A Városháza előterében a szentendrei kortárs művészeket bemutató képzőművészeti sorozatban Regős István Hídon innen és túl című alkotása látható 2019 novemberétől.
Regős István: HÍDON INNEN ÉS TÚL, 2017, akril, vászon, 50 x 160 cm
Regős István 1954. szeptember 17-én született Budapesten. 1973-tól Szentendrén él és dolgozik.
- 1969-73: Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola díszítőfestő szak – érettségi.
- 1975-80: Magyar Képzőművészeti Főiskola, festő szak – diploma. Mestere Sváby Lajos.
- 1986-tól tagja a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának, a Magyar Festők Társaságának, a Szentendrei Grafikai Műhelynek és alapító tagja a szentendrei ARTéria Galériának.
- 1998-ban Feleségével, Regős Annával létrehozza a Palmetta Design Galériát Szentendrén.
- 2013-ban Megnyitják a Palmetta Design és Textilművészeti Galériát Budapesten.
Számos díjat és elismerést kapott, többek között: 1992: Salzburg város ösztöndíja, 1996: Salzburg tartomány ösztöndíja, 1997: „Budapest 125” kiállítás, különdíja, 2004: Munkácsy Mihály-díj,
2010: a Hungart Ösztöndíja, 2015: Leopold Bloom díj jelölés.
Több mint száz egyéni és csoportos kiállításra hívták meg, művei megtalálhatók több jelentős hazai és külföldi magán- és közgyűjteményben, többek között: Ferenczy Múzeum, Szentendre, Széchenyi István Emlékmúzeum, Nagycenk, Tragor Ignác Múzeum, Vác
László Károly Gyűjtemény, Basel és Veszprém, Galerie Bartha, Basel, Graphisoft Park, Budapest, Budapest Bank, Budapest, Raiffeissen Bank, Budapest.
Enigmatikus, hűvös, időtlen, ember nélküli, de a civilizáció, a kultúra relikviáit felvonultató, és cseppet sem személytelen világba érkezünk Regős István műveit szemlélve. A klasszikus és a mágikus szürrealizmus kedvelői számára ismerős ez a hatásmechanizmus, amelyben a néző otthonosan mozog, ugyanakkor kirekesztettnek és idegennek is érzi magát. A végletesen letisztult, a neodadaizmuson, a modernizmuson, a pop arton, és a konstruktív törekvéseken is átszűrt festői víziók a történelmi emlékezet szolgálatában állnak, de számunkra nagyon is valóságos atmoszférát teremtenek. A felvillanó helyszínek életünk mindennapi terei, a műveken szereplő építmények, objektumok, tárgyak körülvettek, körülvesznek minket. Egyik fő témája a városkép, amelyben a feszültséget a régi és az új szövedéke alkotja, ami paradox módon egy futurisztikus harmóniát is hordoz. A táblaképek mellett a ready made (talált tárgy) átalakítása, az esszemblázs, az objekt is megjelenik Regős István művészetében. Számára Szentendre is egy eleven, változó, de állandóságot és biztonságot is jelentő relikviatár, amelynek klasszikus festői múltjából gyakran idézi meg az őstémákat, a bevésődött utcaképeket, motívumokat különböző szentendrei művészektől, mint Barcsay Jenő, Modok Mária, Czimra Gyula. Anna Margit – ezzel megújítja és a jelenbe ágyazza a szentendrei művészet fogalmát.
Az itt látható HÍDON INNEN ÉS TÚL című festményének ”a kiindulási alapját egy esti, dunai sétahajózás adta. Előtérben a hajó korlátjára szerelt lampionok, háttérben a kivilágított szerkezet, amely a két part között feszül. A híd a történelem tanúja, amely már annyi embert juttatott át egyik partról a másikra. Társaimmal – a világító lámpásokkal együtt – más dimenziók felé tekintünk. A kép címe a horizontális mozgások és perspektíván túl egy örök érvényű vertikális irányra utal.” (Regős István)
Az aprólékosan megtervezett képi birodalom egészéből kibontakozik egy világnézet, ahol egyszerre idéződnek fel, vetülnek egymásra és ütköznek a reményteli nyugat emblematikus városai, tárgyai a rendszerváltás előtti kelet-európaiság kitörölhetetlen szimbólumaival vagy az újjáéledő retro design örökérvényű elemeivel (pl.: lakótelep, kockaház, Trabant, táskarádió) ugyanakkor, meghökkentő képzettársítások, léptékváltások jelennek meg, váratlan, ám jelentésteli tárgyak úsznak be a horizontra, utalásképpen a jelenkor provizórikus, elbizonytalanító társadalmi közegére. A derengő hátterek, a szürkület, a hajnal, vagy az éjjeli fényjátékok csak felerősítik ezt a költői, melankolikus, múltba merengő, mégis futurisztikus atmoszférát.
Muladi Brigitta
