2017. július 4., 11:25
Felhívjuk az Olvasó figyelmét, hogy ez a cikk több, mint 7 éve jelent meg, ezért elavult információkat tartalmazhat.

Semmelweis-napi ünnepség a Városházán, 2017. június 27-én. Az idei év Semmelweis Díjasa Porkolábné Bognár Krisztina szonográfus, röntgen asszisztens. 

„Mindenki lehet nagy ember, mert bárki képes másokat szolgálni. A szolgálathoz nem kell egyetemi végzettség. Nem kell hozzá egyeztetni az alanyt az állítmánnyal. Csak hálatelt szív kell hozzá, szeretettől áthatott lélek.” Ezt a Martin Luther King-idézetet említette köszöntőjében a Semmelweis Díj átadásán Verseghi-Nagy Miklós polgármester, a Városházán 2017. június 27-én megrendezett harmadik Semmelweis-napi ünnepségen.

Az ünnepi beszédet dr. Nyitrai Márta, a 2016-os év Semmelweis-díjasa, radiológus főorvos tartotta, aki egy Semmelweisről elnevezett érdekes emberi magatartásról tett említést. Ez a  Semmelweis-reflex, amely nem a szó fiziológiai értelmében vett reflex. Az elsősorban angolszász nyelvterületen elterjedt kifejezés egy sajátos reflexszerű emberi magatartást jelöl, melynek lényege az új információ elutasítása rögzült normák, hiedelmek vagy paradigmák miatt. Nevét Semmelweis Ignácról kapta, akinek tudományos és magánéleti sorsa a kortársak elutasítása miatt tragédiába torkollott. Az angolszász irodalom a Semmelweis-reflex fogalmát legáltalánosabban így határozza meg: „a tények automatikus elutasítása megfontolás, vizsgálat vagy kísérletezés nélkül”.

A főorvosnő hangsúlyozta, hogy ha mindig szem előtt tartjuk, hogy saját ismereteink nem feltétlenül teljesek, elkerülhetjük a Semmelweis-reflexet. „Ezért mind munkánk során, mind a magánéletben törekednünk kell arra, hogy a számunkra új, esetleg képtelennek hangzó információkat kellő kritikával, de előítéletek nélkül fogadjuk”.

2017 év Semmelweis Díjat Porkolábné Bognár Krisztina szonográfus, röntgen asszisztens, a röntgen osztály főnővére kapta. Hozzáértése, szakmai tudása, szervező készsége és tapasztalata kimagasló. A szorosan vett szakmai munka mellett más területeken is kiemelkedik, rendkívüli kreatív készségekkel rendelkezik.

 

  • Török László, a Magyar Szakdolgozói Kamara területi szervezetének alelnöke adta át a Kossuth Zsuzsa Emlékérmet, mellyel Darvas Istvánnét, Elzát, a Sebészeti Osztály főnővérét tüntették ki, aki 1985 óta dolgozik a SZEI-ben. Az emlékéremmel az egészségügyben végzett több évtizedes lelkiismeretes munkáját díjazták.
  • Ebben az évben főorvosi kinevezést kapott dr. Donka Tünde, akit a Tüdőgondozó csoport vezető főorvosává neveztek ki. Dr. Donka Tünde szakmai felkészültsége és emberi tulajdonságai miatt a Tüdőgondozó vezetése a továbbiakban is jó kezekben lesz.
  • Igazgatói dicséretben részesültek a Mentálhigiénés Gondozó dolgozói. Az elmúlt évben költözött új helyre a Mentálhigiénés Gondozó, ennek rugalmas, konstruktív lebonyolításáért kapták a dicséretet.
  • Igazgatói dicséretben részesültek a Tüdőgondozó dolgozói is, akik kiemelkedő szakmai munkájuk mellett többlet feladatokat is vállalnak, uniós pályázat kapcsán eredményesen végzik a dohányzás leszoktatásról szóló prevenciós programot.

 

Dr. Pázmány Annamária igazgató beszédében összefoglalta az elmúlt év fontosabb eseményeit.

