Egy rita szöcskefajt és más védett rovarokat, növényeket is találtak a közelmúltban a Szentendre és Pomáz közt elterülő Tófenék területén. A magyar tarsza, a keleti rablópille, a hosszúfüzérű harangvirág és társaik védelme érdekében közös gondolkodásra hívták a környezetvédő civilek a helyi önkormányzatokat, a munka novemberben a terület szakértői bejárásával folytatódik.
A Zöldendre Egyesült nemrég arról adott hírt, hogy a Szentendre–Pomázi-síkon tartott terepi bejárásaik során a civil szervezet szakértő tagjai ritka rovarfajokra és fokozottan védett növényekre bukkantak. A WWF Magyarország, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársai közösen győződhettek meg a legjelentősebb felfedezés, a magyar tarsza nevű szöcskefaj jelenlétéről. A Szentendre mellett elterülő, feltöltött öntésterületen kimutatták a magyar tarsza (Isophya costata), a keleti rablópille (Libelloides macaronius) és a hosszúfüzérű harangvirág (Campanula macrostachya) példányait is, amelyek jelentős természeti értéket képviselnek.
A magyar tarsza kizárólag a Kárpát-medencében él, ahol szórványosan, kisebb területeken csoportosulva található meg. Kimutatták már a Bakonytól a Budai-hegységen át a Mecsekig, de nagyon kevés háborítatlan élőhelye maradt fenn. Eza röpképtelen szöcskefaj nemrég azzal lett híres, hogy Budapesten, a Mocsáros területén is megtalálták. A hosszúfüzérű harangvirág különlegessége, hogy az egykor kiterjedt szőlőterületek helyét hódítja vissza, ezzel jelzi, hol volt jellemző a filoxéravész előtt a szőlőtermelés például Szentendre környékén.
Az újonnan felfedezett fajokról, amelyekről a National Geographic is beszámolt, értesítették az illetékes természetvédelmi hatóságot, a Pest Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztálya intézkedett a természetvédelmi korlátozásról és az érintett önkormányzatok tájékoztatásáról, hogy a természeti értékek jelenlétét a településfejlesztési és rendezési tervek megalkotása során figyelembe kell venni.
Az önkormányzatok számára a közeljövőben egy terepi bejárást is szerveznek, ahol a döntéshozók a szakértők segítségével a helyszínen ismerkedhetnek meg a feltárt természeti értékekkel és felfedezés hátterével. A cél, hogy bejárás megalapozza a közös gondolkodást a Szentendre–Pomázi-sík természeti értékeinek megőrzéséről és a terület jövőjéről - közölte az egyesület.
Szentendre város önkormányzata jelentős figyelmet fordított a helyi és környékbeli természeti értékekre, a Tófenék kezelése témájában idén áprilisban rendezett konferenciának is a Városháza biztosított helyszínt. A civil szervezetek kezdeményezte szakmai tanácskozás segítése mellett a Környezetvédelmi és Közösségi Részvételi Iroda minden egyéb szakmai és technikai támogatást is megad a kezdeményezőknek.
(Kiemelt képünk forrása: BNPI - Bükki Nemzeti Park Igazgatóság)
A magyar tarsza kizárólag a Kárpát-medencében él, ahol szórványosan, kisebb területeken csoportosulva található meg. Kimutatták már a Bakonytól a Budai-hegységen át a Mecsekig, de nagyon kevés háborítatlan élőhelye maradt fenn. Eza röpképtelen szöcskefaj nemrég azzal lett híres, hogy Budapesten, a Mocsáros területén is megtalálták. A hosszúfüzérű harangvirág különlegessége, hogy az egykor kiterjedt szőlőterületek helyét hódítja vissza, ezzel jelzi, hol volt jellemző a filoxéravész előtt a szőlőtermelés például Szentendre környékén.
Az újonnan felfedezett fajokról, amelyekről a National Geographic is beszámolt, értesítették az illetékes természetvédelmi hatóságot, a Pest Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztálya intézkedett a természetvédelmi korlátozásról és az érintett önkormányzatok tájékoztatásáról, hogy a természeti értékek jelenlétét a településfejlesztési és rendezési tervek megalkotása során figyelembe kell venni.
Az önkormányzatok számára a közeljövőben egy terepi bejárást is szerveznek, ahol a döntéshozók a szakértők segítségével a helyszínen ismerkedhetnek meg a feltárt természeti értékekkel és felfedezés hátterével. A cél, hogy bejárás megalapozza a közös gondolkodást a Szentendre–Pomázi-sík természeti értékeinek megőrzéséről és a terület jövőjéről - közölte az egyesület.
Szentendre város önkormányzata jelentős figyelmet fordított a helyi és környékbeli természeti értékekre, a Tófenék kezelése témájában idén áprilisban rendezett konferenciának is a Városháza biztosított helyszínt. A civil szervezetek kezdeményezte szakmai tanácskozás segítése mellett a Környezetvédelmi és Közösségi Részvételi Iroda minden egyéb szakmai és technikai támogatást is megad a kezdeményezőknek.
(Kiemelt képünk forrása: BNPI - Bükki Nemzeti Park Igazgatóság)
