A szentendrei 914. sz. Endre Cserkészcsapat idén is elhozta a Betlehemi békelángot Szentendrére.
Idén december 13-án került sor a Betlehemi láng ünnepélyes magyarországi átadására a budapesti Sziklatemplomban.
1986 óta minden évben, Bécsből, cserkészek kíséretében indul el egy osztrák gyermek, hogy Jézus születésének helyszínén, a jászol helyére épült Születés templomában található örökmécsesről lángot vegyen. Az Izraelben fennálló bizonytalan helyzet miatt ebben az évben nem egy osztrák gyermek hozta el a lángot, hanem egy betlehemi arab-keresztény családból származó kislány – a kilencéves Talen Ihab Msleh – gyújtotta meg a Születés templomának örökmécseséről.
Betlehem, Születés temploma. A csillag jelzi Jézus születésének pontos helyét.
Ezt a lángot hozzák lámpásba zárva Bécsbe, ahol egy nagyszabású ünnepség keretében veszik át az egyes országok cserkészküldöttségei.
Ezt követően a betlehemi láng szállítása lámpásokkal, örökmécsesekkel történik; földön, vízen, levegőben, biciklin és gyalog, hogy december 24-én Betlehem békéjét sugározza az otthonokban.
A gyertyával gyertyát gyújtva továbbított láng, a béke lángja, azt is jelképezi, hogy akárcsak a lángot, a békét is embertől emberig kell továbbítani. Az otthonokban fénylő betlehemi láng imádságra hívó jelenléte összeköti a magyar családokat és elmélyíti az adventi előkészület lelkületét. A láng Isten szeretetének és békéjének üzenetét hordozza, és mi cserkészek, jó szolgálatot tehetünk azzal, hogy azt eljuttatjuk egyházközségünkbe, iskolánkba, a körülöttünk élő közösségekhez, a családokhoz és minden jóakaratú emberhez.
A szentendrei 914. sz. Endre Cserkészcsapatból négy kiscserkész indult útnak, hogy Budapestről elhozza a lángot a szentendrei Péter-Pál templomba.
“Jókedvűen és vidáman telt az út. Főleg mikor visszafelé előkerült a túlélő doboz is, tele keksszel és almával. Megcsodáltuk Budapest fényeit… és a Gellértben fürdőző vendégeket (ebben a hidegben ez is látványosság számba ment).
Felsétáltunk a Sziklatemplom feletti “teraszra” és még egy fogócska is belefért az időnkbe, főleg, hogy olyan hideg volt, hogy mindenki meg akart fagyni” -szól a cserkészek beszámolója.
