Fenntartás, kezelés, feliszapolódás, áradás – gyakran elhangzó szavak a Bükkös-patak piac és Szegedi utca közötti szakasza mentén. E szavak között van logikai és gyakorlati kapcsolat, de ez csupán az érem egyik oldala. De kezdjük az elejéről! A víz, a fagy és a gravitáció együttes hatására – ahogy azt földrajzórán tanultuk – a városunk fölé magasodó hegykoszorú szépen lassan „kopik”, töredezik, aprózódik. A kőzettörmelék a patakban lefelé sodródva kisebb-nagyobb kavicsokká gömbölyödik, és több tényezőtől függően lerakódik – jellemzően a patak alsó, kisebb esésű szakaszán. Aki a patak mentén jártában-keltében hosszú ideje figyeli ezeket a kavicslerakódásokat, biztos emlékszik rá, hogy ugyanazokon a szakaszokon termelődnek újjá, és köztük hordalékmentes, vagy lassan töltődő szakaszok is vannak.

Miért is van ez?
Sejthető, hogy ahol a meder esése nagyobb, szűk a nagyvízi meder vagy a völgy, vagy műtárgyak (pl. hídlábak) vannak a mederben, a víz gyorsabban mozog, s emiatt a kavics lerakódása nem lehetséges. Másutt viszont – ahol kisebb az esés, szétnyílik a völgy stb. – lerakja a hordalékot. A meder jelentősebb szűkítését okozó feltöltődés valójában csak ott okoz gondot, ahol a mederszelvény szűk, és mégis feltöltődik. Ilyen például a Szegedi utca alatti kanyar. Ettől eltérő – nagyon széles – a piaci és a 11-es út feletti szelvény.
Gyakran más tényező is közrejátszik a lerakódások kialakulásában, pl. egy akna védelmére épített kiterjedt kőbeton-burkolat a 11-es út felett, mely jelentősen szűkíti a medret, gyorsítja a sodrást, a sodorvonalat átkényszeríti a túlpartra, melyet annál is inkább rombol, hogy alatta egy feltöltődő részt alakít ki.
Ebből az egy példából is látszik, hogy a kérdéskör összetett, s így összetett, de szakaszonként mégis differenciált megoldást kíván. A burkolt „patak-vályú” mechanikus végigkotrása nem ilyen megoldás. Más kérdés, hogy jelenleg a 1970-es években történő kiépítést kell helyreállítani, ez azonban sok szempontból nem szerencsés, és az elmúlt bő 40 év a tapasztalatok értékelésére is épp elég lehetőséget adott.
A fenti, évmilliók óta tartó folyamatot vélhetően mindenki ismeri, és tudja, hogy semmilyen ráhatásunk nincs arra, hogy a hegyek ne pusztuljanak le, és anyaguk a patakmedreken ne érkezzen le, ne rakódjon le. (A vízgyűjtő jelentős része erdősült, így van, ami lassítja a talaj, a kőzet lehordódását. Ha helyet adtak volna a pataknak, az egész kérdéskör jelentősége sokkal kisebb lenne.)

A gondolatban ide jutva merül fel a hordalékfogók létesítése. Ezek olyan, többé-kevésbé kiépített, mélyített, szélesített patakszakaszok, melyeken a hordalék kényszerűen leülepszik, „csapdába esik”. A patakon Anna-völgy és Dömörkapu felett több ilyet is létesítettek (a meder elgátolásával), melyek azonban az évtizedek alatt felteltek, funkciójukat már nem töltik be, ezért lejjebb, de még a kertvárosias rész felett kell helyet találni a hordalékfogó(k)nak, melyeket rendszeresen ki kell üríteni. Ezzel együtt is lesz hordalékmozgás a mederben, de lényegesen kisebb. Az egyik megoldási irány, melyen az önkormányzattal gondolkodunk, a hordalékfogók létesítése.
A másik: az egyes kritikus szakaszok differenciált és nem automatikus végigkotrással járó kezelése, melyhez új, korszerűbb, sokkal szélesebb látókörű engedélyes terv kell. Az egyidőben végzett végigkotrás – ökológiai, természet- és tájvédelmi okból szerencsére – eddig sem volt jellemző: kb. 100 m-es szakaszokat kotortak meg egyszerre.
Épp a napokban került sor egy olyan kotrásra, mely előtt az értékes – sok millió forint természetvédelmi értékű – halfaunát kimentettük a patakból. Erről is, és általában a patakról, élővilágáról, kultúrtörténeti értékeiről, a fent utalt, lehetséges műszaki megoldásokról a SzeVi-ben még írni fogunk.
Addig is rendelkezésre áll még némi információ, kinek-kinek kedve szerinti formában. Akit a nyár végi jó idő kicsal a patakpartra, a tíz állomásból álló, idén éppen 10 éves Bükkös-patak-tanösvényt végigjárva tudhat meg többet ebben a témában. Azoknak, akik az interneten tájékozódnának, javaslom a „Patakmentő Hálózat” facebook-oldal felkeresését, melyen sok Bükkösről szóló képet, információt találhatnak.

Dukay Igor
természetvédelmi szakértő