2018. július 10., 08:54
Felhívjuk az Olvasó figyelmét, hogy ez a cikk több, mint 6 éve jelent meg, ezért elavult információkat tartalmazhat.

Frida Kahlo festményeiből nyílt kiállítás július 6-án a Magyar Nemzeti Galériában. A mexikói művész budapesti tárlatának megnyitójára Magyarországra látogatott Frida Kahlo húgának unokája, Cristina Kahlo is, aki a hétvégén, július 8-án Szentendrén tett látogatást. A neves fotóművésznek Gyürk Dorottya kulturális alpolgármester mutatta meg városunkat.

A városnéző sétára elkísérte a művészt Alejandro Vazquez Martinez, a Mexikói Követség  diplomatája, illetve a szintén mexikói származású Georgina Garcia Perez és családja. A négy gyermekes család közel tizenöt éve él Szentendrén. Georgina a Nemzeti Galériában a Frida Kahlo kiállításban spanyol és angol nyelvű tárlatvezetéseket tart.

Cristina Kahlo régóta készült az utazásra és nagy örömmel érkezett Magyarországra, mert művészetére nagy hatással voltak az általa csodált, emblematikus magyar fotográfusok: André Kertész, Moholy-Nagy László, Brassai, Robert Capa, Martin Munkácsi. A magyar fotóművészek munkásságán túl rajong Márai Sándor prózájáért, így régóta vágyott arra, hogy közelebbről megismerhesse országunkat. Úgy érezte, ezt a helyet, ami a világnak ennyi kiváló művészt adott, mindenképp fel kell fedeznie.

Cristina a Kahlo-családban szintén tovább viszi a fényképészet hagyományát, dédnagyapja és édesapja nyomán ő is hivatásos fotográfusként dolgozik. A szentendrei látogatásra egyszerű digitális géppel érkezett, számára a finom, apró részletek adnak inspirációt. A budapesti és szentendrei hatások visszaköszönnek majd alkotásaiban. Szívesen töltött volna több időt Budapesten és Szentendrén, hogy jobban megismerhesse a városokat, és több fotót készíthessen. A Magyarországon eltöltött négy nap kevésnek bizonyult, hiszen a fotózás magányos műfaj, időt, teret kell hagyni a képek megszületéséhez.

Az ismerkedést a fotóművészettel már tízévesen kezdte, édesapja fotólaborjában, a hagyományos analóg technikával, mely a mai napig meghatározója művészetének. Az analóg technika számára – ahogy ő fogalmaz – mágikus varázslat. Bár digitális fotókat készít, a művészi képek, mint mondja, a fotóelőhívással kelnek önálló életre, a kézzelfogható, hordozó anyag éppoly fontos, mint az idő, melyet a kép előhívásával tölt. A különleges anyagra előhívott fotográfiákról lenyomatokat készít. A képek többnyire fekete-fehérek, vagy utólag színezettek. Hogy miért nem alkalmazza a színes, digitális képeket? Mert, mint mondja, azok a színek nem azonosak a benne élő színekkel. Csak a fekete-fehér fotó ad lehetőséget arra, hogy kifejezze önmagát a színezéssel. Párhuzamba állítva Frida Kahlo festményeinek harsányan életigenlő színpompájával, Cristina képein a pasztell, visszafogott árnyalatok és a formák uralkodnak. Fekete-fehér portrésorozatai az általa csodált nagy elődök rendkívül szuggesztív erejét idézi.

Cristina Kahlo magyarországi látogatása előtt Svájcban járt, az Art Baselen. A szentendrei kirándulás után hazautazott Mexikóba, de szívesen visszatérne hozzánk önálló kiállításával.