2012. december 13., 16:18
Felhívjuk az Olvasó figyelmét, hogy ez a cikk több, mint 11 éve jelent meg, ezért elavult információkat tartalmazhat.

Valóban igen nagy változásoknak az éve lesz 2013 – mondta el Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke a Világgazdaság konferenciáján. A szakértő „Fenntarthatóság és önkormányzati pénzügyek – Az ÁSZ ellenőrzési tapasztalatai” című előadásában kijelentette: az önkormányzati pénzügyek a közpénzügyek leginkább emberközeli szegmensét alkotják. Az önkormányzatok pénzügyei mindenkire azonnal és közvetlenül hatnak.

Az adósság nem csak az adott településeken élőket érinti. Az eladósodottság elkerülése kiemelt nemzetgazdasági ügy. El kell fogadni, hogy a közszférának kevesebb pénzből kell gazdálkodnia. Az eladósodás a növekedés első számú kerékkötője Domokos szerint.

Az előző évtized első felében a hitelekre épített légvárgazdaság nem fenntartható. Át kell állnunk egy olyan növekedési pályára, ami nem jár együtt az eladósodás növekedésével. Domokos kiemelte, hogy ki kell törnünk az adósságspirálból. Ma Magyarországon az ÁSZ rendelkezik a legtöbb tudással az önkormányzati rendszer kapcsán.

2007 és 2010 között romlott az önkormányzatok pénzügyi egyensúlya. Domokos szerint fokozódtak a pénzügyi kockázatok. Az eladósodás fontos oka volt, hogy az EU-s támogatású beruházások önerő igényéhez az önkormányzatoknak nem volt saját forrása – vélekedett. Erre fel kellett készülniük az önkormányzatoknak.  A banki szektor nem forinthiteleket akart kínálni, hanem devizahitelt – húzta alá. A magyar forintkamatnak a töredékért lehetett hitelt kapni, és 2008-ig nem lehetett látni az árfolyamkockázatokat sem.

TÖOSZ: Orbán elsőként nyúlt bele a rendszerbe

Az Orbán-kormány volt az első a rendszerváltás óta, aki merte vállalni azt, hogy hozzányúljon a rendszerhez – mondta el Dietz Ferenc, a TÖOSZ társelnöke a Világgazdaság konferenciáján. Az adósságkonszolidáció révbe ért – vélekedett. Szerinte a korábbi évek folyamatos pénzkivonása után érdemi segítséget kaptak az önkormányzatok. Hosszú távon zárt rendszer alakul ki, és az önkormányzatoknak is végig kell gondolni saját gazdálkodásukat. A 2013-as év alapvetően fogja érinteni az egész szférát – hívta fel a figyelmet.

Tállai: Rengeteg kifizetetlen számla

A rendszerváltás legfontosabb vívmánya volt az önkormányzati rendszer létrejötte – mondta el Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára a Világgazdaság „Önkormányzatok’2013 A nagy változások éve” című konferenciáján szerdán. Tállai András „Így változik az önkormányzatok szabályozása” című előadásában hangsúlyozta: az évek során egyre több feladatot adtak az önkormányzatoknak. A helyi konfliktusokat áthelyezték önkormányzati szintre, és 22 év alatt egyre több feladatot és egyre kevesebb központi finanszírozást kaptak az önkormányzatok.

„Az állam vagy nem akarta, vagy nem is tudta finanszírozni ezt” – mutatott rá. Hozzátette, magukra hagyta az állam az önkormányzatokat. Szerinte az elmúlt években ez likviditási problémákat okozott. A szektor folyamatosan hiányt „termelt”, így az önkormányzatok hitelt vettek fel, illetve 2007-től kötvényt bocsátottak ki. Jellemző volt a vagyonfelélés is – jegyezte meg.

2004-től elindultak az EU-s fejlesztések is, aminél az önerő aránya elég magas volt, ugyanakkor csábító volt a beruházás. Az önerőt azonban csak eladósodással tudták biztosítani az önkormányzatok – tette hozzá. Felhívta a figyelmet a bankok felelősségére is.

Jelenleg kifizetetlen számlák garmada van a jegyző vagy a polgármester fiókjába – hangsúlyozta. A rendszer a működőképesség határára jutott. 2008-tól a gazdasági válság is rosszul érintette az önkormányzatokat. Emiatt elkerülhetetlen volt az átalakítás – mondta Tállai.

Minden önkormányzatnak megmarad a határozathozatali joga, költségvetése, vagyona, gazdálkodási jogköre, tulajdonosi jogokat gyakorolhat, és helyi adó kivetési és beszedési joga is megmarad.

„Újraszabályozzuk az állam és az önkormányzatok közötti feladatokat. Az állam nagyobb szerepet fog vállalni” – mondta.

