A Transparency International Magyarországgal közösen szervezett program célja az, hogy a városrészi költségvetés programban egy új elemet honosítsanak meg, felismertessék a javaslattevőkkel, hogy a fejlesztési ötleteket érdemes utcaközösségekben, baráti társaságokban, a szomszédokkal együttműködve, közösen kidolgozni.
Március 19-én, szombaton szép számmal gyűltek össze a Központi Menza bejáratánál azok, akiket érdekelt a fejlesztési javaslatok kis közösségben történő kidolgozása. Az Ötlete(L)ő Műhely első találkozója a 2021-es, már megvalósult fejlesztések buszos bejárásával kezdődött. A résztvevők három helyszínt kerestek fel: megnézték a Sztravodai úti köztemető parkolóját, az izbégi sportpályán az edzőparkot, valamint a 11-es főút és a Bükkös-patak találkozásánál lévő zöld terület rehabilitációját. Az egyes helyszíneken a Városfejlesztési és Vagyongazdálkodási Iroda projektfelelősei tájékoztattak a fejlesztésekről.– Hosszú távon az a cél, hogy az egyes városrészek a befizetett építményadó összegével gazdálkodhassanak, de ezt jelenleg a kormányzati elvonások, a járvány gazdasági hatásai nem teszik lehetővé – mondta Pilis Dániel alpolgármester. Az alpolgármester azt is hozzátette, hogy a fejlesztési javaslatok kivitelezését az is nehezíti, hogy az építőanyag-árak elszabadulása miatt most már az árajánlatok gyakran csak három óra időtartamig élnek.
A bejárás után Kiss Barna projektfelelős ismertette a a városrészi költségvetés folyamatát, a javaslattételtől a szavazásig és az eredményhirdetésig. Az irányított műhelymunkát egy kártyajáték segítette, ennek használatát és módszertanát Zeisler Judit, a TI munkatársa mutatta be a három asztaltársaságba tömörült résztvevőknek. A kártyák használatával a problémák felvetésétől, a fejlesztési javaslat megfogalmazásáig, majd a különböző társadalmi csoportok szempontjainak figyelembevételével véglegesítették az ötleteket. Az asztaltársaságok munkáját a Városfejlesztési Iroda munkatársai támogatták, Hámornyikné Csemeczki Zita irodavezető, Kosztek Gabriella pályázati ügyintéző és Hazai Attila főkertész, környezetvédelmi referens.
A résztvevőkből dőltek az ötletek, amiket aztán a megvalósíthatóság szempontjából rostálni kellett, a mintegy másfél órás műhelymunka eredményeként több kidolgozott javaslat született, a résztvevők az ötleteik érdemi továbbgondolásával fejezték be a közös munkát. Amikor az asztaltársaságok szószólói ismertették a kidolgozott javaslataikat kötetlen beszélgetés alakult ki a résztvevők, a polgármesteri hivatal munkatársai és az alpolgármester között. Pilis Dániel felhívta a figyelmet arra, hogy egy-egy összetettebb problémával kapcsolatban érdemes modulárisan, egymásra épülően kidolgozni az ötleteket, vagyis először például csak a tervezésre benyújtani a javaslatot, ami milliós nagyságrendű költség is lehet, majd a következő programban ennek kivitelezését javasolni. Többen vetettek fel egyes utcák, városrészek forgalmi rendjének megváltoztatásával kapcsolatos problémákat. A Polgármesteri Hivatal munkatársai elmondták, hogy ilyen változtatási igényeket az Ügyfélszolgálatnál is be lehet jelenteni, amiket forgalomtechnikai szempontok szerint felülvizsgálnak, és ha megfelelnek ezeknek, akkor megvalósulnak a bejelentett javaslatok. Kiss Barna projektfelelős elmondta, hogy a szavazásra nem kerülő javaslatok is hasznosulnak, mert ebből a városfejlesztés számára egy problématérkép rajzolódik ki, amelyet a kisebb beruházások, fejlesztések tervezése során figyelembe vesznek.
A résztvevők közül volt, aki megjegyezte, hogy amikor felkerültek a javaslatok a varosreszi.szentendre.hu weboldalra, akkor tűnt fel neki, hogy a szomszédjai is ugyanazt javasolták, amit ő. Hát ezért is érdemes legalább a szomszéddal egyeztetni, de jobb lenne, ha bővítenék a kört és egy-egy utca lakói dolgoznák ki közösen a javaslataikat. Reméljük, hogy az Ötlet(L)elő műhelymunka ösztönzést adott a fejlesztési javaslatok közös kidolgozásához.
Fotó: Adrián Zoltán