2015. április 18., 11:44
Felhívjuk az Olvasó figyelmét, hogy ez a cikk több, mint 9 éve jelent meg, ezért elavult információkat tartalmazhat.

Thumbnail for 17736Egy program a fogyatékkal élők fejlesztésére és a társadalmi szolidaritás növelésére. Állatmesék – bemutató: 2015. április 21. (kedd) 10.30, Szentendre, Barcsay Jenő Általános Iskola. A Garabonciás Gyermekegyüttes és a IX. kerületi Friss utcai Dió Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Kollégium és Gyermekotthon Rögtönzés Színházának közös előadása.

A Garabonciás Alapítvány által koordinált “Fogadjuk el, fogadjuk be” elnevezésű program kettős céllal jött létre: egyrészt a mozgás örömén keresztül szeretné fejleszteni a középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermekek személyiségét, másrészt az egészséges gyermekekkel közösen megtartott foglalkozások által kívánja elősegíteni a társadalmi szolidaritás, a fogyatékosok integrációjának megvalósulását.A MOL Új Európa Alapítvány Gyermekgyógyító Program támogatásával megvalósult projekt keretében a fogyatékkal élő és egészséges gyermekek a tánc és a pantomim művészet segítségével tanulhattak az egymás iránti toleranciáról, az odafigyelésről és egymás elfogadásáról.

20150415_állatmesék2Az 2014 októbere óta tartó program során a középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermekek heti rendszerességgel mozgásterápiás foglalkozásokon ismerték meg a különböző korok táncait Aranyos Ágota tánc-és drámapedagógus, illetve a pantomim művészet alapelemeit Tarcsa Zoltán pantomim művész vezetésével. A program második szakaszában már a Garabonciás Gyermekegyüttes tagjai is bekapcsolódtak a Balázs Ágnes gyógypedagógus, drámapedagógus által vezetett foglalkozásokba, és ebből a közös munkából született meg az „Állatmesék” előadás.

A francia királyi udvar egykori alkotóművészei, La’Fontaine, a meseíró és Lully, a zeneszerző-táncmester, a táncos-pantomimes játékihlető szerzői valójában sohasem vittek színpadra közös művet, együttműködésük mindannyiszor meghiúsult, torzsalkodásba fulladt, nem ritkán a bemutató előtti pillanatokban. A garabonciások első ízben vállalkoztak a barokk művészek „összebékítésére.” Ebben az előadásban a tánc, a pantomim, a rögtönzés színház érzelmet kifejező hang és zenei effektjei együttesen mesélik el többek közt, a nagyravágyó Szajkó esetét a Pávákkal és társaival, a Róka és a Gólya lakomájának története, a Tücsök és a hangya meséjét, illetve az Éléstárba szorult menyét történetét más ismert és kevésbé ismert történetekkel együtt.

A program fontossága, hogy a sajátos, zárt világban élő értelmileg akadályozott gyerekek a megszokott környezetbe is találkozzanak újdonságokkal, új impulzusokkal. A tánctól elválaszthatatlan zene, a megismert korok táncai, játékai mind tágítanak ismereteiken, de elsődleges cél a társadalomba való beilleszkedés, a méltó emberi élet megvalósulása. Ehhez nagyon fontos az épek részéről az elfogadása és a befogadás.

Ez a közös program, a közös felkészülés, az együtt játszás öröme, egymás megismerése, lehetőséget jelent az integráció megvalósítására.

A létrejövő előadás több helyszínen való bemutatása, pedig lehetőséget teremt a szegregált intézményben élő sérült gyerekek tapasztalatainak bővítésére, illetve az egészséges gyerekek számára a személyes találkozás, el és befogadás élményének megélésére.

Az előadásban szereplő mesék

Előjáték

Medve és a kertész

Szajkó és a pávák

Tücsök és a hangya

A két kecskegida

Az oroszlán és az egér

A róka és a gólya meséje

Az éléstárba szorult menyét

Holló és a róka meséje

Utójáték