Az államigazgatás területén a járások létrejöttével kerülnek át feladatok, közös feladat lesz például az iskolák működtetése. Ugyanakkor a bölcsődei és az óvodai feladatok ellátása az önkormányzatoknál marad. A fekvőbeteg ellátás állami feladat, és várhatóan a járóbeteg-szakellátás is államhoz kerül. Az alapellátás ugyanakkor önkormányzati feladat marad.

Tállai kiemelte: az önkormányzati feladatellátás hatékonyságának javulását szolgálja, hogy a 2000 fő alatti községi önkormányzatok számára közös hivatalt alakítanak ki. A jövőben csak szabadon társulhatnak az önkormányzatok – tette hozzá. Fontos a deifferenciált feladatellátás, a méretgazdaságosság és a feladatellátás hatékonysága.

Mi történt eddig?

Az elmúlt két évben direkt támogatásokat nyújtottunk az önkormányzatoknak, hogy működőképesek maradjanak – mondta Tállai. 197,6 milliárd forinttal segítették ki a megyei önkormányzatokat – tette hozzá. Közvetlen állami támogatásokból pedig közel 90 milliárd forintot kaptak az önkormányzatok két év alatt. Ez nem kezelte rendszerszerűen a problémát, de majdnem 100 milliárd forint kellett ahhoz, hogy a rendszer működőképes maradjon. Az idei harmadik negyedévben pályázni lehetett az EU Önerő Alapra, amiből 30 milliárd forint jut az önkormányzatoknak.

1999-ben még csak 84,5 milliárd forint volt az önkormányzatok adóssága, és 2005-ben is csak 343,1 milliárd forint. A kötvénykibocsátás után megugrott az adósság. A kötvénykibocsátásnak viszont nem szabott határt semmilyen szabályozás. 2010-ben 1247 milliárd volt az adósság, ahonnan elkezdett csökkenni. Jelenleg 1182,46 milliárd forint az önkormányzati adósság, ami jövőre jelentősen mérséklődni fog a konszolidáció miatt.

Az elmúlt években sok önkormányzat a működési hiányát lényegében a bankokkal finanszíroztatta – mutatott rá.

Szigorú, új finanszírozási rendszert vezetnek be Tállaki szerint. Ahhoz, hogy az önkormányzatok tiszta lappal tudjanak indulni pénzügyi értelemben, a felgyülemlett adóssággal is kezdetni kellett valamit. Ez az önkormányzatok és a bankszektor számára is kedvező döntés. A kisebb önkormányzatoknál, vagyis az 5000 főnél kisebb lélekszámúaknál a teljes adósságot átveszik. Ez körülbelül 1700 önkormányzatot érint, és 95,7 milliárd forint van átcsoportosítva a 2012-es költségvetésből. Hozzátette: a konszolidáció nem vonatkozik a december 12 után keletkezett adósságelemek állományára.

Az 5000 fő feletti települések esetén részlegesen és differenciáltan vállal át adósságot az állam. 2013 első felében az önkormányzatok saját bevételi képessége alapján 40-70 százalékban vesz át adósságot az állam. „Itt tárgyalásos úton rendeződik az adósság, míg az 5000 fő alattiaknál önbevallásos módszerrel” – jegyezte meg. Az állam, mint adóstárs jelenik meg az 5000 fő feletti önkormányzatoknál. Ez 283 önkormányzat 514,4 milliárd forint adósságállományának konszolidációját jelenti.

„Az önkormányzati adósság 2013 június 30-ára várhatóan a felére csökken. Ez érezhető likviditási könnyebbséget fog jelenteni az önkormányzatoknál” – hangsúlyozta az államtitkár.

Gémesi: 1100 milliárdot vontak el az önkormányzatoktól

2002 és 2010 között összesen 1100 milliárd forintot vontak ki az önkormányzati szektorból, és bár voltak felelőtlenül gazdálkodó önkormányzatok, ez csak a kisebbségre volt jellemző – fogalmazott Gémesi György , Gödöllő polgármestere.

A polgármester szerint érthető, hogy az önkormányzatok hitelei felszaporodtak, hiszen 2007-ben megjelentek az uniós pályázatok és rendelkezésre állt a kötvénykibocsátás lehetősége is, így 2008-ra megkétszereződött a hitelállomány, 2010-re pedig már 1200 milliárd forintra rúgott. Gémesi György leszögezte: foglalkozni kell az adósság problémájával, máskülönben összeomlik a rendszer.

Átalakuló finanszírozás

Tállai András elmondta: új önkormányzati rendszert alakítanak ki, és az önkormányzati költségvetésekben működési hiány nem tervezhető 2013-ban. Megszűnik az SZJA-alapú finanszírozás, és ezzel együtt majdnem megszűnik a normatív finanszírozás.

