A szokásokhoz híven a Himnusz eléneklésével kezdődött az ünnepség a Városháza udvarán, majd Fülöp Zsolt polgármester lépett a mikrofonhoz. Hamvas Bélát idézve arról beszélt, „Ne üljetek füstparipára!”, azaz az ember ne dőljön be a kor illúzióinak. Az egyén és a közösség felelőssége, hogy miként ad jó és rossz választ az élet kihívásaira, és ezek a döntések határozzák meg az egyén és a közösség jó vagy rossz állapotát. Emlékeztetett, Hamvas szerint az evolúció után következhet a devolúció, amikor az ember lelki állapota helyett biológiai oldala tör elő, és ösztönlényként viselkedik, majd ennél is mélyebbre, az állati szintre süllyed.

Ezért nem szabad azokra hallgatni, akik a gyűlölet, a kapzsiság és a gyilkolás hangján szólnak hozzánk, akik szerint nem kell emberszámba venni és nem tartozik közénk, magyarok közé az, aki nem ért egyet velük. Mert ha engedünk e szirénhangoknak, akkor úgy járunk, mint a fazékban fővő béka, amely nem veszi észre, hogy a hőmérséklet fokozatos emelésével lassan ő maga is megfő. Ezért nagy az egyén felelőssége, hogy a bizalom hangján szólaljon meg, és ennek szellemében viselkedjen, mert akkor a közösség is ebben a szellemben fejlődik. Majd a háta mögött megjelenített stilizált városképre mutatva emlékeztetett, hogy a másfélszáz éves török hódoltságot követően a városunkba letelepedett, dalmát, horvát, német, szerb, zsidó és egyéb közösségek szintén ezen a hangon, a bizalom hangján beszéltek egymással és mindenkivel, mert csak így lehetett felépíteni a mai Szentendrét, ahol egyik ház a másikra támaszkodva állhat szilárdan.

Ezt követően a polgármester a Pro Urbe emlékérmeket adta át.

A Pirk család

A képviselő-testület döntése értelmében az egyik díjazott a Pirk család volt. Az elismerést, Pirk Veronika, a Pirk János Múzeum ügyezetője, és Pirk László nevében Pirk Ambrusné Szentiványi Rózsa, valamint Pirk Barnabás táj- és kertépítész mérnök vette át.

A Pirk család többgenerációs művészcsalád, amelyben különös módon forrt össze a nagybányai és a gödöllői művésztelep szellemisége. A művészet, az élet és a természet magától értetődő egysége mind a mai napig meghatározza a család gondolkodását.

Pirk János (1903–1989) a XX. századi magyar művészet és ezen belül a szentendrei festészet egyik kiemelkedő alkotója volt. 1949-ben költözött Szentendrére. A magyar Van Gogh-nak is nevezett művész festészetében a természet ábrázolása gyakran emberi sorskérdésekkel fonódott össze. Feleségével és öt gyermekével ugyan nehéz körülmények között éltek, ez azonban nem akadályozta hetven évig tartó művészi pályáját. Művészi eredményeit 1959-ben Munkácsy-díjjal, 1975-ben Szentendre Pro Urbe-díjjal ismerték el, majd 1979-ban Szentendre Város Díszpolgári címét is elnyerte, 1983-ban pedig Kiváló Művész kitüntetésben részesült.

Legidősebb fia, Pirk Ambrus (1944–2020), Magyarország egyik legjelentősebb táj- és kertépítő művésze lett, az Ormos Imre díj kitüntetettje. Számos városi köztér arculata, utcabútorok, kutak, szökőkutak tervezése fűződik nevéhez. 2014-ben munkásságát Szentendre Pro Urbe-díjával ismerték el.

Pirk László (1953) festőművészként jelképes tartalmú, transzcendentális hangulatú képi világot teremtett, a természetből merítve nélkülözhetetlen inspirációit. 2011-ben munkásságát Munkácsy-díjjal, majd további szakmai elismerésekkel jutalmazták.

Pirk Veronika könyvtárosként édesanyja írásainak gondozásában és kiadásában segített. Negyedik testvérükkel, Pirk Gáborral közösen valamennyien részt vettek a szentendrei Pirk János Múzeum megalapításában.

2008-ban kezdődött el a szentendrei önkormányzat által használatukba adott Bogdányi úti ingatlan múzeumi célú átalakítása. A Pirk család páratlan összefogással, 15 éven át tartó áldozatos társadalmi munkával és támogatói segítséggel újította fel az épületet és egészítette ki egy további épületrésszel. 2020-ban került sor a Pirk János Múzeum főépületének, 2023-ban pedig a teljes épületegyüttesnek az átadására.

Szentendrei Lakástárlat Alapítvány

A második Pro Urbe díjat a Szentendrei Lakástárlat Alapítvány kapta, a díjat Musza Györgyi, a kuratórium elnöke, valamint Balogh Zsuzsa és Sulyok Györgyi kuratóriumi tagok vették át.

A 2013-ban alapított Szentendrei Lakástárlat Alapítvány célja, hogy a szentendrei képzőművészetet minél szélesebb körben megismertesse a városban, illetve másutt a világban. Szentendrén jelenleg is több mint 160, a vizuális művészetek műfajában alkotó művész él, az Alapítvány elsősorban számukra biztosít egy különleges kiállítási forma – magánszemélyek otthonaiban rendezett pop-up „Lakástárlatok” – kereteiben megjelenési lehetőséget.

