Szentendre jövőjét döntően befolyásoló építkezés miatt rendeztek lakossági fórumot december 7-én, szombaton este a Városházán, amit élő közvetítésben is figyelemmel kísérhettek az érdeklődők. A kérdés az volt, hogy az EuroVelo 6 részeként épülő, városunkat a Szentendrei-szigettel összekötő kerékpároshíd a Belvárosban épüljön-e meg, vagy ettől 2,5 km-rel északra, a Határcsárdánál. A több mint kétórás fórumon sok érv hangzott el pro és kontra, alaposan feladva a leckét a városvezetésnek.

Polgármesteri bevezető

Fülöp Zsolt polgármester ezen a fórumon is hangsúlyozta, hogy nagyon fontos erről a kérdésről közösen dönteni, mert ez évtizedekre, sőt évszázadokra is meghatározhatja a város jövőjét. 2007-ben döntöttek arról, hogy az EuroVelo 6 részeként megépülő kerékpárút egy szakasza a Szentendrei-szigeten haladjon, ehhez egy-egy hídnak kell megépülnie a sziget két végén. Bár a kerékpárút nyomvonalát már kijelölték, vannak még részletek, amelyekhez hozzá tudunk szólni. A Szentendrét a szigettel összekötő híd kijelöléséhez öt helyszínt vizsgáltak meg, s végül olyan döntés született, hogy a Határcsárda közelében épülhet meg a híd. A projekt megvalósítója, a Nemzeti Infrastrukturális Zrt. (NIF) szerint azonban a Belvárosban is lehetne hidat építeni, ezért újabb hatástanulmányok készültek, melynek eredményeképpen felmerült a belvárosi rév és a Rév utca közötti terület is lehetséges helyszínként.

Mindkét helyszínnek van előnye és hátránya. A Határcsárdánál megvalósuló híd hátránya (ami más szemszögből nézve akár előny is lehet), hogy elveszi a lehetőséget egy közvetlen autóshíd megépítésétől, mert arra egyedül ez a helyszín alkalmas. Egyértelműen hátrány, hogy a Határcsárda épülete veszélyben lenne. A belvárosi helyszín előnye, hogy ha szép a híd, akkor új városképi elem, turisztikai attrakció lehet, új szabadidős lehetőségekkel. További előny, hogy közelebb van a HÉV-hez, ami megkönnyíti a szigetről átjövők közlekedését, illetve kevesebb fa kivágásával járna. Hátránya, hogy a megnövekedett forgalom miatt nőhet a gyalogos-kerékpáros konfliktusok száma.

A belvárosi helyszín még nincs pontosan meghatározva: lehet a rév közelében, illetve kb. 50 méterrel északra, a Rév utca közelében. A két helyszín látványban mást nyújt a Belvárosból nézve: ha feljebb épül meg, akkor a Belvárosból csak a híd közepe látszik, a felhajtók a fák takarásában lesznek. A városvezetés mindezeket figyelembe véve a Rév utcai megvalósítást támogatja.

Projektismertetés

Széphegyi Balázs, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. projektiroda-vezetője ismertette a beruházás főbb elemeit. Elmondta, hogy 2006-tól foglalkoznak kerékpárút-tervezéssel, jelenleg 900 kilométer áll előkészítés  vagy kivitelezés alatt. Az EuroVelo 6 nyomvonaláról szakmai zsűri döntött, szem előtt tartva a legfőbb célt, hogy családbarát kerékpárút legyen. Szentendrén a két helyszín között 2,5 km távolság van, és ha a szentendreiek a határcsárdai helyszín mellett döntenek, akkor a városnak kell megépíteni a kerékpárutat ezen a távon, mert a jelenlegi nem lehet az Eurovelo 6 része. Környezetvédelmi hatástanulmány készült a Dömöstől Szentendréig tartó szakaszon, ennek következtében a szóba jöhető öt szentendrei helyszínből kettőt már az első körben elvetettek. A legnagyobb nehézséget a szigeten lévő, nemzetbiztonsági kockázatot jelentő vízbázis okozza, mert a fővárosiak nagy része innen kapja az ivóvizet. A vízbázis védelme azt jelenti, hogy semmit nem lehet a területén átvezetni, de létezik műszaki megoldás ennek az áthidalására, pl. új kúthelyek létesítésére. Az újabb eljárás következtében már csak a Határcsárdánál lévő helyszín maradt meg. A döntés módosítására még van lehetőség, de ehhez pontosan meg kell határozni a helyszínt, a főbb paramétereket. A beruházás szempontjából a belvárosi helyszín hátránya, hogy drágább lenne a kivitelezése. Előnye viszont, hogy csökkenti a 11-es főút hétvégi autóforgalmát. A Határcsárdánál függőhíd épülhet, és további előny, hogy kisebb a vízbázis érintettsége, és a hídról való lehajtás nem igényel meredek rámpákat, hátrány, hogy fakivágásokra kell számítani.

