2015. szeptember 2., 13:11

Vége van a nyárnak, és megkezdődött a térség valamennyi iskolájában az új tanév. Látványos és jelentős oktatáspolitikai változásoktól nem hangos a közélet. Az átalakított köznevelési rendszer folytatása  és tesztelése  folyik. A lényeg azonban, hogy újra együtt vannak az osztályok, indul a tanulás, tervezik az osztálykirándulásokat és folytatódik a csoda, amit az iskolai nevelés jelent: megtanít élni, gondolkodni, beszélni és tanulni.

A Móricz Zsigmond Gimnázium ebben a tanévben ünnepli fennállásának hatvanadik évfordulóját. Ennek jegyében szervezték a jubileumi tanévnyitó ünnepséget, amelyen a gimnáziumot kezdő kilencedikesek mellett részt vettek az iskola egykori tanárai és a Móriczos Öregdiákok Egyesületének képviselői is. Nevükben Helyes Imre beszélt a tanulóifjúsághoz, felidézve a diákéveit, kiemelve a tanulás szerepét az emberi méltóság megőrzésében. A jeles évfordulót egész éves rendezvénysorozattal ünnepli az iskola, októberben öregdiák-találkozóval, februárban iskolatörténeti kiállítással és júniusban egy évzáró Móricz Gálával.

IMG_20150831_174100 IMG_20150831_174132 IMG_20150831_174711

Ez alkalommal a Móricz Zsigmond Gimnázium rangidős tanárát, Marosvölgyi Lajost és az jelenlegi igazgatót, Kerezsi Csabát szólaltattuk meg egy páros interjúban.

 

Marosvölgyi Lajos 1957-től 1972-ig tanított magyart és történelmet a gimnáziumban, majd Szentendre tanácselnöke lett a város fejlődését meghatározó két évtizedben.

 

Mi jellemezte indulásakor a Móricz Zsigmond Gimnáziumot?

Leginkább az, hogy színvonalas kívánt lenni, magas követelményeket támasztva a tanulók és tanárok felé egyaránt. Induló iskolánál ez szokatlan: ezért vádolták maximalizmussal, ugyanis a legjobbak közé kívánt feljutni. Ez helyes és előrevivő ambíció akkor is, ha megvalósítása az indulás éveiben csak részben lehetséges. A vegyes összetételű, idősebbekből-fiatalabbakból, pályakezdőkből álló, kis létszámú tantestület azonosult ezzel, és egymást segítve dolgozott érte. Az iskolavezetés fontosnak tartotta a kapcsolat kialakítását, együttműködést a tanulók családjával. Az osztályfőnököknek kötelességük volt – már az első félévben – meglátogatni a szülőket. Ez nagyon jól hasznosult a tanulók nevelésében, ugyanakkor segítette a gimnázium társadalmi elfogadottságát is.

 

Milyen szellemiséget közvetítettek a tanárai?

Mondhatnánk: nyíltságot, puritánságot, demokratizmust és így tovább. De komolyra fordítva a szót: a nyíltság azt jelenti, hogy az iskolavezetés minden problémáról tájékoztatta a tanulókat, akik ezáltal maguknak érezték az iskolát, annak minden gondját. Ezért vállaltak például munkát az iskola építésében. A puritanizmus inkább a külsőséget jelenti: munkaköpeny volt kötelező diáknak, tanárnak egyaránt (s ez jó volt főleg a szegény diákok számára). Minden tanár tudta, hogy fő feladata: diákjainak felkészítése a felnőtt életre, és tudásban, érzelmekben gazdag egyéniségek kinevelése. A tanórát szuverén módon levezető, osztályozó, dicsérő, elmarasztaló tanár kicsengetés után egyenrangú tagja lett a diákok, tanárok közösségének. A diákokkal együtt alakítottak ki korcsolyapályát, röplabdáztak, kirándultak a Börzsönybe, ahol éjszaka titokzatos erők ráborították a sátrat, és jót kuncogtak. Egy csodálatos vegyes kórus is működött az iskolában ezekben az években. És a diákok festményei, rajzai a kiállításokon jelentek meg, a tehetséges költők versei a stencilezett diákújságban. És minden hétvégén kirándultunk Pilisbe, Börzsönybe, hiszen abban az időben még kevés családnak volt autója.

 

Milyen összetételű volt a tanulóifjúság?

A tanulók természetesen Szentendréről és a szomszédos településekből jöttek. Többségükben munkások, földművelők és alkalmazotti szülők gyermekei voltak, az értelmiségiek gyermekei kisebbségben voltak.

 

Így visszatekintve hogyan látja, mi a gimnáziumi tanulás, tanítás lényege?

A gimnázium olyan ismereteket ad, olyan készségeket alakít ki, amelyek biztosítják a különböző egyetemre, főiskolára való felvételt. De ha valaki nem megy, vagy nem jut be az egyetemre (korábban ez gyakran előfordult), hanem valamilyen szakmát tanul, sokkal értékesebb munkát is végezhet, mint az, aki szakközépiskolába járt. (Ezért én kételkedem abban, hogy növelni kell a szakközépiskolák számát a gimnáziumok rovására.) A gimnázium olyan alapismereteket ad, amelyek különböző irányban variálhatók. Olyan készségeket alakít ki: összefüggések felismerése, ok és okozat, alkalmazási lehetőségek stb., amely újszerű megoldásokat eredményezhet. Emellett a tanulás, az ismeretszerzés módszerét is megismerteti. Ez a gimnáziumi tanítás lényege, ez volt a múltban és ez ma is – szerintem.

