Az emberi tájátalakítás és globalizáció következményeként egyre nagyobb területeken jelennek meg és egyre több gondot okoznak a távoli földrészekről behurcolt és új hazájukban sikeresen terjedő özönnövények. Hazánkban talán a legismertebb özönnövény a nagymértékben elszaporodott és az igen jelentős népegészségügyi problémákat okozó parlagfű. A parlagfű megjelenése alapvetően a szántókon és a fiatal, parlagon hagyott területeken a leggyakoribb, megtelepedését leginkább a bolygatás segíti.
A 20–140 cm magas növény egyenes, tompa, négyélű szárral rendelkezik, melynek sűrű oldalhajtásai vannak. (A talajhoz közeli néhány cm-es részen 2-3 elágazása is lehetséges). Levelei 1- vagy 2-szeresen szárnyasan szeldeltek, kétoldalt sűrűn szőrözöttek, színük sötétzöld, fonáki oldalon szürkészöld. A sárga színű, 4–5 mm-es porzós virágok a legfelső hajtások végén ülnek.
Az Észak-Amerikából származó egynyári növény Magyarországon márciusban kezd kelni, tömeges csírázása pedig áprilisban figyelhető meg. Szélbeporzású virágai július elejétől jelennek meg, így a virágpor szóródásának legfőbb időszaka július végére, augusztusra tehető, mely időszakban mutatkoznak leginkább az allergia tünetei.
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 17. § (4) bekezdése értelmében a földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani. Amennyiben a parlagfű elleni védekezési kötelezettségének a földhasználó nem tesz eleget, vagyis az ingatlan legalább virágbimbós fenológiai állapotú parlagfűvel fertőzött, akkor közérdekű védekezést kell elrendelni, mely védekezéssel kapcsolatban felmerült költségeket az ügyfélnek kell megfizetnie.
Növényvédelmi birság kiszabására a közérdekű védekezés után minden esetben sor kerül, melynek összege a parlagfűvel fertőzött terület nagyságától függően 15 000 Ft-tól 5 000 000 Ft-ig terjed.
A parlagfű, a küzdelmek ellenére, szinte akadálytalanul terjed, hiszen magja a talajban évtizedekig csíraképes marad, ami nagyon megnehezíti a hatásos védekezést. Mivel a parlagfű zárt növénytakaró mellett nem fejlődik, kiszorítható jól fejlődő növényzet telepítésével és fűmagvetéssel, gyep telepítésével, azaz életlehetőségeinek csökkentésével.
A parlagfű okozta veszélyek napjainkban már nem ismeretlenek, így ezúton hívjuk fel minden kedves szentendrei lakos figyelmét, hogy az ingatlanok tisztán tartásával és parlagfű-mentesítésével megóvhatjuk egymás és környezetünk egészségét!