Az Egészséges Városért Közalapítvány szervezésében, az önkormányzat támogatásával 2025 októberében egészségnapokat rendeztek Szentendrén. A programsorozatban szűrővizsgálatok, gondosóra-regisztráció és a Ferenczy Múzeumi Centrum testet-lelket erősítő programjai is helyet kaptak. Ennek részeként szervezték meg a „Demencia a családban” című nyilvános konferenciát október 10-én, a Lelki Egészség Világnapján.
Gerőcs Katalin, az Egészséges Városért Közalapítvány elnöke elmondta: az Egészségterv éves Cselekvési Programja évek óta kiemelten kezeli az idősödő korosztály jóllétének támogatását.
– A témaválasztást az indokolta, hogy a covid járvány okozta mentális egészségromlás – depresszió, szorongás – jelentős mértékben sújtotta az idős korosztályt. Ezek a mentális problémák pedig fokozzák a demencia kialakulásának, súlyosságának esélyét, amit kutatások egyértelműen igazolnak. Az a célunk, hogy ráirányítsuk erre a problémára a figyelmet – ismereteket, gyakorlati tanácsokat, segítséget nyújtva.
A Lelki Egészség Világnapja 2025-ben a „Mentális egészség humanitárius vészhelyzetekben” témát helyezte előtérbe. A konferencia e gondolat mentén a megbélyegzés csökkentésére, a párbeszéd és az együttműködés erősítésére ösztönzött.
Szeretet, hála, közösség – a mentális jóllét alappillérei
A konferenciát Fülöp Zsolt polgármester nyitotta meg. Beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy a digitális környezetben veszélynek vagyunk kitéve, ha nagyon sokat használjuk ezt a környezetet és nagyon intenzíven éljük meg ezt a világot, ami a mentális egészségre károsan hathat. Majd a szeretet és a hála szerepének viszonyát, a szeretet és hála kifejezésének fontosságát boncolgatva kiemelte az emberi kapcsolatok, közösségek jelentőségét, a mentális jóllétre gyakorolt pozitív hatását.
Gondoskodó város: Szentendre programjai az idősekért
Magyar Judit alpolgármester előadásában bemutatta, hogy az önkormányzat kiemelten kezeli az idősek támogatását és életminőségük javítását. A szociális ellátásokat a Gondozási Központ biztosítja, melynek fő feladatai között szerepel: az idősek házi segítségnyújtása (több mint 100 ellátott), a nappali ellátás demens és időskorúak számára, valamint a szociális étkeztetés, ami napi meleg ételt biztosít a rászorulóknak, főleg az idősebb korosztály veszi ezt igénybe.
Az önkormányzatnak évről évre egyre több saját forrást kell hozzátennie (2024-ben 108 millió, 2025-ben 136,7 millió Ft), hogy a kötelező szociális ellátási feladatait teljesíteni tudja, mert az állami támogatás egyre csökken. Mindezek ellenére az önkormányzat mindent megtesz, hogy a rászoruló idősek élethelyzetén könnyítsen. Többféle önkormányzati támogatás is elérhető számukra: az időskorúak támogatása 25.000 Ft-ra nőtt, a gyógyszertámogatás havi 15.000 Ft-ig igényelhető, a temetési támogatás 100.000 Ft-ra emelkedett, ezen kívül elérhető a fűtés és lakhatási támogatás is.
A csökkenő állami finanszírozás ellenére, a kötelező feladatokon túl az önkormányzat egyéb programokkal, rendezvényekkel is igyekszik javítani az időskorúak életkörülményeit. A Cselekvési Programban a Egészségügyi Kerekasztal évente határozza meg a feladatokat, ebben kiemelt helyet foglalnak el az időskorúak számára biztosított programok.
A Ferenczy Múzeumi Centrum két programot is indított: a Múzeumi nordic walkingot, ami egy kültéri sportos-kulturális program és egy múzeumi önismereti meseprogramot felnőtteknek.
Az „Út az egészséghez” program keretében, megnyílt a Lajos-forrási elágazástól induló kardiotanösvény is, de rövidesen a belvárosi kardiotanösvény is várja a gyaloglókat. Sok más rendezvényt is szervez az önkormányzat az idősebb korosztály számára, ilyen például a sütiverseny, a hagyományos helytörténeti vetélkedő és az Idősek Napja is. Az önkormányzat civil szervezetekkel és nyugdíjasklubokkal együttműködve újra kívánja éleszteni az Idősügyi Tanácsot, és egy Idősügyi költségvetés bevezetésének előkészítése is folyik.
