, amelynek a virága allergizál is.
Kérem, hogy vegyék fel a programjukba, hogy minél hamarabb szisztematikusan kezdjék el gyökerestül kiirtani ezeket a fákat, a tőben levágás nem ér semmit, mert ilyen esetben még erőteljesebben nő, több hajtást hozva a gyökérzetről.
Figyelmükbe ajánlom a wikipédián a bálványfáról írtakat:
„…A bálványfa jól tűri a légszennyezést, hazánkban az 500-600 méteres tengerszint feletti magasságok alkotják elterjedésének magassági határát. A mérsékelt égövben nem élnek természetes ellenségei, kórokozói.[2]
Gyökérzete oldalirányban terjed, a felső 50 cm-es talajrétegben, és a gyökerei által raktározott nagy tápanyagmennyiség miatt nagyon gyorsan regenerálja a hajtásait, illetve sok gyökérsarjat növeszt, ami miatt kiirtása nagyon nehéz. Kiirtását mechanikus úton nehéz megoldani, ezért inkább a glifozát tartalmú vegyszeres kezelés ajánlott.
A bálványfa Közép-Európa egyik legveszélyesebb invazív faja. Éghajlatunkon 70-80 évig él, származási helyén ennek kétszeresét is megéri. Nagyon gyorsan szaporodik, 1 év alatt akár 200–300 m²-es területet is elfoglalhat. Sűrű és magas lombja elfogja a fényt a honos növényzettől, valamint a lomb nagy nitrogén-felhalmozódást eredményez, ami a ragadós galajhoz hasonló gyomnövények terjedését segíti elő. A bálványfa allelopatikus hatása révén a fa gyökere, illetve a levelei továbbá képesek olyan biomarkerek kiválasztására, amelyek a környezetében lévő lágyszárú és fás szárú növények életfolyamataira negatív hatást gyakorolnak. Ezen negatív hatások közt szerepel a többi növény növekedésnek gátolása, valamint a fotoszintézis leállítása és a káliumfelvétel blokkolása. Ennek következtében a bálványfa körül rövid időn belül megritkul az őshonos növénytakaró és jellemzően nitrofil növényfajok (nagy csalán, ragadós galaj, fekete bodza) kezdenek el megtelepedni. Ezek a fajok több évtizeden át képesek a természetes erdősülési folyamatok visszatartására. A fagy sem árt neki, mert serkenti a gyökérsarjak képződését. Ellene permetezéssel, sorozatos sarjkenéssel (mely során a vegyszert csepegésmentes kézi szerkezettel kenik rá a célnövényre) vagy fainjektálással (mely során a hatóanyagot közvetlenül a fa törzsébe juttatják) lehet védekezni.”
Mellékletben találnak néhány fotót a város különböző pontjairól: HÉV-állomás parkoló, belváros Jókai utca Ínyenc Bisztró előtt, Izbégi elágazásnál a kertöntözés szakbolt körül, ill. a kis parkolóban mindenütt.
Észrevételét köszönjük.
A város közterületein az invazív fajok jelenléte általánosságban pontszerűen (az adott ökológiai adottságok miatt) előfordul. Leginkább vonatkozik ez a következő lágyszárúakra: japán keserűfűre, amerikai alkörmösre és parlagfűre.
A bálványfa terjedése sem kívánatos, a város egészét tekintve elterjedése azonban nem jellemző. Néhány helyen korábbi telepítések eredményeként találhatók meg nagyra nőtt példányai.
A bálványfa további terjedésének megállítására a közterületek karbantartása során a jövőben fokozott figyelmet fordítunk.
Ő. V. kérdése:
Tisztelt Polgármester Úr!
Szeretnék tájékoztatást kapni arról , hogy a Radnóti Miklós utca és Pomázi út közti mezőgazdasági területen több telek is eladásra került.
Közölték a lakókkal, hogy azt az utat nem lehet használni, mert magánterület lett. Kérdezném, hogy az az út a mezőgazdasági terület része-e? Az utca 15 házának alsó részéről a lakókat csak úgy tudják elvinni (főleg 12-15. ház), hogy a mentő a ház elé áll. A hordággyal nem minden esetben lehet az emeletre felmenni, a lépcső keskenysége miatt.
Várom ismertetését.
Az ügyet érintően a 2022. november 30-án megtartott Közmeghallgatáson az alábbi válasz hangzott el:
„Fülöp Zsolt polgármester: jelzi, hogy kárpótlási területről van szó, a térképen látszik, pontosan hogyan vannak ott kiosztva a telkek, és ezt az anomáliát meg kell majd oldani. Megadja a szót Kiss Gabriella főépítész asszonynak.
