25 éve a Közel-Keleten - www.szentendre.hu
2018. január 18., 10:46

Vörös Győző ókorkutató, a Jeruzsálemi Pápai Biblikus Egyetem professzora 25 éve él Közel-Keleten. 2009-től Jordániában, a Szentföld keleti felén található Heródes Antipas várának, az ún. Machareus (Makérusz) királyi palota feltárásán dolgozik a jordán királyi udvar megbízásából mint ásatásvezető, projektigazgató. A nemzetközi hírű régész a Frangipani Stúdió meghívására látogatott el 2018. január 13-án Szentendrére, és a Ferenczy Múzeumban beszélt életéről, illetve a projekt jelenlegi állásáról.

Húsz évre szóló szerződés

A jordán királyi udvar tenderkiírása az erődítmény romjainak feltárására két feltételt szabott: doktori diploma építésztudományból, valamint 10 éves ásatásvezetői tapasztalat Közel-Keleten. Vörös Győző korábban Egyiptomban és Cipruson dolgozott, egyre jobban érdekelte a biblikus régészet, sokszor járt Jeruzsálemben is. A kiírásnak tehát megfelelt, de a megbízatás elnyeréséhez szükség volt Makovecz Imre segítségére is, aki a Magyar Művészeti Akadémia elnökeként teljes körű erkölcsi garanciát vállalt érte (2011-ben utóda, Fekete György elnök is megerősítette a pártfogást).

A magyar régész 2009-ben írta alá a 20 éves, tehát 2029-ig szóló szerződést, melyben vállalta a teljes terület műemléki helyreállítását, azt, hogy Keresztelő Szent János kivégzésének 2000. évfordulójára – ugyanis Josephus Flavius ókori történetíró szerint ez a palota Keresztelő Szent János börtönének és lefejezésének a helyszíne – alkalmassá váljon a zarándokok fogadására

 

Szentföldön még nem volt magyar ásatás

Machareus (jelentése kard) Jeruzsálemmel szemben található, 30 km-re Betániától, ahol a krisztusi időben Keresztelő Szent János működött. A vetített képeken egy káprázatosan szép, mesebeli tájat láthattak az érdeklődők, kilátással a Holt-tengerre és Jeruzsálem óvárosára.

Vörös Győző elmondta, hogy az ókori települések egzakt beazonosítása rendkívül nehéz. Ezt a palotát Kr. u. 71-ben a 10. római légió lerombolta, és azóta a térképeken sem szerepelt. 1968-ban sikerült beazonosítani, amikor megtalálták a 3,5 km hosszú római sánc maradványait, és a korabeli leírások alapján tudni lehetett, hogy ennek a közepén található Heródes Antipas negyedes fejedelem palotája. A Mississippi Állami Egyetem kutatói már abban az évben elkezdték a feltárását, ami azért nem volt egyszerű, mert a hegytetőt átlagosan két méter vastag törmelék borította. A kialakított ásatási szelvényekben elképesztő szépségű egykori faragott épületelemeket találtak. Ezek a kutatások elsősorban a tárgyak megszerzésére irányultak, 4973 tárgyat vittek el az egyetemre. A tárgyakat nem publikálták, később ezt a munkát Vörös Győző csapata végezte el három év alatt. Utána a Jeruzsálemi Pápai Biblikus Egyetem folytatta a kutatást, ők 25 000 tárgyat, elsősorban épületi elemeket hoztak felszínre, de ők sem publikálták ezeket. 2009-től a magyar régész vezetésével folytatódott a kutatás nagy erőkkel, mert a jordán királyi udvar nagyvonalúságának köszönhetően korlátlan mennyiségű munkást vehetett fel.

 

90 ezer legodarab

A királyi várkastélyt ugyan lerombolták, de a megtalált tárgyak, mint egy lego darabjai, segítettek a rekonstruálásban. 2009-től 60 000 darab tárgyat hoztak a felszínre, így a „legokészlet” összesen 90 000 darabos lett. Mivel nincs meg minden hiányzó rész, ezért a várat csak elméleti úton lehet rekonstruálni. Több hónapot töltöttek azzal, hogy felmérjék az analóg örökséget, vagyis a korabeli várkastélyokat, ugyanis Judeában hét királyi palota maradt meg különböző állagban.

Áttörést jelentett a munkájukban, amikor rájöttek, hogy az erődítmény építészei alexandriai modulban mértek, mert így pontosan és hitelesen rekonstruálhatóvá vált az építészeti tér, ami alapján már meg lehetet szerkeszteni az alaprajzot és metszetet. Sőt, a korabeli várak tanulmányozása után mindez színekkel is kiegészíthetővé vált, tehát a királyi várkastély korabeli enteriőrje is ábrázolhatóvá vált 3D programmal. Az első nemzetközi sikert két teljes oszlop műemléki helyreállításával érték el. 2013-ban készültek el a teljes királyi palota rekonstrukciójával, a citadella feltárását pedig 2017. október végére fejezték be. Munkájuknak nagy visszhangja lett szerte a világban, azóta is sokfelé hívják előadásra, és mára már 74 Bibliában jelent meg illusztrációként az általuk készített hiteles rajz a várról. Az Operaház igazgatója, Ókovács Szilveszter is kapcsolatba lépett vele, hogy segítsen nekik Strauss Salome című operájához a díszlet kialakításában.

 

Az alsóváros feltárása

Jelenleg a palota melletti, 11 ezer nm alapterületű alsóváros feltárása folyik, melynek valamelyik házában élt házifogságban nagy valószínűséggel Keresztelő Szent János. Az intenzív munkát az alsóvárosban három éve kezdték el. Jelenleg zajlik egyrészt a régészeti feltárás, másrészt a műemléki helyreállítás, illetve ezekkel párhuzamosan az akadémiai munka. A terv, hogy egy olyan mozgóképes élménycentrumot hozzanak létre, amely a lehető leghitelesebben mutatja be ezt az ókori helyszínt, amely öt ismert evangéliumi szereplőt érint: Nagy Heródest, a fiát, Antipast, feleségét, Heródiást, az ő lányát, Salomét, és természetesen Keresztelő Szent Jánost, akit fogságban, ma már talán úgy mondhatnánk, hogy politikai háziőrizetben tartottak a várban.

 

Kérdésekre válaszolva

A nézők között sok tinédzser korú gyerek is volt, az ő kérdéseikre is nagyon szívesen válaszolt Vörös Győző. A feleletekből kirajzolódott a neves ókorkutató életfelfogása, ars poeticája is. Mint mondta, soha nem szabad egy munkát csak az elismerésért végezni, mert akiknek ez a motivációjuk, azok nem alkalmasak a feladatra. Őt elsősorban a kíváncsiság vezette, hogy keresztényként megismerhesse az evangéliumi helyszínek világát.

Az életében felbukkanó nehézségekre célozva mondta, hogy csak döglött hal úszik az árral, az élő az ár ellen úszik. Hozzátette, hogy az ókorkutatásban a befektetett energia általában nincs arányban az eredménnyel, bár nála ez szerencsére nem így történt. Nem könnyű ebben a hivatásban megmaradni, ötven évfolyamtársa közül ma már csak hárman vannak a szakmában.

Előadását személyes vallomással zárta, azzal, hogy számára mik a prioritások. A legfontosabb, hogy feleségét boldoggá tegye, hogy jó apja legyen a gyerekeinek, és ezután jön a munka. De mindenek felett való az Istennel való kapcsolat.

Vörös Győző előadása a MűvészetMalom. Fotó: www.dejokep.hu, Kóczán Gábor