A tárlatot Gulyás József alpolgármester nyitotta meg – Fotó: Isza Ferenc / Szentendre.hu
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójának előestéjén, október 22-én nyílt meg „A szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem” című kiállítás a Városháza Galériában. A Bibó István gondolatával meghirdetett képzőművészeti pályázat kilenc alkotó tíz munkáján keresztül idézi meg az elnyomást, a szabadságvágyat, a küzdelmet és az emlékezést. A tárlatot Gulyás József alpolgármester nyitotta meg.
A megnyitó napja a forradalom történetének meghatározó eseményére is emlékeztetett: hetven éve, 1956. október 22-én a műegyetemi nagygyűlésen fogadták el a diákság követeléseit összefoglaló 16 pontot, amely a másnapi tüntetés és a kibontakozó forradalom politikai programjává vált. Az évforduló alkalmából nyílt tárlat 1956 különböző művészi megközelítéseit mutatja be.
Gulyás József alpolgármester megnyitójában arról beszélt, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója annak átgondolására is alkalmat ad, hogyan változik a forradalom helye a nemzeti emlékezetben.
Röviden felidézte a forradalom történetét: A forradalom lendülete elsöpörte a kommunista rendszert, 11 napra úgy érezhették országszerte, hogy új világ kezdődhet. Majd november 4-én a behívott szovjet tankok leverték a szabadságharcot, amelyet sortüzek és brutális megtorlások követtek.
Kilenc pályázó tíz alkotása – érvényes, szubjektív reflexiók egy témára
Beszédében a kiállítás bemutatását Horváth Levente zsoboki művész „Csűrbontás" című munkájával kezdte, amely a korabeli erdélyi szóhasználatban a padlássöprést jelentette. Kónya Enikő „Út a szabadság felé" és Pistyúr Gabriella „A szabadság bennünk él" című alkotásának középpontjában a vágyott szabadság áll. Ries Zoltán „Menekülés" című műve, Bellai László szél tépázta zászlót ábrázoló fotómontázsa, Lukács Tibor „Utcai szónoklat" című munkája, majd Beöthy Balázs „Oszolj" című alkotásai az antimilitarista üzenetet és a „Ruszkik haza!" gondolatát egyaránt hordozzák. A városhoz kötődő, néhai Berend Iván „Küzdelem" című műve a Berend-gyűjtemény tulajdonosának jóvoltából látható a tárlaton. A szintén 56-os alkotása, a „Sárkányölő" novemberben érkezik. Vadász Bence építész a Kossuth téri sortűz megvalósult emlékhely terveit és az 1956-os budapesti emlékmű pályázati tervét mutatja be: utóbbin az emberalakok egy súlyos kőtömböt mozgatnak, jelképezve, hogy közös erővel a lehetetlen is legyőzhető.
A kiállítás egyes darabjaiból egy ív rajzolódik ki, ahogy az alpolgármester fogalmazott: a padlássöpréstől a megtalált szabadságig, a küzdelmen és a menekülésen át az emlékezés művészi megfogalmazásáig. Kilenc alkotó kilenc személyes válasza arra, mit jelent ma 1956 öröksége.
A kiállítás 2027. január 25-ig tekinthető meg a Városházán, a hivatal nyitvatartási idejében.
Kiállító alkotók
Bellai László
Szerkesztő, újságíró, fotóriporter. Pápán nőtt fel, Pécsett végezte egyetemi tanulmányait, 2002-ben Budapestre költözött, 2018 óta Szentendrén él. Pályája a fényképészekkel és dizájnerekkel végzett közös munka hatására fordult a fotográfia felé, tudását a Magyar Újságírók Országos Szövetségének fotósiskolájában mélyítette el. 2021 őszétől a szentendrei önkormányzat kommunikációs vezetője.
Beöthy Balázs
Képzőművész, 1985–1992 között a Hejettes Szomlyazók csoport tagja volt. Installációiban és médiaműveiben társadalmi kérdésekkel és a művészeti intézményrendszer kritikájával foglalkozik. Hétköznapi tárgyakkal, digitális és videotechnikával, valamint térhatású képalkotási eljárásokkal dolgozik. Művei többek között a Ludwig Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében találhatók.
Berend Iván
Festő, grafikus. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, mesterei Barcsay Jenő és Konecsni György voltak. 1974-ben Münchenben telepedett le, ahol festészettel és reklámgrafikával foglalkozott. Lírai érzékenységű, konstruktív szemléletű alkotásaira Vajda Lajos, Bálint Endre és Barcsay Jenő is hatott. Műveit hazai és külföldi kiállításokon mutatták be.
Horváth Levente
Festő, fotós, restaurátor. Gyergyóalfaluból származik, családjával a Kolozsvár melletti Zsobokon él. A csíkszeredai Nagy István Zene- és Képzőművészeti Líceumban, majd a Magyar Képzőművészeti Egyetemen tanult. Munkásságát kísérletező szemlélet jellemzi, egy-egy sorozatán éveken át dolgozik. Szentendrén a Vajda Lajos Emlékmúzeumban és a Skanzen Galériában is bemutatkozott.
Kónya Enikő
Szentendrén élő és alkotó képzőművész, akinek életében gyermekkora óta jelen van a művészet. Témáit személyes élményeiből és az őt körülvevő világból meríti. Alkotói szemléletéhez legközelebb a geometrikus formavilág áll.
Lukács Tibor
Autodidakta festő és szobrász. Leningrádban a Kirov Tisztiklub képzőművészeti stúdiójában, Zebegényben a Szőnyi István Szabadiskolában, Budapesten a Dési Huber Körben képezte magát. Szentendrén Somodi László vezetésével vett részt a PMKK képzőművészeti szakkörének munkájában. Mesterének Deim Pált tekinti.
Pistyur Gabriella
Többgenerációs szentendrei családból származó, ma is a városban élő képzőművész. Mesterének Gábor Béla festőművészt tartja. Kezdetben selyemképeket festett, később nagy méretű olaj- és akrilképek készítése felé fordult. Munkáit számos hazai és külföldi kiállításon mutatta be. 2018 óta a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének tagja.
Ries Zoltán
Fotográfus, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete, a Magyar Fotóművészek Világszövetsége és a Szentendrei Fotóklub tagja. Munkásságát a kísérletezés és a műfaji határok átjárása jellemzi. Képein a fotográfia eszközeit festői és grafikai szemlélettel ötvözi.
Vadász Bence
Ybl Miklós-, Pro Architectura és Prima díjas építész. A Budapesti Műszaki Egyetemen végzett, majd a Magyar Építőművészek Szövetsége Mesteriskolájában folytatta tanulmányait. Épületek és köztéri emlékművek tervezése mellett az építészképzésben is részt vesz. 2021 óta a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
