2015. november 10., 13:15
Felhívjuk az Olvasó figyelmét, hogy ez a cikk több, mint 8 éve jelent meg, ezért elavult információkat tartalmazhat.

Dumtsával1Évértékelő interjú Verseghi-Nagy Miklós polgármesterrel

Az épített környezet fejlesztése a természeti értékek megóvásával, minőségi közszolgáltatások a helyi polgároknak és vendégmarasztaló attrakciók a látogatóknak. Az új városstratégia megalapozásáról és polgármestersége első évéről beszélgettünk Verseghi-Nagy Miklóssal.

2014. október 22-én tett esküt, egy éve Szentendre polgármestere. Mit tart az elmúlt esztendő legfontosabb eredményének?

A célom a kezdetektől az, hogy Szentendre a Dunakanyar egyéni arculatú, pezsgő életű városa legyen, ahol a helyiek szívesen laknak, a vállalkozók megtalálják számításukat, s ahova a látogatók visszajárnak. A polgárok intézni tudják dolgaikat, mert a szolgáltatások működnek, szabadidejükre pedig találnak a koruknak és érdeklődésüknek megfelelő elfoglaltságot. A vendégek pedig ne csak egy délutánt töltsenek itt, hanem újabb és újabb attrakciók marasztalják őket, miközben egyéb igényeikre – vendéglátás, higiénés szolgáltatások, információ – magától értetődő módon kapják a választ.

Azt gondolom, az alapokat leraktuk, a távlati célok mellett meghatároztuk az oda vezető utat és a mérföldköveket. Megalkottunk egy városstratégiát és ennek alapján megkezdtük az építkezést.

Hol tart a folyamat?

Az új városstratégiát már a választás után felálló csapat alakította ki. Kidolgozásához – a Párbeszéd Szentendréért konzultációsorozattal – a lakosság véleményét kértük.

Mi derült ki, mit szeretnének a szentendreiek?

Természetesen fejlődő várost szeretnének, a városrészi fejlesztések egyensúlyban tartásával és egy sokkal határozottabb térségi vezető szereppel. Ugyanakkor a természeti értékek védelme is szempont: a jövő Szentendréje egy zöld város a helyiek vízióiban. Határozott igény rajzolódott ki a konzultációkon egyfajta rendre, biztonságra, szabálykövetésre. Az emberek igénylik, hogy a városvezetés tartassa be a szabályokat. Ezért készítettük el Szentendre új házirendjét, egy közösségi normagyűjteményt, mely hamarosan elérhető lesz. S végül a civil közösségek erősítése az, ami markáns elvárásként fogalmazódott meg.

A kérdőíves felmérés, amivel kezdtek, viszonylag steril módja a párbeszédnek, a lakossági fórum műfajától azonban, amivel a konzultáció folytatódott, sok politikus ódzkodik. Mik voltak a tapasztalatai?

Sokan vették komolyan a hívást és tartották fontosnak, hogy részt vegyenek a konzultációban. Úgy érzem, az emberek jó néven vették, hogy véleményük meghallgatásra talált, mi pedig megtiszteltetésnek tartjuk, hogy megosztották velünk gondolataikat.

A párbeszéd és a nyílt kommunikáció híve vagyok. A gondokat, konfliktusokat késlekedés nélkül, helyben szeretem rendezni, törekedve a felek kölcsönös megelégedésére. Talán ennek is köszönhető, hogy mindenhol kulturált hangnemben folyt az eszmecsere, a hangsúly a konkrét teendők meghatározásán volt.

Mint mondta, a konzultációsorozat tapasztalatait beépítették az új városstratégiába. Hogyan foglalható össze a stratégia, melyek a fő elemei?

Stratégiánk három fő pillére az épített környezet fejlesztése, az ügyfélkiszolgálás minőségének javítása és a közösségek erősítése.