Nyitott eseményeik – Műteremsöprés, Élményfestés vagy a Ferenczy Múzeummal együttműködésben felépített Művészetkedvelőből Műértővé Szabadegyetem – mellett említésre méltó a Művésztea programsorozatuk is, amelynek keretében kortárs szentendrei képzőművészek műveiből összeállított időszakos kiállításokkal díszítik a Polgármesteri Hivatal reprezentatív tereit. Az alapítvány olasz testvérvárosunkban, Gubbióban is rendezett kiállítást, ahol másfél tucat szentendrei művész 50 alkotását mutatták be.

Szerény, de meghitt hangulatú szentendrei galériahelyiségük is várja a képzőművészetek iránt nyitott és érdeklődő közönséget, ahol időszakos kiállítások keretében jellemzően egy-egy szentendrei festő vagy szobrász kap több hétre szóló kiállítási lehetőséget.

Kerezsi Csaba

A harmadik Pro Urbe díjat Kerezsi Csaba, Szentendrei Móricz Zsigmond Gimnázium intézményvezetője kapta, aki 1995 óta a gimnázium magyar-történelem szakos tanára, mesterpedagógus. Végigjárta hivatása minden lépcsőfokát: előbb osztályfőnök, később a humán munkaközösség vezetője, majd 2007-től folyamatosan – immár a 3. ciklusban – a gimnázium igazgatója. Kiemelkedő szakmai munkája elismeréseként 2020-ban elnyerte a Váci Tankerületi Központ által adományozott, az „Év intézmény-vezetője” címet, 2021-ben pedig Szentendre Város Pedagógiai díját. Kerezsi Csaba nemcsak az általa vezetett intézményben volt eredményes, öregbítve ezzel Szentendre jó hírnevét, hanem a város különféle projektjeiben is részt vett diákjaival: 2023 szeptemberében a Móricz Gimnázium diákjai képviselték Szentendrét az angliai testvérvárosi találkozón. A HÉV-végállomás és környékének megújítására kiírt pályázaton iskolájából 4 csapatban, mintegy 20 tizedikes diák mondta el véleményét az utóbbi évek legnagyobb városi projektjéről, a terület megújításáról, új városrész kialakításáról.

A Város Díszpolgára: Benkovits György

A Város Díszpolgára címet idén Benkovits György, a Horvát Nemzetiségi Önkormányzat elnöke kapta. Benkovits György városunk ismert közéleti szereplői közé tartozik. Szentendrét az 1600-as évek végén újjá alapító dalmát családok egyikéből származik. Szülei rózsakertészek, családja a negyven szentendrei rózsakertész család egyike.

A szentendrei Ferences Gimnáziumban érettségizett, majd dekoratőrnek tanult. Néhány év budapesti munka után Szentendrén a vízműnél dolgozott, közben maga is festett, részt vett a legendás Templomdombi szabadtéri tárlatokon. A nyolcvanas években fe Lugossi Lászlóval, ef Zámbó Istvánnal, Szirtes Jánossal öt nyáron át működtették a Vajda Lajos Művészeti Szabadiskolát. Nyaranta táborokat szervezett a környezetvédelemtől képzőművészetig sokféle nemes célra. Ezek egyike a Nyvelt Erikkel közösen létrehozott, és nagy visszhangot kiváltott tábor volt, amelynek célja – az akkor még elhanyagolt, gazos – izraelita temető rendbehozása volt. Ulcisia Castra és Szamárhegy címmel két helyi kulturális közéleti lapot írt és adott ki. Újságíróként, helytörténeti témák szerzőjeként ma is aktív. E mellett innovatív, közösségépítő kezdeményezésekkel járul hozzá a szentendrei dalmátok hagyományainak feltárásához és megőrzéséhez, a helyi anekdotakincs ápolásához.

Az elismerések átadását követően – ahogy a korábbi években is – a kenyérszentelésre került sor, amelyet a Keresztelő Szent János Plébánia képviseletében Blanckenstein György plébános, a Szentendrei Református Egyházközség képviseletében Dr. Harmathy András lelkipásztor, a Szentendrei Evangélikus Egyházközség képviseletében Győri János Sámuel lelkész, a Szentendrei Baptista Gyülekezet képviseletében Horváth Zsolt lelkipásztor végezte el.

Az ünnepi megemlékezés a Szózat közös eléneklésével ért véget.

Az ünnepi megemlékezést követően a Esszencia címmel a Feledi Project táncszínházi előadására került sor, amely környezetünk és lelkünk védelmére és megbecsülésére fókuszált. Az előadásban a táncosok alkotta csoport, közösség állandó formálódását, átrendeződését, épülését követhették nyomon a nézők.

A művészek az előadással Bartók Béla, a 20. század meghatározó zenei nagysága előtt tisztelegtek. A bartóki szellemiséget néhány jellegzetes népzenei gyűjtésen keresztül mutatták be, különös hangsúlyt helyezve a zene és a tánc kapcsolatára. Az előadás során új szempontokat alkalmaztak, amelyben részben tradicionális, részben kísérletező megközelítés dominált. Ehhez a közös utazáshoz "Bartók Béla 15 parasztdal" című művének megalkotásához gyűjtött népdal kincsét használták, olyan dalokkal, mint a Megkötöm lovamat, Kit virágot rózsám adott és Aj, meg kell a búzának érni vagy a Kék nefelejcs ráhajlott a vállamra.

Az eseményt a Szentendrei Kulturális Központ szervezte
Fotó: Isza Ferenc / Szentendre.hu

#Kerezsi Csaba

„Ne üljetek füstparipára!” – az augusztus 20-i ünnepségen a város díszpolgárát és Pro Urbe-díjasait köszöntöttük