2022. március 25., 16:41
Felhívjuk az Olvasó figyelmét, hogy ez a cikk több, mint 2 éve jelent meg, ezért elavult információkat tartalmazhat.

Szentendre januárban elfogadott vagyongazdálkodási koncepciójának kiemelt törekvése, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő belvárosi épületek megújuljanak. A felelős vagyongazdálkodás szellemében az eladás helyett az önkormányzat tulajdonjogának megőrzésével a hosszútávú hasznosítási, fejlesztési együttműködések lehetőségeit keresi a városvezetés. Szerdán hat belvárosi ingatlan mutattak be az érdeklődőknek, és  négy ingatlanra vonatkozóan várhatóan még idén meg is születnek a hasznosításról szóló pályázati kiírások.

A Városháza Dísztermében 2022. március 23-án tartott Ingatlanhasznosítási Fórum célja az óváros turisztikai szempontból kiemelkedő adottságú, önkormányzati tulajdonú épületeinek fejlesztésében, használatában érdekelt partnerek megszólítása volt.

Értékesítés helyett bérbeadás

Ahogy a város működését, úgy a vagyongazdálkodást is korlátok közé szorítja a forrásszűke, hogy egyrészt a kormányzati elvonások, másrészt a vágtató infláció miatt emelkedő működési költségek következtében alig-alig jut forrás a fejlesztésekre, illetve állagmegóvásra. Bár a könnyebb út a „családi ezüst” kiárusítása, így például épületállomány értékesítése lenne, az önkormányzat tartja magát ígéretéhez, és a vagyongazdálkodási koncepcióban megfogalmazottaknak megfelelően csak korlátozott körben készül ingatlan értékesítésére.

A képviselő-testület inkább olyan megoldásokon gondolkozik, amelyeknek köszönhetően önkormányzati tulajdonban marad az épületállomány, de mégis biztosítható az állagmegóvás, illetve sikerül majd funkciót adni a leromlott és részben használaton kívüli épületeknek. Az elképzelés lényege, hogy pályázat kiírásán keresztül keres partnert az önkormányzat az épületek felújítására és működtetésére, amelynek fejében meghatározott idejű bérleti jogot kap a pályázó.

Ennek jegyében az „A Dunakanyar ékszerdoboza: Szentendre” címmel megszervezett ingatlanbefektetői fórumon hat városi ingatlant – Fő tér 11. és 16., Dumtsa Jenő utca 9. és 12., Petőfi Sándor utca 2. és Kossuth Lajos utca 4. – ismerhettek meg az érdeklődők.  

Sokan érdeklődtek a bérlemények iránt

Alföldiné Petényi Zsuzsanna, az önkormányzat vagyongazdálkodási irodájának vezetője a Szentendre.hu kérdésére elmondta, az elképzelések szerint április végén a képviselő-testület elfogadja az épületekre vonatkozó hasznosítási pályázatokat. Első körben három ingatlanra vonatkozó pályázatot tud majd kiírni az önkormányzat, várhatóan májusban. Majd szeptemberben egy újabb ingatlanra kerülhet sor, illetve jövő év elején a maradék kettőre. Az utóbbi három ingatlan szociális bérlakás, ezért a pályázat kiírása előtt cserelakást kell biztosítani a bennük lakóknak. 

Az ingatlanfórumon a meghívottak szinte mindegyike részt vett, de azok is jelezték, hogy kérnek a pályázati anyagokból, akik valamely okból nem tudtak részt venni a rendezvényen. Az érdeklődők számos kérdést feltettek, amelyek nagy segítséget nyújtanak majd a pályázati kiírások megfogalmazásában. Így felvetődött például, hogy milyen feltételekkel írják ki a pályázatokat azon ingatlanok esetében, amelyeknek csak egy részét adja bérbe az önkormányzat, hogyan tudnak együttműködni a felek a felújítások során. Arról is megegyezés született, hogy két hét múlva bejáráson mutatják be az összes ingatlant, ahol minden bizonnyal további kérdések is felvetődnek.

Tájékoztatást kaptak a reménybeli pályázók, hogy a meghirdetendő hat ingatlanból négy műemléki védelem alá esik, tehát arra kell számítani, hogy a felújítás megkezdése előtt egyeztetni kell a műemlékvédelmi hatósággal is, hiszen még az épület kifestéséhez is hatósági engedélyre van szükség.

Éppen azért, mert ezek a feltételek nehezíthetik a pályázatok elkészítését, az önkormányzat vállalta, hogy hosszabb ideig, akár másfél hónapig is nyitva lesznek a pályázatok, hogy az érdeklődők alaposan végig gondolhassák a teendőket, és megalapozott ajánlatot tudjanak beadni. Az is elhangzott a fórumon, hogy nem csupán a bérleti díj alapján születik majd meg a döntés, hanem a döntéskor figyelembe veszik, milyen funkciót adna az ingatlannak a bérlő.

A Kereskedőház még mindig az állami támogatásra vár

Az önkormányzati vagyon kapcsán érdemes megemlíteni, hogy annak építészeti örökség szempontjából is kiemelkedően értékes eleme, a 300 éves kereskedőház sorsa még mindig nem dőlt el, pedig egy 2017-es kormányhatározatban a kormány vállalta, hogy 2,6 milliárd forintot biztosít a műemléki épület felújítására. A fejlesztéseket a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) irányítja, így a fejlesztési keret megnyitásáról is az ügynökség dönt, de mostanáig egyetlen fillér sem került a város számlájára.  Az MTÜ először a turisztikai koncepciót hiányolta, de akkor sem történt semmi, amikor tavaly nyáron az önkormányzat azt benyújtotta. 2020 őszén Fülöp Zsolt polgármester Kásler Miklós minisztertől kért támogatást az épület megmentéséhez, de nem járt sikerrel. Az önkormányzat a feltétlenül szükséges állagmegóvási munkálatokat elvégezte, de a teljes felújításra nincs pénze, így az épület állaga folyamatosan romlik. Ezért továbbra is arra vár az épület és az önkormányzat, hogy megérkezzen az öt évvel ezelőtti kormányhatározat értelmében járó állami támogatás, hogy végre elkezdődhessen az ikonikus épület felújítása.

2021 tavaszán a lehangoló állapotba jutott Kereskedőház homlokzatát elfedő molinót egy filmforgatás miatt levették az épületről, a helyére újabb azóta se került, a város vezetői úgy döntöttek, nem baj, ha látszik, miért sürgetik az épület rekonstrukcióját.