Az épített környezettel kapcsolatban óriási elvárásokkal és több évtizedes lemaradással kell számolnunk. Súlyos hiányosságok jellemzik az infrastruktúrát, a csatornahálózatot, az utak állapotát. Földútból 124 kilométernyi van belterületen, többségük felújításra, szilárd burkolatra vár, sok a javításra szoruló járda, másutt az esővíz-elvezetés okoz gondot. Mindezt nyilván nem lehet rövid időn belül megoldani, de a várakozás csökkentésére kitaláltunk egy összefogásra épülő konstrukciót. Tavasszal hirdettük meg az 1+1 akciót: a lakossági önerős út- és járdaépítésekhez, felújításokhoz önkormányzati hozzájárulás igényelhető az összköltség 50%-áig. A programot – volumene növelésével – jövőre folytatjuk, de a keretet még idén sem merítették ki a kérelmezők.

Kik pályázhatnak pontosan?

Kérelmet nyújthat be minden szentendrei lakó- és utcaközösség, vállalkozás, mely adott útszakasz építése, felújítása céljából polgári jogi társaságot alakít. Vannak is kis, helyi, ám az érintetteknek valódi életminőség-javulást jelentő eredményeink: a Nap utcában, a Mandula utcában már átadtuk a felújított szakaszokat, és elkészült a Pataksor, a József Attila és a Rügy utcai beruházás is. Várhatóan még idén átadjuk az Eötvös lépcsőnél és a Kertész utcában, a Nagyváradi és az Áfonya utcai, jövőre pedig a  Kertész és Pézsma utcában felújított szakaszokat.

E kis lépések mind hozzájárulnak egy nagyobb terv megvalósításához: évi 100 millióval növelni a városfejlesztésre fordított összeget, amivel öt év alatt a jelenlegi félmilliárdot épp megduplázzuk.

A kormány átvállalta az önkormányzatok adósságát, ez mennyiben segített?

Volt adósságkonszolidáció, ez azonban az intézményekre nem terjedt ki, az uszoda lízingtörlesztése például 2029-ig tart. Sorolhatnám a korábbi szerkezeti döntéseket, melyek hosszú időre gúzsba kötik a várost. De ne hátra, hanem előre nézzünk, és a legjobbat hozzuk ki az adott helyzetből.
Szándékunk a bevételek növelésével és a működési költségek csökkentésével nyitni a gazdasági ollót. Ennek érdekében pályázati források bevonása mellett ösztönözzük a magánberuházásokat és növeljük az adóbevételeket.

Az új adónemek nem növelik a népszerűséget.

Nem is tervezünk ilyesmit. A kintlévőségek hatékonyabb behajtásával, fegyelmezettebb adózás elérésével érezhető bevételnövekedés érhető el. De legalább ilyen fontos a pályázati lehetőségek kihasználása. A napokban érkezett meg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium értesítése: Szentendre 150 millós KEOP  támogatást nyert középületek energetikai korszerűsítésére. Ezzel megújul a Fehérház, a központi konyha és ebédlő, a püspökmajori bölcsőde és a felnőtt háziorvosi rendelők épülete. Sikerrel zárult több uniós támogatású beruházás is: a Concerto projekttel megújult Hamvas Béla utcai panelház korszerűsítése, a Bimbó utcai óvoda energiahatékony felújítása. Szimbolikus jelentőségű, hogy új óvodát is építettünk: az Egres utcai intézmény jövőre már 50-60 kisgyereket fogad, a létszám később százra növelhető. A beruházás kapcsán komoly infrastrukturális fejlesztésbe fogtunk: új, nagyobb kapacitású hidat építünk, kiszélesítjük az oda vezető útszakaszt és egy földutat is átépítünk a közlekedés biztosítására.

Szimbolikusnak nevezte az óvodaépítést.

Nem sok önkormányzat dicsekedhet óvodaépítéssel. Fontosak a gyerekek, a családok, a jövő zálogaiként tekintünk rájuk. Büszkék vagyunk arra, hogy tavasszal elnyertük a „Családbarát önkormányzat” címet, és erőnkhöz mérten igyekszünk megfelelni az elvárásoknak: a Czóbel parkban májusban felavatott pihenőhely szintén a gyermekes családok kellemesebb mindennapjait szolgálja.

