Az önkormányzatok működését tovább nehezíti a kormány által előterjesztett 2026. évi központi költségvetés – hangzott el hétfőn, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) Szentendrén tartott elnökségi ülését követő sajtótájékoztatón. A városunkban tartott országos szakmai érdekképviseleti szövetség elnöksége megtárgyalta az önkormányzatok mozgásterét alapvetően meghatározó központi költségvetés tervezetét és a közigazgatási és területfejlesztési minisztérium által közzétett, a tulajdonszerzést korlátozó „településvédelmi” törvényjavaslatot. A szövetség vezetői, Gémesi György elnök, Karácsony Gergely társelnök és Fülöp Zsolt, a MÖSZ agglomerációs tagozatának vezetője élesen bírálták a terveket és az önkormányzatok önállóságának, mozgásterének a visszaadását kérték a kormánytól.
A valamennyi településtípusáról érkeztek önkormányzati vezetők a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) május 12-i elnökségi ülésére Szentendrére. Az ülés fő témája Magyarország 2026-os költségvetése volt, amelynek tervezete elkészült és hamarosan a parlament is megvitatja.
Gémesi György elnök a szövetség sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a MÖSZ már korábban kezdeményezte, hogy a költségvetés parlamenti vitája előtt lehessen véleményezni a költségvetés tervezetét, amely az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET) szerdai ülésének napirendjén is szerepel.
A gödöllői polgármester hozzátette: nem azért kritizálják a költségvetést, mert a településvezetők egyszerűen több pénzt akarnak az önkormányzataiknak, hanem mert az önkormányzatok felelőssége a települési szolgáltatások, intézmények jó színvonalú működése. Az önkormányzatokat minden magyar állampolgár életminőségét szem előtt tartva, és érdekeiket nézve kell működtetni. Ahhoz, hogy mindenki megkapja az őt megillető kényelmet és biztonságot, jogszabályi feltételek és források is kellenek. Az önkormányzatok lehetőségei azonban évek óta egyre szűkülnek és ezt szeretnék a MÖSZ tagjai az elvárásoknak megfelelő szintre újra felemelni. A tervezett 2026-os költségvetés azonban ezeket a kereteket tovább szűkíti, hiszen az önkormányzatokhoz utalt feladatok ellátásához szükséges pénznek csak kevesebb mint felét biztosítja a kormányzat. Emellett a növekvő elvonásokkal az önkormányzatok saját forrásait is csökkentik, így a folyamat nem fenntartható – értékelte a helyzetet Gémesi György. Hozzátette: az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa számára azt javasolták, találjanak kompromisszumos javaslatot a költségvetés módosítására, különben azt a jelenlegi tervezett formájában nem tudják elfogadni.
Gémesi György elnök a szövetség sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a MÖSZ már korábban kezdeményezte, hogy a költségvetés parlamenti vitája előtt lehessen véleményezni a költségvetés tervezetét, amely az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET) szerdai ülésének napirendjén is szerepel.
A gödöllői polgármester hozzátette: nem azért kritizálják a költségvetést, mert a településvezetők egyszerűen több pénzt akarnak az önkormányzataiknak, hanem mert az önkormányzatok felelőssége a települési szolgáltatások, intézmények jó színvonalú működése. Az önkormányzatokat minden magyar állampolgár életminőségét szem előtt tartva, és érdekeiket nézve kell működtetni. Ahhoz, hogy mindenki megkapja az őt megillető kényelmet és biztonságot, jogszabályi feltételek és források is kellenek. Az önkormányzatok lehetőségei azonban évek óta egyre szűkülnek és ezt szeretnék a MÖSZ tagjai az elvárásoknak megfelelő szintre újra felemelni. A tervezett 2026-os költségvetés azonban ezeket a kereteket tovább szűkíti, hiszen az önkormányzatokhoz utalt feladatok ellátásához szükséges pénznek csak kevesebb mint felét biztosítja a kormányzat. Emellett a növekvő elvonásokkal az önkormányzatok saját forrásait is csökkentik, így a folyamat nem fenntartható – értékelte a helyzetet Gémesi György. Hozzátette: az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa számára azt javasolták, találjanak kompromisszumos javaslatot a költségvetés módosítására, különben azt a jelenlegi tervezett formájában nem tudják elfogadni.
Kérjük, hogy az országos törvényeket úgy változtassák meg, hogy az önkormányzatoknak több tere legyen például építési tilalmat bevezetni a jelenlegi maximum 3 év helyett. Valós, betartható szabályokat kérünk és javaslunk, mert nem szeretnénk élni az európai uniós jogot csorbító, és alapvető állampolgári jogokat is korlátozó törvényjavaslattal – jelentette ki Fülöp Zsolt. Ezt a törvényjavaslatot itt, Szentendrén biztosan nem fogjuk helyi rendelettel alkalmazni és ezt javaslom az agglomeráció többi településnek is. Fontolják meg, hogy csak korlátozottan éljenek a törvényjavaslat kínálta lehetőségekkel. Ehelyett alapvető változásokra lenne szükség az infrastruktúrában, az önkormányzatok finanszírozásban, és a hatósági jogkörökben.
Részletesen számoljon el az önkormányzatoktól elvett pénzzel a miniszter
A sajtótájékoztatón Gémesi György bejelentette: közérdekű adatigényléssel fordult a Magyar Önkormányzatok Szövetsége Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterhez, hogy számoljon el a kormány, konkrétan mely települések javára, mire költötte az önkormányzatok saját bevételeiből elvont szolidaritási hozzájárulást. (A miniszternek küldött levél itt olvasható) A 2017-ben bevezetett szolidaritási hozzájárulás összege azóta is exponenciálisan növekedett, 2024 végéig több mint 1000 milliárd forintot vont el az állam ezen a címen az önkormányzatoktól, azok iparűzési adójának növekménye alapján. Csak ebben az évben mintegy 360 milliárd a tervezett elvonás, jövőre pedig már közel 400 milliárd, viszont mindeddig nem lehetett megismerni, hogy mely önkormányzatokat és milyen mértékben támogatott a kormány az elvont forrásokból.
A helyzet tisztázása érdekében a MÖSZ azt kérte levelében a minisztertől, hogy válaszoljon három kérdésre: 2017-től melyik önkormányzat mikor, milyen célra, mekkora összeget kapott az adott évi szolidaritási hozzájárulás összegéből? Milyen szempontok alapján választották ki a kedvezményezett önkormányzatokat? A kiválasztási szempontokat milyen jogszabály vagy más szabályozó eszköz határozta meg?
Az éves bontásban, részletesen kért adatokat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény értelmében kérik teljesíteni, az ott meghatározott 15 napon belül.
