2021. április 30., 10:17
Felhívjuk az Olvasó figyelmét, hogy ez a cikk több, mint 3 éve jelent meg, ezért elavult információkat tartalmazhat.

Megjelent a Ferenczy Múzeumi Centrum „A nagy könyvlopás. Francia könyvkiállítás a vasfüggöny mögött” című, a Szentendrei Képtárban 2019–2020-ban rendezett kiállításhoz kapcsolódó – magyar–angol kötete.

A kötetben három tanulmány vizsgálja az 1950-es–1960-as évek vizuális kultúráját, a francia–magyar kapcsolatokat, valamint a francia és amerikai kulturális diplomácia működését a keleti blokkban. A könyvben interjúk olvashatók a következő művészekkel és művészettörténészekkel: Gábor Eszter, Gyémánt László, Jovánovics György, Klimó Károly, Kovalovszky Márta & Kovács Péter, Lakner László, Marosi Ernő, Passuth Krisztina, Perneczky Géza, Tót Endre.

Szerkesztők: Árvai Mária és Véri Dániel
Grafikus: Erdélyi Sarolta Ágnes

1959-ben a budapesti Műcsarnokban francia könyvkiállítást rendeztek: a kéthetes nyitvatartási idő végére a könyvek nagy részét ellopták a látogatók. A tárlat a magyar kultúrtörténetnek ezt a lappangó epizódját tárta fel, megidézve a könyvkultúra és a képzőművészet társadalmi-politikai kontextusát az ötvenes években, bemutatta a korabeli magyarországi vizuális kultúra szürkeségét, valamint az elzártságot: a könyvhöz, információhoz és képzőművészeti reprodukciókhoz jutás nehézségeit.

A könyvkiállítás háttereként a tárlat bemutatta a francia-magyar kapcsolatok alakulását is, amely az ötvenes években a Francia Intézet alkalmazottainak letartóztatásával mélypontot ért el. Az 1956-os forradalom leverése után hatalomra kerülő Kádár-rezsim saját elszigeteltségét nemzetközi kulturális projektekkel kívánta oldani: ezek között az egyik első a francia könyvkiállítás volt.

A budapesti francia és az ezt követően a Sorbonne-on megrendezett magyar könyvkiállítás a későbbiekben egyre intenzívebbé váló francia-magyar kulturális kapcsolatok első epizódjának tekinthető. A könyvkiállítások a hidegháború kontextusában jöttek létre. Nem egyszerűen a kulturális diplomácia epizódjai voltak, hanem a rivalizáló nagyhatalmak konfliktusa által meghatározott összefüggésrendszerben a „puha” hatalom eszközei. A kiállítás egy másik példáját is felvillantja annak, ahogyan a korszakban a könyveket kulturális hadviselés céljára használták: a CIA különböző fedőszervezeteken keresztül szervezett és finanszírozott egy olyan programot, amelynek során 1956 és 1991 között tízmillió kötetet juttattak a vasfüggöny mögé, így Magyarországra is.

A könyv a múzeumok nyitása után kapható lesz a Ferenczy Múzeumban és a Ludwig Múzeumban, valamint megvásárolható az Írók Boltjában és az ISBN könyvesboltban.

A kiállításról bővebben: https://www.muzeumicentrum.hu/a-nagy-konyvlopas/