A kapacitásbővítés a múlt év szeptembere óta érezteti hatását, csökkentve a várólisták hosszát. A heti óraszám 185 órával nőtt hetente, ez 17%-os emelést jelent, valamint 10%-al nőtt az egynapos sebészeten elvégezhető éves műtétek száma. A kapacitásbővítés miatt több új orvos, szakdolgozó érkezett. Jelenleg 146-an dolgoznak a SZEI-ben van, ebből 73 orvos (138 szakvizsgával), 59 asszisztens és 14 egyéb szakdolgozó.

Az egészségügyben általános fluktuáció és az orvoshiány Szentendrén is érezteti hatását. Már nemcsak a külföldi munkavállalási lehetőség, hanem a belső vonzerő, a magasabb béreket kínáló magán egészségügyi szféra is erős konkurenciát jelent. Sajnos a bőrgyógyászatról januárban a magánegészségügybe távozott szakorvos helye még mindig betöltetlen, de bármely szakmában bármikor hasonló helyzet fordulhat elő, hiszen az országban több helyen osztályokat kellett bezárni az orvoshiány miatt.

Folytatódtak a képkiállítások, jelenleg az Anyák napja alkalmából rendezett, a magzati élet állomásainak képei őrizik a falakat. Neves művészek járultak hozzá a kiállítás sikeréhez, melynek megnyitóján Soltész Miklós államtitkár is részt vett, a Kossuth Rádió pedig riportot közölt a rendezvényről.

A betegek várakozás közben követhetik a nagyobb sporteseményeket, tavaly a futball Európa-bajnokság, most pedig az úszó- és cselgáncs VB eseményeit követhetik majd figyelemmel.

Ez év márciusa óta új honlapja van a SZEI-nek, melyen jobban tudnak tájékozódni betegek, naprakészek az adatok.

Folyamatban van egy pályázat beadása Egészségfejlesztési Iroda létesítésére, mely az egész járást érinti. Tervezik a human erőforrás fejlesztésére kiírt pályázat beadását is.

Pázmány Annamária elmondta, hogy minden, ami az egészségügyi dolgozók sorsán jobbít, az nem csupán áttételesen, de közvetlenül is szolgálja a betegek javát.

Évtizedek óta a maradékelv működtette az egészségügyet. Az egészségipar jelentőségét most kezdik felismerni, most történnek az első, valóban érdemi lépések, melyek már nem a maradékelvet alkalmazzák, hanem a nemzet munkája nyomán megtermelt értékek elosztásában méltó helyet szánnak a gyógyító és főleg a megelőző munkának. Az egészségügy nagy átalakulások előtt áll világ és országos viszonylatban is. A prevenció egyre inkább előtérbe kerül és a gazdasági problémák egyensúlyát szolgálva ellensúlyozza az egyre hatékonyabb és technicizáltabb gyógyítás – érthető okokból – folyamatos drágulását.

Remélhetőleg minél többen felismerik, hogy az egészségügy nem feneketlen zsák, hanem olyan terület, amely a befektetett forintokat mindennél nagyobb hatásfokkal kamatoztatja.

„A társadalom minden problémája kicsiben a mi hétköznapjainkban is visszatükröződik. Gyakran feszültek, türelmetlenek, frusztráltak az emberek, ez különösen a beteg emberre igaz. Mi arra esküdtünk, hogy töretlen lelkiismeretességgel szolgáljuk a betegeket, elesetteket, a társadalom olykor-olykor igazságtalan visszajelzései ellenére, hiszen   bennünket a szolgálat szelleme kötelez.”

 

Elter Luca Járdányi Pál Sonathina című művének III. tételét és Gabriel Faure Sicilienne című műveit játszotta fuvolán, igen komoly zenei tudást felmutatva. Az ünnepségen Lázár Enikő gyönyörű hangján szólalt meg a Himnusz. Az önkormányzat anyagi támogatásával tartott állófogadás zárta a rendezvényt.