Eddig a lakosság által befizetett SZJA 8 százalékát megkapták, és ezzel több mint 200 milliárd forint jutott az önkormányzatoknak. Ez megszűnik, új alapokra helyezik a finanszírozást, és feladatokhoz kötődő támogatásokat kapnak az önkormányzatok. Az iparűzési adó bevételétől függően biztosítanak állami finanszírozást.

Az EU-s források hatékony felhasználása érdekében az állam beavatkozhat, ha szükséges. Példaként említette az ivóvíz-beruházásokat. Több mint 50 önkormányzattól az állam átvette a beruházást, mert veszélyben volt a megvalósulás.

Az alapértékek, az önkormányzati önállóság megőrzésével helyezik új alapokra a működést Tállai szerint. Úgy látja, stabil, kiszámítható gazdálkodás lesz. Kiegyensúlyozott és színvonalas közszolgáltatásokat nyújtó önkormányzati rendszer jön létre.

Teljesen természetes, hogy az önkormányzat könyveiben lévő értéken vállalja át az állam az adósságot. Hogy utána mi történik a bankokkal, az az államnak és a bankoknak a dolga lesz – mondta el kérdésre válaszolva Tállai. Az átvátel után kell leülni a bankokkal tárgyalni. Hangsúlyozta, hogy csak közös megegyezéssel lehet megállapodni a visszafizetésről, és a kormány nem kíván jogszabályi eszközökkel ezen változtatni.

Jól előkészítve lehet sikeres a közbeszerzés

A közpénzek átlátható és hatékony elköltése azon is múlik, milyen a közbeszerzési eljárások minősége, előkészítettsége és az adott eljárás milyen mértékben alkalmas a felelős ajánlattételre – hangoztatta a Provital Fejlesztési Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója a Világgazdaság konferenciáján. Panácz István előadásában kiemelte, hogy egy hatékony közbeszerzési eljárásban a szereplők pontosan azt kapják, amit várnak. Az ajánlatkérő egy gördülékenyen és határidőre lebonyolított eljárást és megvalósítást, az ajánlattevők pedig azt árazzák, amit valójában el is végeznek, nincsenek pluszköltségek, határidőmódosítások, elszámolási zavarok. A folyamat kulcsának a megfelelő előkészítés és jól kialakított elszámolási, adminisztrációs rendet nevezte meg. „A közbeszerzési eljárást úgy kell megindítani, hogy annak minden eleméről és lépéséről pontos információkkal rendelkezzen az ajánlatkérő, ekkor van abban a helyzetben, hogy valóban a legjobb ajánlatot válassza ki a pályázók közül” – hangsúlyozta Panácz István.

A Provital vezetője szerint a hatékony közbeszerzést többen között azt jellemzi, hogy az eljárásban meghatározott határidők mind az ajánlattevők, mind az ajánlatkérők részéről betarthatóak. Az eljárás típusának illeszkednie kell a beszerzés tárgyához és rendelkezésre kell állniuk a szükséges fedezeteknek. Az ajánlatkérésben szereplő információk az ajánlattevőknek jól értelmezhető, pontos leírást kell adniuk a feladatokról és egyértelműen lehessen összehasonlítani az ajánlatokat. Az eljárás lebonyolítására és a projekt kivitelezésére világos és áttekinthető, a jogszabályi követelményeknek megfelelő adminisztrációs rend szükséges.

„A legtöbb hiba a közbeszerzéseknél abból származik, hogy az előkészítés folyamán nem megfelelő eljárástípust választanak, pontatlanul határozzák meg a feladatmegoldást, vagy az túlzott specifikáció” – mondta Panácz István. Utóbbinál az árubeszerzés esetén túlzottan szűkítő paramétereket adnak meg a gyártmányokra. a hibák túlzott időveszteséget okozhatnak, növeli a jogorvoslati kockázatokat, nehezebben valósulnak meg, s csökkentheti a versenyben résztvevők számát.

Tavaly a közbeszerzések értékében enyhe visszaesés volt – mondta Panácz István. 2011-ben ugyanis 1457,3 (a magyar GDP mintegy 5,2 százaléka), míg 2010-ben 1996,5 milliárd forint volt ez az érték. Az önkormányzatok a kiírások 51,9 százalékában szerepelnek, a beszerzések értékének 31,2 százaléka köthető ezekhez az intézményekhez. A településeknél az összes eljárás 53,38 százaléka az EU-támogatásokhoz köthetőek.

Szerző: Világgazdaság Online
Fotó: Világgazdaság – a képen: Tállai András – a Belügyminisztérium államtitkára, Zöld-Nagy Viktória – helyettes államtitkár (KIM), Domokos László – elnök, Állami Számvevőszék, dr. Dietz Ferenc – polgármester Szentendre, Társelnök (TÖOSZ)