Kiss Gabriella főépítész: kéri, hogy ügyfélfogadási időben, vagy akár most egyeztessen egy időpontot, és térkép mellett végig tudják nézni, hogy pontosan mi a probléma. Jelzi, az Önkormányzat egyelőre nem tervez ott különösebb változtatást, mezőgazdasági terület a Pomázi út és a Radnóti út közötti rész, a lépcsős házak alatt. Ha jól gondolja, akkor a sok éve fel nem tüntetett garázssorról van szó. Hosszú lenne most ezt az egyedi esetet végigvenni, ezért kéri a hölgyet, hogy egyeztessenek most egy időpontot.”
B. Z. kérdése:
Engedje meg, hogy megismételjem a tavalyi(!) közmeghallgatásra írt javaslataimat (lásd jelen levelet lejjebb görgetve), Karas László kabinetvezető úr válaszaival.
Mivel a már teljesen értelmetlen KRESZ tábla levételének kivételével a levelemben foglaltak ma is aktuálisak, azokat írásban megismétlem, mivel a szóbeli közmeghallgatásnál – szereplési vágyam hiányában is – ezt hatékonyabbnak tartom.
A lista egyetlen új ponttal bővült, nevezetesen a Bölcsőde köz üdvözlendő újrabitumenezését ki kellene egészíteni egy, a gyermekorvosi rendelő bejárata elé épített, az oda a felhőszakadások alkalmával jó eséllyel az épület sarkához (!) bezúduló utcai csapadékvíztől óvó „vízterelő fekvőrendőrrel” (bitumencsík). Ráadásul ez a víz a Bölcsőde közbe ültetett facsemeték sorát öntözné… – az orvosi rendelő fala helyett. A gyermekorvosi rendelő parkolójába jó lenne a parkolást segítő fehér csíkokat felfesteni, mert a flegmán kivitelezett parkolások sokszor akadályozzák az újabb, beteg gyerekkel érkezők beállását. S ha a „fekvőrendőr” építéssel kiszállnak a helyszínre, nagyon örülnénk, ha a Bölcsőde köz 3. kapubejárója elé is készülne egy ilyen vízterelő „bitumen nyúlgátacska”, mert egy-egy felhőszakadás alkalmával a Zúzmara utca csapadékvizének jórésze a társasházunk udvarán át az épület faláig folyik, ahol tavat alkotva megállapodik.
Az orvosi rendelő körül a csapadékvíz elvezetést megoldottuk a mostani járda beruházások során. Eddig nem jelentettek problémát azzal kapcsolatban, hogy az utcáról a fal tövébe nagyobb mennyiségű csapadékvíz folyna. A forgalomterelő küszöb nem csapadékvíz elterelésre való így nem feltétlenül ez a műszaki megoldás az adott esetben.
Kapubejárót mindig szakszerűen kell megépíteni így a beruházó (társasház építő) feladata, hogy annak építése során gondoskodjon arról, hogy az utcai csapadékvizet ne vezesse be a saját ingatlanára. Ezt általában a kapu előtt elhelyezett csapadékvízelvezető ráccsal valamint szikkasztó árok építésével tudja biztosítani, melynek építéséhez közútkezelői állásfoglalás szükséges.
A probléma pontos meghatározásához helyszíni szemle szükséges, kérem egyeztessen időpontot a Vagyonfejlesztési és vagyongazdálkodási Irodával.
S. L. kérdése:
Mi az oka, célja, szándéka, hogy több ezer ember életét, mindenapjait keseríti meg? Több mint másfél éve, és további 1+1 évig, azaz majdnem 4-évig nem lesz élelmiszer áruház Szentendre központjába a HÉV és az autóbusz végállomásnál, mert törvényes és jogos visszaépítést megakadályozza. Ezzel nem csak kellemetlenséget, hanem károkat is okoz a lakosságnak. Ez kinek és miért jó?
