2019. október 10., 22:49

A városunkban élő Platthy Iván nyugalmazott címzetes egyházügyi államtitkár a Párbeszéd az emberért című könyvben a rendszerváltozás óta eltelt 30 év egyházpolitikai történéseit, a munkássága során szerzett tapasztalatait, élményeit írta meg. A kötet beszélgetéssel egybekötött bemutatóját a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtárban tartották október 9-én. Az államtitkár beszélgetőtársa dr. Zombori István egyetemi tanár, a kötet társzerkesztője volt.

Werner Ákos könyvtárigazgató mutatta be a vendégeket, majd felhívta a figyelmet, hogy a könyvtár előcsarnokában Platthy Iván festőművész édesapja, Platthy György kiállítása látogatható a hét végéig. Az előadókat Verseghi-Nagy Miklós polgármester is üdvözölte, aki – talán azért is, mert hittantanári diplomával is rendelkezik – nagyon izgalmasnak tartotta a témát, a rendszerváltás után egyházi szerepvállalás alakulását, különösen, hogy a kötetnek több szentendrei vonatkozása is van.

Platthy Iván 1989-től az állam és az egyházak kapcsolatának koordinálására létrejött főosztály szervezője és vezetője, majd 1995-1999-ig a címzetes államtitkárként a Miniszterelnöki Hivatal Egyházi Kapcsolatok Titkárságának vezetője volt.  A most bemutatott könyv munkássága utolsó szakaszának emlékeiről és élményeiről szól, elsősorban arról, hogyan segítették az egyházak társadalomban való szerepvállalását a rendszerváltástól napjainkig. A történeteknek szentendrei vonatkozás is volt: szóba került a Szent András Általános Iskola elindítása, a wertheimi testvérvárosi kapcsolat kialakításának körülményei.

Platthy Iván elmondta, hogy 1989-ben, az Állami Egyházügyi Hivatal jogutód nélkül megszűnése után Glatz Ferenc kérte fel egy kis létszámú főosztály megalakítására és vezetésére, mely koordinációs jogkörrel rendelkezett. Feladatuk az egyházak társadalmi szerepvállalásának kialakítása volt, az egyházakkal közösen, valamint z elmúlt negyven év bűneinek orvoslása. A kormány jogállamiságot akart az élet minden területén, ezért rendezni kellett a lelkiismereti és vallásszabadságról, az egyházakról, a sajtó- és szólásszabadságról szóló törvényeket. Ekkor készült az új alkotmány, melybe belekerült az egyház és állam szétválasztása, a kettő közötti mellérendelt viszony. A törvény garantálta az állampolgárok szabad vallásszabadságát és az egyházak teljes önállóságát.

Az est további részében szó esett az egyházi oktatási rendszer elindításáról, ami azért volt nagy feladat, mert az egyházi vagyon töredékére redukálódott Trianon után, 45-ben mindent államosítottak. a 48-ban elkobzott házas ingatlanok rendezésére, a nagybirtokok reprivatizációjára pedig hazánkban nem került sor. Elsődleges szempont volt, hogy úgy adjanak jogorvoslatot, hogy közben ne okozzanak újabb jogsérelmet. Az egyház korábban sok iskolát működtetett, melyek között nemzetközi hírű intézmények is voltak, de az elszenvedett veszteségek miatt nem voltak felkészülve az azonnali és professzionális oktatási tevékenységre. Hazánkban – egyedülálló módon– az állam lemondott privilégiumi jogáról, és nem magániskolaként tekintett az egyházi iskolákra, hanem a szektorsemleges finanszírozásnak köszönhetően megkapták a 100%-os normatívát, így nem csorbult a szabad iskolaválasztás lehetősége.

A téma iránt érdeklődők a Fő téri könyvesboltban vásárolhatják meg  a Párbeszéd az emberért című könyvet.