A háziorvos és a mentálhigiénés szakma nézőpontja
Dr. Szente Szilvia előadásában a háziorvosok feladatai kapcsán a demenciaszűrés fontosságáról beszélt. Felhívta a figyelmet arra, hogy a demencia olyan betegség, amelynek gondozásában az egészségügyi alapellátás, a szakellátás, a szociális rendszer és a családtagok összehangolt együttműködésére van szükség a beteg és a terápia mielőbbi elkezdése érdekében.
Az idősek mentális állapota Szentendrén
A Mentálhigiénés Központ vezetője, dr. Nagy Zsuzsa előadásában beszélt a demencia kialakulásáról, súlyossági fokozatiról, a betegség kivizsgálási módszereiről. A szentendrei idősek mentális állapotáról is tájékoztatott: a statisztikai adatok alapján a számítások szerint 740 demens él a városban, gondozásban mintegy kétszázan részesülnek, a gondozottak mintegy fele 80 év feletti.
Az idei adatok szerint a 65-70 éves betegek 34%-a szorongásos tünetekkel küzd, a depresszió 26 százalékukat érinti. Ezek a diagnózisok a korábbi évekhez képest növekedtek: a 70 év fölöttiek körében átlagosan mintegy 5-6 százalékkal.
A Nemzetközi Alzheimer Világszervezet adatai szerint a jelenlegi mintegy 55 millióról 2030-ra 78 millióra emelkedhet a demenciával élők száma világszerte. A tünetegyüttes 2040-re a harmadik vezető halálokká válhat. Csak becslések vannak arról, hogy Magyarországon hány embert érinthet ez a tünetegyüttes, 250 ezerre teszik a számukat, de ha hozzávesszük a róluk gondoskodókat is, akkor nagyjából egymillió emberről, a társadalom egytizedéről beszélhetünk. (forrás: szabadeuropa.hu)
A Gondozási Központ az idősekért
Gondozási Központ vezetője Kecskésné Sipos Andrea az Idősek Klubjának foglalkozásairól, ezek tapasztalatairól és eredményességéről számolt be. Tájékoztatott a Gondozási Központ szerteágazó segítő, gondozó ellátásairól, amit évek óta végeznek a városban a rászoruló, illetve a gondozást igénylő időskorúak körében.
A konferencián egy gondozó családtag is megosztotta tapasztalatait, tanácsait az érintettekkel. Tunyi Tünde ápolási szakértő a családtagok, gondozók – érzelmi, fizikai, időbeli, társas elszigetelődés stb. – terheiről beszélt. Felhívta a figyelmet a terhek megosztási lehetőségeire: nappali ellátókra, házi segítségnyújtásra, a demencia kávézókra, önsegítő csoportokra.
A „szentendrei modell” – Segítsünk a biblioterápia eszközeivel!
Horváth Judit pszichológus, pedagógiai szakpszichológus, biblioterapeuta – aki a biblioterápiás foglalkozások szentendrei elindítása óta a módszer pszichológiai szakszerűségét felügyeli – tartott előadást a „szentendrei modellként” elhíresült, könyvtári környezetben tartott foglalkozásokról.
A biblioterápia olyan segítő módszer, amely az irodalom olvasását és megbeszélését használja a lelki egészség, önismeret és személyes fejlődés támogatására, segít az életminőség javításában, a szellemi egészség megőrzésében, csökkenti memóriaproblémákat, hozzájárul a testi-lelki jóllét javításához. A 20 éve, a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár égisze alatt elindult biblioterápiás képzés során kialakított szentendrei modell sajátossága, hogy az irodalom erejét a lelki egészség megőrzésében és a közösségi kapcsolatok erősítésében hasznosítja. Ez a modell művészet- és közösségalapú megközelítést ötvözi: az olvasás élménye nemcsak egyéni önreflexiót, hanem párbeszédet és közösségi élményt is teremt. (A szentendrei biblioterápiás foglalkozások történetéről a könyvtár oldalán olvashat többet.)
Rövidesen Szentendrén is indul a Demencia café
Gerőcs Katalin az Egészséges Városért Közalapítvány terveiről szólva elmondta, hogy a legfontosabb a prevenciós lehetőségek biztosítása és megismertetése minél szélesebb körben. A tervek mellett néhány érdekességre is felhívta a figyelmet, például az asztalitenisz jótékony hatására a demencia megelőzésében és kezelésében. Egy japán tanulmány szerint az asztalitenisz javíthatja a hosszú távú memóriát és lassíthatja az agy hanyatlását. A közalapítvány szeretné mielőbb elindítani a Demencia cafét, ami havi rendszerességgel várja majd az érintetteket és a gondozókat. A Demencia café célja, hogy lehetőséget teremtsen a demenciával élőknek és családtagjaiknak az ismerkedésre, tapasztalatcserére, ismeretátadásra, egymás támogatására – így csökkentve a társadalmi elszigeteltségüket.
