2013. augusztus 11., 13:54
Felhívjuk az Olvasó figyelmét, hogy ez a cikk több, mint 11 éve jelent meg, ezért elavult információkat tartalmazhat.

Szentendrei kasszakulcs a külsős alpolgármesternél
Menedzsment áll a kisváros élén · Megyei jogú címre tör a település
 
Bevált Szentendre különutas gazdaságpolitikája, a nagy cégek vezetéséhez hasonlító pénzügyi irányítási modell – állítják a Pest megyei település választott, illetőleg újsághirdetésben keresett és talált vezetői. A kormánypárti polgármester szerint az országos átszervezésekre való felkészülésben nemcsak a többi önkormányzatot, hanem még az államot is megelőzték. Politikailag független gazdasági helyettese pedig, ha kell, még főnökével is szembeszáll, ha az többet költene fejlesztésekre. Pedig a Duna mentén nagy ívű terveket fontolgatnak, és pályáznak a megyei jogú városi címre.
 
Szabó Zsolt
Minden területen jól működik a Szentendrén 2011 végén elhatározott önkormányzati átszervezés, a gazdasági reorganizáció – jelentette ki lapunknak Dietz Ferenc (Fidesz). A Pest megyei város polgármestere nemrég egyeztetett Domokos Lászlóval, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökével, s elmondta: úgy érzi, megerősítést kapott, hogy jó úton járnak. – Az önkormányzati gazdálkodást alapvetően alakítottuk át, bevezettük az egyéni tervezést, az egyéni felelősséget, a pénzügyeink irányítását viszont a piaci szereplő nagy cégekhez hasonlóan menedzsmentre bíztuk. Ezzel alig másfél év alatt kiszámítható gazdasági környezetet teremtettünk a városban – hangsúlyozta a polgármester. Szerinte ebben nagy szerepe volt Budai Otília külsős gazdasági alpolgármesternek, aki tavaly novemberben, újságban meghirdetett pályázat útján került a posztjára.
A reorganizációs kereteket a korábbi, szintén nem a képviselők soraiból, hanem az önkormányzat egyik hitelezője, a Raiffeisen Bank egyetértésével, kizárólag erre a feladatra megválasztott korábbi alpolgármesterrel, Polányi Sándorral közösen alakították ki. – A szakember megbízatása múlt év végén lejárt, utódját tizenhárom pályázó közül választottuk ki. Azért esett rá a választás, mert neki éppúgy volt önkormányzati, belső ellenőri ismerete, mint banki tapasztalata. A gazdasági alpolgármester és a jegyző pozíciója hasonló szakmaiságban és politikai függetlenségben. Míg a jegyző a hatósági ügyekért, a törvényességért felel, a gazdasági alpolgármester a pénzügyi biztonságért, a stabilitásért. Szentendrén ezután sem fordulhat elő, hogy be kell zárni egy intézményt, mert nincs rá pénz, és nem fogják lekapcsolni a világítást, mert nem tudunk fizetni a közszolgáltatónak. A lényeg, hogy az önkormányzatnál több adóforint maradjon, és ez több fejlesztést, magasabb szintű szolgáltatást jelent az itt élő vagy az ide látogató embereknek. Nem elképzelhetetlen, hogy egy ilyen pozíciót, amit mi itt létrehoztunk, törvényben rögzítsenek, mint például a kötelezően előírt könyvvizsgálót. Csakhogy míg egy könyvvizsgáló vagy az ÁSZ utólag vizsgálja az önkormányzati gazdálkodást, az új típusú gazdasági alpolgármester előre jelezheti egy-egy tervről, fejlesztésről: „állj, ez túl kockázatos” – fejtette ki Szentendre vezetője.
 

A „pénzügyminiszter”
 
– Mielőtt ide jöttem, a pécsi önkormányzatnál dolgoztam főosztályvezetőként, és ott is hasonló, „pénzügyminiszteri” feladatom volt – mondta Budai Otília, majd így folytatta: „nagy tapasztalatom van az önkormányzati gazdálkodás terén. Nem vagyok a hivatali apparátus tagja, a képviselő-testületi üléseken tanácskozási joggal veszek részt, a politikai vitákba nem szólok bele. A képviselők jellemzően mégis elfogadják a szakmai érveimet, mert gyakorlatilag megkönnyítem a dolgukat”. – Ha egy testületnek ülésről ülésre napi fizetési nehézségekkel kell foglalkoznia, akkor nem tud miről dönteni. Én gondoskodom arról, hogy mindig kevesebbet költsünk, mint amennyi pénzünk van, a megtakarítást pedig beruházások önerejére, fejlesztésre fordíthatjuk – hangsúlyozta az alpolgármester.
Dietz Ferenc visszautalt az átalakítást kikényszerítő okokra is. – Az önkormányzatnak és cégeinek jelentős, éves költségvetésével szinte azonos mértékű, kilencmilliárd forintos adóssága keletkezett. Az önkormányzatokat ugyanis a korábbi balliberális kormányok „kivéreztették” a forrás átadása nélküli többletfeladatokkal és az életminőség-növelő pályázatokhoz szükséges magas önrészek kifizettetésével. A 2010-es fordulat óta azonban jelentős változások történtek. Új alaptörvényünk van, felállt a járási rendszer, az új önkormányzati törvény életbelépésével megvalósult a feladatfinanszírozás, és a közelmúltban lezárult az állami konszolidáció is. Tavaly december 31-én az önkormányzat és cégeinek együttes adósságállománya csaknem 10 milliárd forint volt. A város közvetlen tartozása ebből 6,2 milliárd forintnyit tett ki. Mivel ebből az állam 70 százalékot, azaz 4,3 milliárdot átvállalt, a gazdasági társaságokéval együtt ma 5,4 milliárd forint visszafizetendő hitelünk van – szögezte le a polgármester.
Mint Budai Otília ismertette: az idén már az új jogszabályoknak megfelelő költségvetést fogadtak el nyolcmilliárd forint körüli összeggel, és minden fillérjüket már a gyakorlatban is bizonyított reorganizációs modell alapján költik el. Szentendre vezetői szerint lépéseiknek köszönhetően eleve felkészülve várták a változásokat. A hatósági feladatok zöme ugyanis elkerült az önkormányzatoktól, és ma már elsősorban a menedzselés a fő feladat a törvény szabta szigorú keretek között. A hitelfelvételi korlát, a hiány nélküli gazdálkodás külső kényszerítő erő, de úgy gondolták, kell egy belső is, hogy a jövőben se legyen újra veszteséges működés, eladósodás.
 