A 4,5 milliárd forint összköltségű európai uniós projekt Dömöstől Szentendréig tartó szakaszát 2023 év végéig kell megvalósítani, ebből a kivitelezés 1,5-2 évet vesz igénybe. A híd szélessége 4,75 méter lenne (3 méter a kerékpárosoké, 1,5 méter a gyalogosoké, plusz a leállósáv).

Borzai Tibor, a tervező csapat egyik tagja bemutatta a készülő híd látványtervét, és elmondta, hogy a Belvárosban felsőpályás, háromnyílású hídszerkezet épülhet rámpás leérkezéssel.

Újabb helyszínjavaslatok

A felszólalók egy része szerint vannak alkalmasabb helyszínek a híd építésére, mint pl. a Postás strand és a Bükkös-patak közötti terület, vagy a régi hajóállomásnál lévő Sziget utca környéke. Elhangzott egy olyan felvetés is, hogy jobb lenne, ha a kerékpárút egyáltalán nem menne át a szigetre, mert turisztikai szempontból több a látnivaló az innenső oldalon, és sokkal kevesebb a műszaki akadály.

A válaszban elhangzott, hogy korábban több verzió készült, és ezeket a helyszíneket is véleményezte a szakhatóság, de végül kikerültek a tanulmánytervekből, mert nagyobb beavatkozásokra lett volna szükség. Most a bevezetőben ismertetett két helyszín között lehet választani, és a fórum célja a különbségek, az előnyök és a hátrányok bemutatása. Szem előtt kell tartani, hogy családbarát, tehát kisgyerekekkel is használható kerékpárutat kell építeni, erre a forgalmas 11-es út melletti terület nem alkalmas, és fizikailag sem megoldható.

 Miért legyen a Belvárosban?

A Belváros-pártiak szerint egy itt megépülő híd kiemelné Szentendre szépségét, növelné imázsát, és szebb, jobb, gazdagabb lenne a város. A belvárosiak életminősége szempontjából is pozitív változást jelentene, amennyiben biztonságosan meg tudják oldani a le- és felhajtást. Fő érvként elhangzott, hogy pozitív irányban változna a 11-es úti autós forgalom is: a vizsgálatok szerint, ha a belvárosban épülne meg, 46%-kal csökkenne a forgalom, ha a Határcsárdánál, akkor kisebb mértékben, 13%-kal lenne kevesebb autó. A híd alternatívát jelentene a közlekedésben, hogy az autózás helyett a tömegközlekedést válasszuk, ami mindenképpen előremutató és példaértékű lenne.

Miért ne legyen a Belvárosban?

Az ellenzők szerint a Duna-part tájképvédelem alatt áll, a belvárosi Duna-part gyönyörű látképét nem kellene feláldozni az urbanizáció oltárán. A híd megépítésével erőteljesen megváltozna a város karaktere. A Rév utca közelében mélyen fekvő házak vannak, a híd magassága pedig több méterrel a korzó szintje felett lenne. A közelben lakók kifejezetten tartanak attól, hogy drasztikusan megváltozna a környezetük. További hátrány, hogy elkerülhetetlen a gyalogosok és a kerékpárosok konfrontációja.

Tanulmányterv stádiuma

Elhangzottak még kérdések az üzemeltetéssel kapcsolatban, arról, hogy rendezvények idején hogyan biztosítható a közlekedés Budapest irányába. Többen rákérdeztek a híd pontos magasságára is. Javasolták, hogy a híd formai megjelenésére ötletpályázatot írjanak ki.

A NIF szakembere a felvetésekre elmondta, hogy a látkép megítélése szubjektív, a híd tájba illeszkedő, kecses műtárgy lenne. Jelenleg a tanulmányterv szintjén vannak, ezután készül csak az engedélyezési terv, tehát nem tartanak még a műszaki tervezés stádiumában, ezért a híd magasságát nem tudja pontosan megmondani. A hídra felvezető rámpa helyett más megoldások is lehetnek, a részletekről később van mód egyeztetni. A kerékpárút és a híd valószínűleg a Magyar Közút Kht. fenntartói kezelésébe kerül.

 „Ezt a projektet nem szabad elszúrni”

A jelenlévő lakosok véleménye teljesen megoszlott, egyik alternatíva sem kapott markáns többséget. Mások felhívták a városvezetés figyelmét arra, hogy itt többről van szó, mint egy híd megépülése, ezzel ugyanis kinyitunk egy kaput, tehát komplexen kell vizsgálni a hatásait. És ahogyan egy felszólaló megfogalmazta: „Ezt a projektet nem szabad elszúrni”.