2018. június 5., 16:41
Felhívjuk az Olvasó figyelmét, hogy ez a cikk több, mint 6 éve jelent meg, ezért elavult információkat tartalmazhat.

A jubileumi Diótörő Hétvégén, 2018. június 2-3-án a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár színháztermében, telt ház mellett 21 klasszikus és kortárs produkciót láthatott a közönség, köztük több megható meglepetés-műsorszámot, melyekkel köszönetüket fejezték ki a tanítványok mestereiknek és a szervezőknek.


A Diótörő Balettiskola 1993-ban kezdte működését Szentendrén, a Dunaparti Művelődési Házban Gyúró Tamás és Gyúróné Domján Andrea koreográfusok vezetésével. Az első évben még csak 30 gyermek látogatta az órákat, mára már több mint 100 növendékük sajátítja el náluk a tánclépéseket. Az iskolában 6 csoport működik az óvodáskorúaktól, a haladó csoport 14-20 éves korosztályáig. A tanév idején heti két alaklommal zajlanak az órák, a nyár pedig a tánctáboroké. Az iskolában a balettalapok mellett az oktatók különféle koreográfiákkal teszik színesebbé az órákat, a gyerekek különböző táncstílusokat is elsajátíthatnak: keringő, polka, charleston, spanyol tánc, modern tánc. Az oktatók célja elsősorban nem az, hogy hivatásos balettáncosokat neveljenek, hanem hogy a lányoknak, fiúknak olyan mozgáskultúrát adjanak, amely kellő magabiztosságot ad nekik felnőtté válásuk során. Céljuk még, hogy életük fontos része legyen a tánc, a mozgás, a kultúra szeretete. Természetesen a kimagasló tehetségeket segítik a továbblépésben. Az évek során több tanítvány választotta hivatásul a táncot, és lettek táncművészek. Köszönhető mindez az átadott technikai tudáson, a zene és a tánclépések varázsán túl annak az odaadó szeretetnek és gondoskodásnak, amivel Tamás „bácsi” és Andrea „néni” a mindennapokban körbeveszi a balettiskolába járó gyerekeket.
A kezdetek óta megszámlálhatatlan táncos lábú fiatal került ki a Diótörő Balettiskolából. Gyúró Tamás és felesége, Andrea a legnagyobb sikernek azt érzik, hogy sok egykori növendékük máig a táncoscsalád tagja maradt. Varga Renáta, Kósa Zsófia és Stefanovics Anna ma már mint tanárok segítik Tamás „bácsi” és Andrea „néni” munkáját. Renáta a pomázi, Zsófi a Kisorosziban működő kihelyezett csoportot vezeti, Anna a haladó csoportot koordinálja.
Az elmúlt negyedszázadot ünnepelve rendeztek nagyszabású gálát a HBPMK színháztermében június első hétvégéjén. Köszöntőt mondott a rendezvény fővédnöke, Gyürk Dorottya kulturális alpolgármester,  a műsorszámokat Babják Annamária színművész konferálta fel. A program jól mutatta azt a sokszínűséget, amit a balettiskola képvisel, zenei- és táncstílusok, mozdulatokkal kifejezhető érzelmek csokrát nyújtották át a balettnövendékek a közönségnek. Néhány meglepetés-produkciót is tűztek a szép csokorba: sok-sok szóban és táncban elmondott köszönet hangzott el. A haladó csoport tagjai „Önarckép” címmel egy-egy vallomást mondtak-táncoltak el arról, mit jelent számukra a tánc, s közben, a háttérben, a kivetítőn megmutatták, milyenek voltak négyévesen, amikor először próbálkoztak a demi plié-vel. Megható epizód volt, amikor Balogh Marika nénit, a DMH munkatársát, aki a kezdetektől tyúkanyóként terelgeti a növendékeket, a színpadra ültették egy nagy csokor virággal, és meglepetés koreográfiával köszöntötték.
A balettgálán Gyúró Tamás és Andrea is köszönetet mondott mindenkinek, aki a balettiskola sikereihez támogatásával, munkájával hozzájárult: a Kulturális Központ minden munkatársának, az önkormányzatnak, a szülőknek, akik a gálán a büfét is maguk biztosították. Az itt befolyt összegből szeretnének a DMH balett-termében állandó kiállítást létrehozni a Diótörő Balettiskola immár negyedszázados történetének epizódjaiból.

Fotók: Vörös István és Mangol Tamás