2019. november 11., 16:25

Szentendre új első embere Fülöp Zsolt

A Szentendrei járás 13 települése közül hatban változott a polgármester személye az október 13-ai helyhatósági választásokon, és az önkormányzati testületek összetétele is átalakult. Szentendre lakossága a változásra szavazott, így ma a TESZ (Társaság az Élhető Szentendréért Egyesület) civil szervezet soraiból kerül ki a testület többsége és a polgármester is. Az új városvezető Fülöp Zsolt, aki bár a szentendrei képviselő-testületben immáron ötödik ciklusát kezdi, polgármesterként most debütál.

– Nem sokkal eskütétele után kérdeztük a város új első emberét, milyen elképzelésekkel, tervekkel vág neki az elkövetkező öt esztendőnek?

– Jelképesen „feltűrt ingujjal és nagy reményekkel” vágunk bele a munkába. Ez most bizonyosan igen optimistán hangzik, ám nap mint nap tapasztaljuk a biztatást, a felénk megnyilvánuló bizalmat. A választáson kapott szavazatok számán túl ezt több száz javaslatban és ötletben is igazolva látjuk, melyeket a szentendreiek a közösségi hálón vagy szóban osztanak meg velünk. Mindebből következtetünk arra is, hogy a többség elfogadta a kampányban megfogalmazott elképzelésünket, amely szerint új módon és stílusban kívánjuk Szentendrét vezetni és fejleszteni. Az egyik legfontosabb elem, hogy a jövőben közösen tervezzük és működtetjük a várost. Ígéretünkhöz híven be fogjuk vonni a lakosságot az őket közvetlenül érintő döntésekbe, a nagyobb beruházások tervezésébe éppúgy, mint az apróbb felújításokéba. Akkor is kérjük az emberek véleményét, ha csak egy fa elültetéséről lesz szó, hogy az adott városrészben, utcában élők tudjanak róla, és a változás közös döntésen alapuljon.

Tudjuk, hogy ez időigényes lesz, de mivel azt szeretnénk, hogy a kisebb és a nagyobb közösség egyetértésével alakuljon Szentendre, vállaljuk az ezzel járó többletmunkát.

Számítunk a lakosság véleményére

A mai napig több száz javaslat és kívánalom van már tarsolyunkban a Dunakanyar körúti közlekedési zöldhullám bevezetésétől számos utca, járda felújításán át a lakópark-stopig, és a Szentendre és vidéke lap nyitottabb szerkesztéséig. Ezek többsége azonban nem valósítható meg azonnal, már csak a pénzügyi források korlátozottsága miatt sem. A hozzászólásokból azt is látjuk, hogy a szentendreiek felnőttek, és tudják, hogy a városi büdzsé sem feneketlen zsák, okosan és takarékosan kell bánnunk a közösség pénzével. Ahhoz pedig, hogy költeni tudjunk, bevétel is kell. De azt is gondoljuk, ha közösen tervezünk, döntjük el a sorrendeket, a nyilvánosság és átláthatóság módszerével, megértő támogatásukra is számíthatunk. A mi dolgunk most nem az, hogy azon szörnyülködjünk, mennyi és mekkora igény gyűlik össze, hanem hogy gondosan összegyűjtsük ezeket, még a jelentéktelennek vagy lázálomnak tűnő ötleteket és javaslatokat is. Majd rendszerezzük, elemezzük, hogy a városrészi költségvetések készítésekor rendelkezésünkre álljanak.

Ez a fajta városvezetési gyakorlat újfajta metódus, amelynek végeredményeként azt várjuk, hogy az itt élők jobban magukénak érzik majd, amikor egy-egy terv megvalósul.

– A Pilis Dunakanyari Hírmondó Szentendre mellett a járás többi településének eseményeiről, kulturális életéről is tudósít. Adódik hát a kérdés, a városvezetésnek milyen tervei vannak a járás más településeivel való együttműködéssel kapcsolatban?

– Habár erről értelemszerűen a mostani városi kampányban kevés szó esett, de a járási vagy régebbi szóhasználattal szólva a kistérségi együttműködést komoly lehetőségnek és fontos feladatomnak is tekintem. Az értelmes és átgondolt munkamegosztáson alapuló összefogás ugyanis jelentős erőforrás is lehet településeink számára, s ebben bőven vannak még tartalékaink. Gondoljon csak bele, azzal hogy az Eurovelo hamarosan a megvalósulás szakaszába lép, milyen jelentős hatással lehet a térség turizmusának fejlesztésére és Szentendre életére is. Elég, ha csak a kerékpáros híd megépítésnek következményeire gondolunk. De ott tornyosul előttünk a közlekedés egyre feszítőbb gondja is, a gyakori dugóktól terhelt, a városon átvezető 11-es út ügye, vagy az ezen az úton való tömegközlekedés problémái. Itt említhetem a máig kihasználatlan vízi közlekedésben rejlő lehetőségeinket is. Biztató folyamatokat is látok, például ha csak a kulturális- és sportéletben gyakran még csak spontán alakuló együttműködést nézzük. De hogy egy látszólag apró dolgot említsek a sokféle kapcsolat közül, napjainkban – már nem is olyan kevés – szentendrei számára szinte mindennapos rítus, hogy biciklire ül, és elkerekezik a leányfalui Gombához, majd vissza. Ennél természetesen lényegesen többről, és fontosabb ügyekről van szó, amikor az együttműködést említem, hiszen Szentendre járásközponti szerepéből adódóan az egészségügyi szakellátással kezdve tucatnyi dologban kell és lehet együtt gondolkodni. Bár a járás településein sok helyütt új emberek ülnek a vezetői székekben, szerencsére vannak közöttünk „régi motorosok”, tapasztalt polgármester kollégák is, akik közös ügyeinkért már évtizedek óta sikeresen dolgoznak. Ezért őszinte érdeklődéssel és nyitottsággal várom a polgármester kollégáimmal való találkozást!

B.Gy.

Az interjút, ami a Pilis Dunakanyari Hírmondó 2019. novemberi számában jelent meg, honlapunk a szerkesztőség hozzájárulásával tette közzé.