Zöldebb, élhetőbb Szentendre – lakossági javaslatok az új településtervhez

Újabb állomásához érkezett az új településterv társadalmi egyeztetése: a Környezetvédelmi Közösségi és Részvételi Iroda (KKRI) szervezésében tartott World Café jellegű beszélgetésen négy asztaltársaság vitatta meg Szentendre következő 10–15 évének lehetséges fejlesztési irányait. A közös gondolkodást szakértők és asztalfelelősök segítették, a résztvevők térképeken is jelölték javaslataikat.

Szulovszky István közösségszervező szakértő bevezetőjében elmondta, hogy az eseményt márciusi lakossági és áprilisi vállalkozói kérdőíves felmérés, valamint civil szervezetek, önkormányzati képviselők, helyi véleményformálók és a Szentendrei Építész Egylet tagjainak bevonásával tartott fókuszcsoportos beszélgetések előzték meg. Hangsúlyozta: a találkozó célja a lakossági észrevételek, igények, szükségletek és javaslatok összegyűjtése a közös szentendrei jövőkép kialakításához. Az elhangzott javaslatok nem válnak automatikusan a terv részévé: a településtervezők feladata megvizsgálni, hogy azok milyen módon építhetők be a város hosszú távú fejlesztési tervébe, majd az arra épülő településrendezési, szabályozási tervbe. Újszászi Györgyi, a KKRI tanácsadója a kérdőíveknek a fórum témáihoz kapcsolódó eredményeit ismertette.

Zöldfelületek 

A zöldfelületekkel foglalkozó csoport a meglévő területek megőrzését, szakszerű gondozását és tisztántartását, valamint az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó növényzet telepítését szorgalmazta. Újabb területek visszazöldítését is javasolták, és fontosnak tartották a további beépítésekre vonatkozó városi szándékok tisztázását. Felmerült a beépítési szabályok szigorúbb ellenőrzése és betartatása, valamint az építési tilalom lehetősége is.

Környezetkímélő helyi gazdaság

A helyi gazdaság és az iparterületek jövőjéről beszélgetők elsősorban a meglévő vállalkozásokra, különösen a kisvállalkozások erősítésére építenének. Olyan magas hozzáadott értékű, fenntartható tevékenységeket látnának szívesen, amelyek helyben teremtenek munkalehetőséget, jelentős környezeti terhelés és a zöldterületek feláldozása nélkül. Példaként a kutatás-fejlesztést, a szellemi munkaköröket és a magánegészségügyi szolgáltatásokat említették, hangsúlyozva az infrastruktúra fejlesztésének szükségességét.

Jobb közlekedés

A közlekedési javaslatok között szerepelt a 11-es főút jelzőlámpáinak összehangolása, a kikanyarodási lehetőségek javítása és az összefüggő, biztonságos városi kerékpáros hálózat kialakítása. Felvetődött egy kisebb elektromos buszokra épülő telebuszrendszer is, amely a hegyvidéki városrészeket kapcsolná össze a közösségi közlekedési csomópontokkal, valamint a kereskedelmi és szolgáltatóhelyekkel. A résztvevők a turistabuszokat városon kívüli parkolókba irányítanák, az autóforgalom mérséklésére pedig többféle eszközt, köztük a parkolási díjak emelését is felvetették. Kiemelten fontosnak tartották a várost elkerülő, tehermentesítő út megépítését, a HÉV és a vízi közlekedés fejlesztését, valamint a városrészeket összekötő útvonalak kialakítását is.

Gyalogosan elérhető szolgáltatások

A városrészi alközpontok szükségességében egyetértés alakult ki: a résztvevők elsősorban a napi szükségleteket kiszolgáló üzleteket és szolgáltatásokat látnák szívesen lakóhelyük közelében, csökkentve a városrészek közötti utazási igényt. A vegyesboltok mellett rekreációs és sportolási lehetőségekre is igény mutatkozott. Fontosnak tartották az alközpontok biztonságos gyalogos és kerékpáros megközelítését, amihez járdaépítésre, a kerékpárút-hálózat bővítésére és a közutak kerékpározhatóságának javítására lenne szükség. Emellett kiemelték egy, a 11-es főúttal közel párhuzamosan haladó, a városrészeket összekötő útvonal szükségességét is, hogy a helyi utazásokhoz ne kelljen minden esetben a főutat használni.

Az összefoglalók számos ponton egybecsengtek a kérdőíves felmérés eredményeivel: a válaszadók a nyugodt, kisvárosias jelleg és a zöldfelületek megőrzését, a további beépítések korlátozását, a helyi erőforrások és a közösségi kapcsolatok erősítését, a közlekedés jelentős javítását tartották fontosnak. A turizmus további növelését a többség inkább elutasította.

Párbeszédből közös jövőkép

A csoportálláspontok után több hozzászóló arra kérdezett rá, hogyan jelennek majd meg az elhangzott elképzelések a fejlesztési célokban és az építési szabályokban. Mások az alapvető infrastruktúra, különösen a vízellátás és a közlekedés fejlesztését sürgették, de volt, aki a vállalkozásfejlesztés és zöldfelület-megőrzés ellentmondását vetette fel.

Fülöp Zsolt polgármester válaszában kifejtette: a zöldfelületek megőrzése összeegyeztethető olyan vállalkozások letelepedésével, amelyek kímélik a környezetet és magas hozzáadott értéket teremtenek. Az egyes elképzelések – például a hegyvidéki elektromos kisbuszjárat – megvalósításánál a finanszírozási lehetőségeket is mérlegelni kell. Az infrastruktúráról szólva beszámolt az elektromos hálózat tervezett kapacitásbővítéséről, a víziközmű-fejlesztésekről, valamint a HÉV korszerűsítésével és a tehermentesítő út lehetséges nyomvonalaival kapcsolatos minisztériumi egyeztetésekről. Az utóbbi kialakítását a Tófenék jövőjével együtt a településtervezés egyik fontos stratégiai kérdésének nevezte. Zárásként hangsúlyozta: a beszélgetés a város jövőképének kialakítását szolgálja, amelyre később a szabályozás is épülhet. Ehhez elengedhetetlen a közös gondolkodás és az egymással folytatott párbeszéd, hogy a lakosság véleménye és javaslatai beépülhessenek az itt élők és a következő generációk életét hosszú távon meghatározó tervekbe.

Az eseményen elhangzott javaslatokat a KKRI munkatársai összegzik és a főépítészi kabinettel egyeztetve továbbítják a településtervet készítő KASIB Komplex Kft.-nek, hogy a tervezők a fejlesztési terv kidolgozásakor figyelembe vehessék azokat. A munka további lakossági egyeztetésekkel folytatódik, és az elkészült tervezeteket elfogadásuk előtt partnerségi egyeztetésre bocsátják. Az új településterv a város hosszú távú fejlesztési céljait és az ezekhez igazodó építési szabályokat foglalja egységbe.