Miért akarja tönkretenni az évtizedek alatt kialakuló szolgáltatási igényt ellátó szolgáltatókat 40-50 vállalkozást, 80-100 családot és sok-sok munkahelyet. Ezek a vállalkozások ide fizetik a nem kevés iparűzési adójukat. Nem állítják vissza a vásárlói „rövidparkolót” amely nem csak SPAR vásárló részére készült EU-s támogatással. Csak egy jegykiadó automata és annak beüzemelésére lenne szükség, amit biztosító megfizet vagy már meg is fizetett. A megnyitott parkolót az emberek P+R parkolóként használják, így szolgáltatásokat igénybe venni akaró lakosok nem tudnak még 5-perce sem megállni. Évek bebizonyították, hogy az erre a parkolóra szükség van. Parkolási lehetőség elvonása a lakosságnak bosszúságot, a vállalkozásoknak nagy anyagi kárt okoznak. Erre többször felhívták figyelmét a polgármester úrnak, de ezzel sem foglalkozik, és a vállalkozásoknak indokolatlanul nagy anyagi kárt okoz. Magyarországon, de egész Európában minden segítséget megadnak ezen ínséges időben, hogy védjék a munkahelyeket, csak Szentendre polgármestere gondolkodik másképpen. Ez kinek és miért jó?
Miért nem veszi figyelembe a saját maga kedvezményezett közvélemény kutatást, amely a környező települések is részt vettek. A lakosság nagy része élelmiszer áruházat kért ott ahol évtizedek óta van, mert ez a hely, a legalkalmasabb és legjobb. Miért akarja hátra vinni, bevásárlóközpontot „ PLÁZÁT” építeni, és drága piázás árakat a lakossággal megfizettetni! Ez kinek és miért jó?
Ezekre a kérdésetekre kérek választ a 2022.11.30.-ra meghirdetett „lakossági fórumon”.
A 2022. november 30-i közmeghallgatásra írásban is megküldött kérdésére válaszul megismételve a közmeghallgatáson elhangzott szóbeli válaszomat, az alábbiakról tájékoztatom.
Jogilag nagyon szövevényes a helyzet az önkormányzati földtulajdon, felépítmények tulajdonosai, bérleti viszonyok, tulajdonviszonyok bonyolultsága miatt, több évtizede nem sikerült fejlesztést megvalósítani. Több terv volt, sokáig eljutottak ezek a tervek – a HÉV és a Volán pályaudvarok egybeépítve egy korszerű, mai igényeknek megfelelő kereskedelmi, kiszolgáló létesítménnyel – , azonban mindig a tulajdonviszonyokon és jogi rendezetlenségeken bukott meg a dolog. Az első pályázati kiírás alkalmával nagy fába vágták a fejszét és tudták azt, hogy ennek nagyon sok kérdéses pontja van, de felvállalták, mert bíztak benne, lesz egy olyan tőkeerős beruházó, aki ezeket a problémákat meg tudja oldani. Erre Magyarországon, több helyen volt példa, hogy ilyen jellegű problémákat megoldott egy nagyobb fejlesztő. Lett volna több érdeklődő, nemcsak azok, akik jelen vannak ezen a területen, hanem más cégek is érdeklődtek a fejlesztés iránt. Időközben a világ megváltozott, a megtérülési időket és a befektetett több milliárd forintot egymás mellé téve, meghozták a döntéseket, hogy nem adnak be pályázatot. Ekkor az Önkormányzat szakmai csapata összeült és azt a döntést hozták, hogy leválasztják a lehető legtöbb problémás részt a fejlesztésről és az úgynevezett murvás parkolót jelölik ki, mint elsőszámú fejlesztési területet, és a hozzátartozó önkormányzati részt. Erre épült fel a második pályázat, a pályázó feladata az első fejlesztési ütemben, hogy egy élelmiszer áruházat és parkolókat épít, a problémásabb 11-es főút felé eső részen tíz éven belül kell megoldania a fejlesztést.
