2022. január 20., 13:51
Felhívjuk az Olvasó figyelmét, hogy ez a cikk több, mint 2 éve jelent meg, ezért elavult információkat tartalmazhat.

Szentendre Város Önkormányzata 2020 decemberében döntött arról, hogy támogatja az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye kérését, miszerint Izbég-Csicserkó városrészen, a Vasvári Pál út és a Fürj utca találkozásánál óvodát létesíthessen. Az építkezést megelőző lakossági és intézményi véleményezési folyamat lezárult. Környezetvédők kezdeményezésére aláírásgyűjtés indult az óvoda létesítése ellen. A kérdés a január 26-ai képviselő-testületi ülés egyik napirendi pontja lesz. Az alábbiakban a Szentendre és Vidéke 2022. január 19-ei, legfrissebb számában megjelent cikk szerkesztett változatát olvashatják.

Az egyházmegye 4-6 csoportos katolikus óvoda és közösségi ház megépítését tervezi, illetve vállalja, hogy annak megközelítését biztosító közutakat szilárd burkolattal építi ki, közterületi parkolót létesít, valamint zöldfelületeket is kialakít és fásít.

A beruházás megvalósulásához szükséges a Szentendre Építési Szabályzata (SZÉSZ) és a mellékletét képező Szabályozási terv (SZT) módosítása úgy, hogy a kérdéses területen a Településszerkezeti Tervben megállapított intézményi vegyes terület építési övezet jöhessen létre. Az ilyenkor szükséges ún. partnerségi egyeztetés határideje 2022. január 17-e volt, melynek során a lakosság, a városban működő egyházak, valamint civil- és gazdálkodó szervezetek véleményezhették a szabályzat módosítását.

Időközben a SzabadaHang című weboldalon helyi civilek, Vajda János szervezésében petíciót indítottak „Állítsuk meg a zöldmezős beépítéseket Szentendrén!” felszólítással. Ebben azt a javaslatot teszik, hogy az óvoda létesítése inkább ingatlanvásárlás útján valósuljon meg, példaként említve a Mesevirág-Gyermekvilág, valamint a Mary Poppins óvodákat. A SzeVi lapzártájáig a petíciót 226-an írták alá.

A lap megkérdezte Szentendre főépítészét, Kiss Gabriellát is, aki hangsúlyozta, a felhívás megfogalmazója nem tesz különbséget az óvoda és a családi napközi között. A magán fenntartásban lévő intézmények jellemzően családi napköziként működnek, vagy éppen építésügyileg rendezetlen jogállású, nem óvoda megnevezésű épületben. A családi napközire ugyanakkor jóval megengedőbb előírások vonatkoznak, mint egy óvodára. „Egy családi házban maximum egy, de legfeljebb két csoportszoba férne el, s akkor még nem beszéltünk a szabványban előírt kiegészítő helyiségekről, mint például fertőtlenítő, orvosi szoba, iroda, könyvtárszoba, tornaszoba… stb. Mennyivel kedvezőbb környezetvédelmi szempontból, ha a katolikus óvoda igényeit nem egy helyszín, hanem több családi ház átalakítása teljesítené?”

A főépítész tudomása szerint az önkormányzat nem rendelkezik a katolikus óvoda létesítési feltételeinek megfelelő ingatlannal, így egyáltalán nem jelenthető ki, hogy „környezetbarátabb” működés valósulna meg, ha az óvodát egy vagy több, már meglévő ingatlan átalakításával hoznák létre.

„Számolni kell a fokozott forgalommal is. Egy családi házas környezet közúthálózata nem intézmények megközelítésére van kitalálva, s ehhez elég megnézni néhány szentendrei magánóvoda megközelítési és parkolási problémáit. „Az óvoda tervezett helyszínén a terület zöldfelületi értéke minimális, az egyházmegye fák, bokrok ültetését, valamint – tette hozzá a főépítész – zöldtető építését vállalta, így a kialakítandó zöldfelület a jelenleginél még nagyobb értékkel bírhat a jövőben”.