 

Mitől felejthetetlenek a gimnáziumi tanárként eltöltött évek?

Mindet felsorolni lehetetlen. Pedagóguskölcsönből házat építhettem (tanítványaim is segítettek ebben: köszönöm nekik!), és ismét együtt lehetett a családom. Végre azt csinálhattam, amit igazán szerettem: taníthattam. Nagyszerű kollégáim voltak, akiket tiszteltem és szerettem. Részese lehettem egy nagy jövőjű intézet, gimnázium kialakításának. És a tanítványok…! Remek tanítványaim, remek osztályaim voltak! És ezt nem udvariasságból mondom, és nem azért, mert ellágyult öreg agyamból kihullt minden, ami kellemetlen. Pedagógusként sorozatban éltem át a csodát: egy kamaszból, egy kislányból hogyan alakul ki – sallangoktól megszabadulva, új értékeket magába olvasztva, szenvedve és ujjongva – egy rokonszenves, értékes egyéniség. És nem tudom, hogy milyen részem volt ebben. Nem is ez a fontos! Hanem az, hogy – megkorosodva, nagyanyaként és nagyapaként élnek – s én barátaimnak tekinthetem őket!

 

Kerezsi Csaba szintén magyar-történelem szakos tanárként 2007-től igazgatja a Móricz Zsigmond Gimnáziumot. Egyike azoknak, akik a középiskolás évek után tanárként is visszatértek. (Jelenleg a tantestület egyharmada régi móriczos!)

 

Mi jellemzi ma a gimnáziumot?

A Móricz Gimnázium az elmúlt 60 évben a szentendrei térség legnagyobb négy- és ötévfolyamos gimnáziumává vált, mely az átlagnál messze szélesebb tagozat- és tantárgyi kínálattal várja a diákokat. A sok diák egyik oka az is, hogy állami gimnáziumból nagyon kevés van térségünkben. Az iskola iránti érdeklődést azonban eredményeink is bőven megalapozzák: kimagasló eredményűek a kompetenciaméréseink, a tanulóink döntő többsége megtalálja helyét a felsőoktatásban, az iskolában folyamatosan javuló színvonalú pedagógiai munka folyik. Sok dologban vagyunk egyediek (pl. kiváló érettségi vizsgaközpont vagyunk, a térség legmodernebb természettudományos laboratóriumában tanulhatnak saját és más iskolák diákjai, sportcsarnokunk lehetőségei kimagaslóak stb.), de nem felejtjük, hogy mindig van mit javítani. A kiváló infrastruktúra az elkötelezett, mindig jobbat kereső pedagógusok nélkül nem sokat ér.

 

Kik járnak ma a Móriczba?

A térségi igények olyan sokfélék, hogy szűk célcsoport nincsen. Egy dologban nem szeretnénk kompromisszumot tenni: aki a tanulónk lesz, humánus alapértékeinket nem vonhatja kétségbe, ezt azonban egyéniségének kibontakoztatásával gazdagíthatja. Ha a kérdés a hozzánk járók szociokulturális hátterére vonatkozik, a válasz egyszerre jó és egyszerre elgondolkodtató. A tanulók többségének jó a szociokulturális háttere. Halmozottan hátrányos tanulónk nincs, alig-alig küszködik tanulónk sajátos nevelési igénnyel, tanulási zavarral. Nekünk nyilván könnyebb a középosztály gyermekeit hozzásegíteni a sikerhez, de elgondolkodtató, hogy miért nem jutnak el sokak a társadalmi érvényesülés egyik útját jelentő gimnáziumi képzésbe.

 

Mit jelent ma az iskola igazgatójának lenni?

Változatos. Nyolc év igazgatóságom alatt négy fenntartó váltotta egymást, három igazgatói pályázatot adtam be. Ez is jelképezi azt, hogy hiányzik az oktatásból az állandóság, amelynek a szükséges reformok mellett is meg kellene lennie. Nem tagadom, hogy munkám egy része olyan adminisztratív feladat, mely nem sok örömöt okoz. Addig csinálom, amíg úgy érzem, tudok annyit változtatni pozitív irányban az iskolán, mely ellensúlyozza ezt. Eddig még több az öröm! Természetesen nem egyedüli az érdem, hiszen kiváló munkatársak támogatnak ebben. Napról napra szebbé tudjuk tenni a gimnáziumot, olyan pedagógiai innovációkat valósítunk meg, melyre büszkék lehetünk. Ha nagyon elfáradtam, nem csak otthon van két gyermekem, akik segítenek feltöltődni, hanem a Móriczban is van történelemtanárként egy osztályom, és még vagy ötszáz tanulónk, akik feledtetik a napi problémákat.

 

 

« 2022. augusztus » loading...
h K s c p s v
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
hét 15

P’Art Mozi – filmszínházi programok

2022. 01. 01. - 2029. 12. 16.
hét 15

Kovács Margit, a Duna királynője

2022. 01. 03. - 2029. 12. 31.
hét 15

Kmetty kiállítás – újragondolva

január 3.. 17:00 - november 13.. 18:00
hét 15
hét 15

Vas István emlékkiállítás

június 24. - szeptember 25.
hét 15
hét 15
sze 17

Teátrum 2022 / A feleség negyvennél kezdődik

augusztus 17. - augusztus 18.
sze 17
pén 19

Szerb búcsú

augusztus 19.. 10:00 - 22:00
pén 19

Pörkölt Projekt koncert

augusztus 19.. 20:00 - 21:00
csü 25

Teátrum 2022 / Hárman a padon

augusztus 25. - augusztus 26.
pén 26
pén 26
vas 28
vas 28