A Képviselő-testület erre kiírt egy újabb pályázatot, lejárt a pályázati határidő, a SPAR érvényes pályázatot adott be, a Tervtanács tárgyalta a SPAR által beadott koncepciótervet, amit jóváhagytak és rangsorolták az ott meglévő különböző fejlesztési irányokat. Felhívja a figyelmet, hogy a Képviselő-testület a december 14-i ülésen fog dönteni a pályázat sorsáról, a pályázat érvényes, de hogy eredményes-e, a döntést a Képviselő-testület hozza meg. Ha ez a döntés megszületik, akkor a fejlesztők visszamennek a Főépítészhez és a Tervtanácshoz – a Tervtanács meghatározott különböző irányokat, célokat, ezeket közösen megbeszélik, és ennek alapján kezdik el felépíteni a végleges terveket. Amikor a Tervtanáccsal eljutnak odáig, hogy megfelelőnek tartják, akkor indulnak el az egyeztetés azon pontján, hogy megmutatják a szentendreieknek, hogyan nézne ki ez a fejlesztés és milyen ütemben indulhat el. Jelzi, a jogi, építéshatósági, engedélybeszerzési határidőket nem tudják lerövidíteni. Építési engedélyt sem lehet szerezni egyik napról a másikra. Kiemeli, van egy jó híre, tegnap volt Lázár János miniszter úrnál és a tárgyaláson szóba hozta ezt a fejlesztést is, hiszen a fejlesztés nulladik pontja az, hogy a Debrecenben székelő ominózus plázastop-bizottság ráüsse a pecsétet, hogy megépülhessen a leégett áruház helyett egy másik. Lázár János miniszter úr megerősítette, hogy támogatja a fejlesztést azért, mert ez nem új kereskedelmi egység lesz, hanem a leégett áruház újjáépítése, néhány méterrel arrébb, de ugyanazon a területen. Jelzi, hogy nagyon jó és fontos találkozó volt, pozitív megerősítést kaptak, ha ez nincs, akkor nem épül semmi, a plázastop-bizottság pozitív elbírálása nélkül egy m2-nyi kereskedelmi egység sem épülhet. Hivatalosan be kell adniuk az engedélykérést, amikor az engedélyes tervekkel elkészül a befektető, a plázasop-bizottság pozitívan elbírálja és abban a pillanatban épülhet az áruház. Ha a Képviselő-testület december 14-én elfogadja a SPAR koncepcióját, akkor emberi számítások szerint, illetve a befektető a Tervtanácson tett tájékoztatása szerint 2024. év első felében megnyílik az áruház. Fontos az is, hogy a beruházás alapfeltétele – ami benne volt a pályázati kiírásban -, hogy még mielőtt a befektető elkezdene bármit is építeni, a parkolókat kell rendbe tennie, el kell tüntetnie a leégett roncsot, rendezni kell a területet és a parkolószámot biztosítani kell az építkezés alatt is folyamatosan, hiszen nem maradhatnak parkoló nélkül a HÉV-állomásnál.
Elmondja azt is, hogy az ominózus parkolórész is épen marad, ott annyi történik majd, hogy a MÁV-HÉV fejlesztéshez kapcsolódóan, a HÉV-től az állami beruházó tervez egy aluljárót áthozni a sínek alatt erre a területre, ez nagyjából a jelenlegi kör alakú volt kazánháznál jönne ki és onnan gyalogosút vezetne át a megépülő kereskedelmi egységhez. Kitér arra is, hogy volt ott az Önkormányzat által üzemeltetett automata, ami a tűzben megsemmisült, sajnos még a biztosítóval nem jutottak dűlőre, nem kaptak kártérítést. A Szentendrei Rendészeti Igazgatóság átvette a parkolást, de azon a területen gazdaságosan nem lehetett üzemeltetni a parkolót. Amikor még nem történt meg a tűzeset, a parkoló veszteségesen üzemelt, ettől függetlenül megvizsgálják, van-e értelme annak, hogy egy új automatát beszereznek és elkezdik újra működtetni. Azt is figyelembe kell venni, hogy ez alapjában véve egy P+R parkoló, és a murvás parkoló állapota olyan, amilyen. Ha lehetőségük van egy meglévő, kulturált parkoló használatára, akkor azt nyilván nem szeretnék akadályozni. Ugyanakkor tudja és érti, hogy a kereskedelmi egységeknek fontos lenne, hogy folyamatosan lehessen parkolni, ígéri, megvizsgálják ennek újraindítását. Felhívja a figyelmet, a parkoló megváltás nem azt jelenti, hogy az üzlet előtt váltják meg a parkolót. Ha például a belvárosban egy cukrászda megépül, akkor a belvárosban nem lehet megváltani a parkolót, mert adott esetben az egy sétálóutca, hanem az Önkormányzat valahol kiépít parkolókat vagy biztosít parkolóhelyeket azon a pénzen. Jelzi, hogy megvizsgálják a sorompó újbóli beüzemelését és költségeit.
Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2022. december 14-i ülésére napirendre vette az Előterjesztés a HÉV állomás környékén fekvő, önkormányzat tulajdonában álló ingatlanokra vonatkozó földhasználati és településrendezési szerződés megkötésére irányuló új nyilvános pályázati kiírás eredményéről és ennek alapján hozta meg 244/2022. (XII. 14.) Kt. sz. határozatát, amely keretet ad a beruházás előkészítésének és megvalósításának.