Lakossági fórumot tartottak július 9-én a Városháza dísztermében a Duna-korzó komplex építészeti és tájrendezési átalakítási terveinek és a hozzá kapcsolódó forgalomtechnikai változások megvitatására, Farkas László közlekedési mérnök (FŐMTERV), Dajka Péter építész (Puhl és Dajka Építész Iroda), Aba Lehel főépítész, Petricskó Zoltán alpolgármester és Pintér Ádám közlekedési tanácsnok részvételével.

A fórum elején dr. Török Balázs városfejlesztési alpolgármester ismertette a több évre visszanyúló előzményeket. A folyamat egy ötletpályázattal indult 2005-ben, amelynek eredményeképpen dolgoztak ki terveket a Duna-korzó töltés nélküli átépítésére, melyet sokan támogattak, de talán még többen elleneztek. Végül az eredmény mindenkit meggyőzött, mert a mobilgát 2013-ban kitűnőre vizsgázott. A korzó átépítése viszont még nem fejeződött be: a teljes átalakítás, a szépészeti feladatok elvégzése még hátravan. A városvezetés bízik abban, hogy sikerül állami forrást szerezni a korzó rehabilitációjára, melynek célja a korzó turisztika vonzerejének növelése egy olyan közösségi tér kialakításával, amely korszerűsége és modernsége mellett jól illik Szentendre sajátos hangulatához, s amelyre méltán lehetünk büszkék az idelátogatók előtt is.

Prezentációk

Farkas László előadásában elmondta, hogy a 2005-ös tervezési koncepció célja az volt, hogy szorosabb legyen a város és a Duna közötti kapcsolat, a Dunára való rálátást ne akadályozza a töltés. A 2007-ben meghirdetett tervpályázatot a Puhl és Dajka Építész iroda nyerte meg, az ő terveik alapján készült el a mobilgátas kialakítás. 2009-ben alakították ki a jelenleg is érvényben lévő belvárosi közlekedési rendet, amely már a Duna megnyitására lett integrálva.

A cél, hogy a korzó valóban korzó legyen, tehát a gyalogosok vegyék birtokba (az autók a korzó két végén, a Bolgár és a Rév utcánál tudnak parkolni). Ez a változás összhangban van a 2015-ös integrált településfejlesztési stratégia és a településfejlesztési koncepció tervezetével, amelyek határozottan kiállnak az óváros gyalogos területté alakítása és a járműforgalom kitiltása mellett. A korzón természetesen vezetne egy út, melyet a kommunális járművek, az engedéllyel rendelkezők használhatnak. A tervek szerint az EuroVelo kerékpárút is áthalad majd a korzón, de a gyalogosoktól elkülönítve.

Dajka Péter elmondta, hogy a korzó a Jókai és a Rév utca között teljes felületen építészeti rendezés alá kerül, az átalakítás érinti a burkolat, a növények, a kiülők, a szobrok, csobogók megtervezését. A tervekben nincsenek ún. attrakciók, mert a két fő attrakció – a belváros és a Duna – adott, ezért a meglévő adottságokat szeretnék kiemelni, élvezhetőbbé tenni.

A koncepció fontos része, hogy a Dunára merőleges utcák teljesen lefutnak a vízig, amit majd a burkolat is jelez. Sok pihenőöblöt, épített padsort terveztek, mellyel a korzó régi hangulatát szeretnék visszacsempészni. A Lázár cár térre terméskő burkolatot, a sétányra rusztikusabb térkőburkolatot terveztek. A fasor már a tervek szerint lett elültetve, a későbbiekben szakszerű nyírással ernyős koronát alakítanak ki.

A lakosok kérdései

Egy felvetés szerint évről évre nőnek a parkolási gondok, melyre parkolóház megépítése lenne a megoldás. Elhangzott, hogy hiba a korzót teljesen elzárni a forgalomtól. Egy másik hozzászóló szerint a jelenlegi belvárosi közlekedés rossz, mert csak nagy kerülővel lehet a 11-esre kijutni. Volt, aki elementáris igényként jelölte meg, hogy a Duna megközelíthető legyen. Javasolta a kenusok számára kikötőhely létesítését, esetleg víziszínpad, vízimalom felállítását. Szerinte a Lázár cár tér az ortodox valláshoz kötődik, ezért javasolta, hogy oda – számukra szakrális – tölgyfákat ültessenek. Végül szót emelt az ún. Gomba fennmaradása érdekében, amely bár szerinte sem illik a területbe, de a közösség befogadta, megkedvelte.

A tervezők válaszai

A tervezők is egyetértettek abban, hogy a végső megoldás a parkolóház építése lenne, de ez egyelőre távlati terv. Szerintük értékesebbe válik a korzó, ha sétálóutca lesz. Aba Lehel főépítész elmondta, hogy elsősorban a város arculatáról van szó, ami alapvetően meghatározza az identitását. A minőségi átalakítás következtében és a Korzó változatos térhasználatának köszönhetően komoly felértékelődés következhet be, ami a szolgáltatások, üzletek színvonalát is tovább emelheti. Dajka Péter elmondta, hogy a beruházás teljes, előre kalkulált bekerülési költsége 1,3 milliárd forint. A belvárosi két kikötőhely használati joga a Maharté, ezért a város csak abban az esetben tud oda bármit is tervezni, ha a jelenlegi tulajdonos az egyikről lemond.

A fórumon szóba került még a Bogdányi utcai csapadékvíz elvezetése is. Petricskó Zoltán elmondta, hogy a tanulmánytervek már elkészültek, jelenleg is folynak a tárgyalások a DMRV-vel, és a belvárosi vízelvezetést a korzó fejlesztésétől függetlenül szeretnék megvalósítani.