A mindennapok élhetőbbé tétele az egyik fontos, deklarált célja a városvezetésnek.

A minőségi ügyfélkiszolgálás érdekében a közszolgáltatások színvonalának emelését és az önkormányzat kommunikatívabbra hangolását tűztük ki célul. Az utóbbi érdekében interaktívabbá tettük online felületeinken a kommunikációt és gyorsítottuk az önkormányzati hírek közzétételét. Dolgozunk sajtókapcsolataink kiszélesítésén, aktív közösségi oldalt működtetünk és új honlap létrehozását tervezzük.

A Városi Ügyfélszolgálatnál gyorsabb, hatékonyabb panaszkezelési rendszert vezettünk be. Az ügyek gyorsabban kerülnek az illetékes ügyintézőhöz, sorsuk alakulása pedig a jelzés érkezésétől a megoldásig nyomon követhető, dokumentált.

A közszolgáltatásoknál a nagy rendszerekre koncentrálunk. Az egészségügyet tekintve rövid távú terveink között van a rendelők felújítása mellett a 24 órás orvosi ügyelet bevezetése. A közlekedési helyzetet nagyban meghatározza, hogy a három legforgalmasabb utunk a Magyar Közút NZrt. kezelésében van. Kitartó munkával sikerült nyomást gyakorolnunk rájuk, és eredményt elérni például a 11-es számú főút rendszeres takarításában, de e téren évtizedes sárral küzdöttünk – szó szerint és átvitt értelemben. Az M0-ás körforgalom és a városi zöldhullám kérdésében folyamatosan egyeztetünk. A közösségi buszközlekedés átalakításával és a Szentendre Kártya bevezetésével választási lehetőség nyílt meg az utasok előtt a számukra legkedvezőbb konstrukció igénybe vételére.

A városüzemeltetés terén a köztisztaság kérdésében értünk el jelentős eredményeket. A visszajelzések szerint a belvárosban javult a leginkább a helyzet: gyakrabban ürítik a szemeteseket, szebb és gondozottabb a város. Ezt szolgálja a virágosítás is, nem csak a közterületeken, de a lakosság számára meghirdetett akciók eredményeként a magánporták ablakaiban, erkélyein is több a virág.

A közvéleményt jobban foglalkoztatja a csatornázás.

Ez a jelenleg zajló legnagyobb beruházás. A terepviszonyok miatt a munka lassan halad, időnként előre nem látható akadályokkal, és ez megterhelő az ott lakók számára. Az önkormányzat, mint kisebbségi tulajdonos, a lakossággal összefogva próbálja gyakorolni a tulajdonosi jogokat és érvényesíteni a polgárok érdekeit. Helyszíni bejárásokon találkoztunk a lakókkal gondjaik feltérképezésére, és egyeztettünk a kivitelezőkkel a munkák mihamarabbi befejezése érdekében.

Egy város arculatát a kisebb volumenű, ám látványosabb fejlesztések is formálják.

Új városi arculatot hozunk létre egy dinamikusabb, frissebb Szentendre-kép kialakítása érdekében. Padok, biciklitárolók, csobogók, a velünk élő művészetek mindennapokban való megjelenése, a portálok, a virágosítás, a műemléki épületek felújítási pályázata mind ezt szolgálják. Ide tartozik az új városi logó is, melyet pályázat útján kiválasztott ötletekből véglegesítünk. Fontos azonban megjegyezni, hogy a frissítés mellett komolyan vesszük, őrizzük hagyományainkat: a városi címer érintetlen marad.

A versenyszférából jött, topmenedzserként dolgozott, nagy váltás volt a politikai szerepvállalás?

Ugyanaz vagyok, aki voltam, a számomra meghatározó értékek változatlanok. Nem pozíciót, hanem feladatot és felelősséget látok. Emberekért felelek, ahogy vállalati felsővezetőként is. Csak most egy egész város ügyét érzem magaménak. Különösen nagy megtiszteltetés ez a nagy előd, Dumtsa Jenő halálának közelgő századik, és a magyar önkormányzatiság negyedszázados évfordulóján.

Szt Endre panoráma