Hivatal zrt.?
 
– Nagyon jól működik a városmenedzsment – dicsérte a közös munkát a gazdasági alpolgármester, aki a polgármesterrel és a főjegyzővel együtt tagja is ennek a csúcsszervezetnek. Heti rendszerességgel, de legalább kéthetente egyeztetnek az aktuális ügyekről, a lehetséges megoldásokról. A vezetői értekezleten részt vesznek a kultúráért, a közszolgáltatásokért felelős önkormányzati cégek tisztségviselői, valamint az általános alpolgármester és a stratégia menedzser. Jelenleg úgynevezett integrált gazdálkodásirányítási rendszer bevezetésén dolgoznak, jövő januártól már az egész város átláthatóan fog működni. Dietz Ferenc megjegyezte: látni fogja hónapról hónapra, hogy egy adott intézménynek, cégnek mennyi részarányosan a jóváhagyott kerete, ebből mennyit költött, van-e „kilengés”, hol kell sürgősen beavatkozni. Ugyanígy naprakészen követhető lesz a fejlesztések, beruházások, az esetleges többletmunkák és követelések helyzete.
A polgármester kérdésünkre, hogy a gyakorlatban, az itt élőknek mit jelent ez a nagy változás, kifejtette: „megkaptuk a Duna-kanyari múzeumok, a Pest megyei könyvtár fenntartói feladatait az intézmények által korábban felhalmozott több száz milliós adóssággal együtt. A két új intézményre összességében több mint 60 millió forintot költünk az állami támogatáson felül. Az iskolák állami átvétele csak részben érintette az önkormányzatot, mert azok működtetésére továbbra is évente 150 milliót fordítunk, és ezen felül még az étkeztetést is biztosítjuk. Fontosnak tartottuk, hogy a város kapcsolata megmaradjon a diákokkal, a fiatalokkal. Azt a színvonalat, amit eddig biztosítottunk, tartani tudjuk. Szentendrén városi kézen maradt a szakorvosi rendelő is, amelynek épületét újjáépítettük, az addig szétszórt ellátást központosítottuk”.
 
Mobil gát, korzó, csatorna
 
– Céljaink változatlanok: dinamikus kisvárost szeretnénk, amely a hagyományaira támaszkodik, ugyanakkor mindenképpen felhasználja a modern vívmányokat például a tájékoztatásban. Van egységes hivatali és céges ügyfélszolgálatunk, ingyenessé tettük a városi újságot, honlapokat, sőt saját Facebook-oldalt működtetünk. Szentendre intézményrendszerét és megyei feladatait tekintve megyei jogú város, cél ennek a kimondása is – közölte Dietz Ferenc, aki szerint tervük megalapozott. Kiemelte, fejlesztéseik nagy része lezárult vagy éppen folyamatban van. A 330 méter hosszú mobil gátnak a nyár elején volt a főpróbája, még az ellenzőket is meggyőzhette a sikeres védekezés. Ahogyan Németországban és Ausztriában, nálunk is kitűnőre vizsgázott a rendszer, megvédte az ittenieket az elmúlt ötven év legnagyobb árvizétől. Októberre befejeződik az árvízvédelmi fal építése a teljes, 2,5 kilométeres szakaszon 1,3 milliárd forintból. Szentendre kiemelt turisztikai hely, a Fő tér vagy a Duna-korzó nemcsak a város „arca”, hanem az országé is. Államfők, kormányfők, nagykövetek jönnek ide rendszeresen. A szép arculatot, a turisztikai látványosságot szolgálja, hogy amikor árvíz miatt nincs felállítva a mobil fal, közvetlen kapcsolatot nyitnak a Dunára. Biztonságos közelségben lehet gyönyörködni a folyóban, nézni a sétahajókat, és fordítva: aki hajón jön Szentendrére, látja a parti életet, a kiülős kávézókat, a régi homlokzatokat.
– A következő uniós ciklusban tervezzük a Duna-korzó átalakítását 1,3 milliárd forintból. A tervek már megvannak, most készítjük elő a pályázatot a teljes burkolat, a növényzet és a világítás megújítására. Az új helyzetben új stratégián dolgozunk, felülvizsgálva a korábbi, 2007-es Dumtsa-tervet. (Dumtsa Jenő [1838–1917], Szentendre első polgármestere volt – a szerk.) Kiemelten törekszünk arra, hogy magasabb életszínvonalat biztosítsunk az itt élő több mint 26 ezer embernek. Ez a közelmúltban a szakorvosi rendelő beruházását, az óvodafelújításokat, az útépítéseket jelentette, jövőre pedig a csatornázási munkák következnek – ismertette a főváros melletti kisváros és tevékenysége szerint már ma is megyei jogú kulturális város polgármestere.

(Forrás: Magyar Nemzet)