Eszter a 2017-ben megrendezett Wadokai Karate Európa Bajnokságon bronzérmet szerzett egyéniben. 17 éves, Tahitótfalun lakik, és a Ferences Gimnáziumban tanul. 12 éve sportol a Piramis Sportegyesületben: egy évig ovitornára járt, majd elkezdett karatézni, amit azóta is kitartóan művel. Edzői Tóth Attila, Tóthné Mák Ildikó és Tóth Péter.

12 éve, vagyis egészen kiskorodtól jársz karatézni. Mit tartasz ennyire vonzónak a karatéban, hogy ilyen hosszú idő elteltével sem untad meg?
Szerettem magát a küzdősportot is, mert biztonságérzetet ad a mindennapi életben, de nagyon szeretem a közösséget is, az edzések hangulatát, a csapatot és az edzőimet, akikkel az edzéseken kívül is nagyon sok időt töltök. Mindannyian nagyon kedvesek és befogadóak.

Milyen gyakran vannak az edzések, a versenyek?
Heti háromszor edzek, általában másfél órát, de pénteken kicsit hosszabbak az edzések. Tavasszal rendezik a kvalifikációs versenyeket, amelyeken rendszeresen részt veszek, a nemzetközi versenyeket pedig – Európa-bajnokság, Európa Kupa – általában ősszel rendezik. Idén először világversenyre is megyek: Angliában augusztus végén rendezik meg a világkupát. Erre a versenyre nyáron kezdem el az intenzív felkészülést.

A bronzérmet a formagyakorlatban érted el. Ezt jobban szereted, mint magát a küzdelmet?
A formagyakorlatokban vagyok eredményesebb, de mindkettőben versenyzek, tehát kumite-ban is. A küzdelmet, a bunyót tartom kreatívabbnak, emiatt nehezebbnek is.

Milyen hosszabb távú terveid vannak?
Nagyon szeretném megszerezni a feketeövet. Most barnaöves vagyok, s ezen belül is három fokozat, vagyis kyu van, melyet évente lehet megszerezni. Nagyon fiatalon lettem barnaöves, úgyhogy most egy év kihagyás után készülök majd a 3. fokozat megszerzésére, és utána jöhet a felkészülés a feketeöves vizsgára.

Hogyan készülsz ezekre a vizsgákra?
A nyári edzőtáborokon készülünk fel ezekre is, és az edző által előírt, komoly feladatsorokat kell teljesíteni a továbblépéshez.

Mik a távolabbi terveid?
Még csak 10. osztályos vagyok, van időm gondolkodni, de egyelőre úgy néz ki, hogy a Pázmányon tanulok tovább valamilyen nyelvi szakon. A karate is biztosan megmarad, szeretném addig folytatni, ameddig csak tudom, ha nem is versenyzőként, de hobbiszinten mindenképpen.

Hogyan tudod összehangolni a tanulást az edzésekkel, a versenyekkel?
Sokszor nagyon nehezen, sőt van, hogy egyáltalán nem sikerül. Előfordul, hogy késő estig kell tanulnom az edzés miatt. Ráadásul most nyelvvizsgára készülök, illetve szeretném megszerezni a jogosítványt. Szerencsére az edzőm megértő, ő is úgy gondolja, hogy a tanulás a legfontosabb.

A családodban sportol még valaki?
A bátyám szintén a Piramis SE versenyzője, ő is kint volt nemrégiben a molinón. Rivalizálás minden szinten van köztünk, de otthon soha nem gyakorolunk egymáson – már a sérülés veszélye miatt sem. De van közös témánk, és az nagyon jó.