Fennállásának 25 éves évfordulóján beszélgetünk Szabó Péterrel, az 1004.sz. Szent Anna Cserkészcsapat parancsnokával.

Mikor alakult meg a cserkészcsapat és mekkora jelenleg a csapat létszáma?

1990 szeptemberétől létezik önálló cserkészcsapat Leányfalun, miután a szentendrei 914. sz. Endre cserkészcsapat kereteit kinőve önállósodott. Ezt Tegzes Laci és Bori alapították, az ő vezetésükkel működött egészen 2002-ig. Majd pár év szünet után 2007 őszén indult újra a cserkészmunka, 13 gyerekkel. Az idei nyári táborainkban már összesen 79 gyermek: 23 kiscserkész és 56 cserkész vett részt. Jelenleg 3 korosztályban 13 őrsünk van, a fiatal őrsvezetők munkáját 7 felnőtt cserkészvezető irányítja és segíti.

Az elkövetkező munkaévben emlékezünk meg a csapat fennállásának 25. évfordulójáról, melyet tavasszal ünneplünk meg. Nagyon valószínű, hogy szeptemberben a negyedszázados jubileumi évünket 100 fős csapatlétszámmal indítjuk.

Mi a küldetése a cserkészetnek? Mi a legfontosabb célja a csapatnak?

Ha nagyon szépen és kereken szeretnénk megfogalmazni, akkor a magyar cserkészet küldetése, hogy önálló, talpraesett, életrevaló, hasznos, önmagukért és másokért felelősséget vállalni tudó és akaró ifjakat neveljen a magyar társadalom számára. Ezt az Isten, haza, embertárs iránti szolgálat által, önkéntes alapon, a maga nem formális, főleg a cselekvést előtérbe helyező nevelési módszereivel, a helyi közösségekkel összefogva végzi.

A leányfalusi csapat elsődleges célja pedig, hogy a helyi és környékbeli, vagyis Szentendrétől Tahitótfaluig, illetve a sziget környező településein élő fiatalokat megszólítsa, a hozzánk csatlakozóknak élő közösséget teremtsen, melyben tartalmas, érdekes és hasznos programokon keresztül kiteljesedhetnek. Fontosnak tartjuk, hogy a fiataljaink az iskola zárt falai közül kiszabadulva ne zuhanjanak bele egy másik zárt, virtuális világba, hanem nézzenek körül, és vegyék észre maguk körül a többi embert, a természetet, Istent, és ne csak nézelődjenek tétlenül, hanem tanulják meg és éljék át a gyakorlatban, hogy tudnak igaz emberek és igaz magyarok lenni.

Mit csinálnak a leányfalusi cserkészek a foglalkozásokon, milyen egyéb tevékenységet folytatnak?

A heti rendszerességű összejöveteleken leginkább együtt játszanak. Természetesen vannak olyan ismeretek, amiket a gyerekeknek el kell az év során sajátítaniuk, vannak próbák, amire fel kell készülniük, de mindezt játékos módszerekkel, egy pár évvel idősebb fiatal irányításával teszik. Tematikában szerepel természet-, magyarságismeret, elsősegélynyújtás,  csomózás, túlélési technikák, mindenféle gyakorlati dolog, ami az önálló boldogulást és az egymás segítését teszi lehetővé bármilyen körülmény közepette, legyen az a vadon vagy a társadalom.

Ezeken a foglalkozásokon kívül az eseménynaptárunkban szerepelnek túrák, kézműveskedés, betlehemezés, cserkészbál, akadályverseny, korosztályi hétvége. A nagyobbaknál fut az érdekes ember sorozat, ahol egy-egy meghívottal beszélgetünk munkájáról, életéről, vagy egy különleges utazásáról.

Csapaton kívüli cserkészrendezvényeket is látogatunk, ilyen a minden évben nagy létszámú cserkész számháború a budai várban, vagy a kiscserkészek busóbálja Budakeszin.

A faluban adventben vásárt tartunk, az adventi gyertyagyújtásnál szereplünk, karácsonykor betlehemi lángot osztunk és betlehemes csoportjainkkal járjuk a falut, hogy meghitté tegyük a karácsonyt. Szolgálatunknak köszönhetően a Szent Anna napi búcsúkor a tábori ponyvánk védi a szentmise és az esti koncert alkalmával a részvevőket az eső ellen. De igyekszünk  maradandót is tenni lakóhelyünkért, pl. tavaly ősszel és télen felmértük a közterületi vadgesztenyefa állományt, hogy meg lehessen szervezni az aknázó moly fertőzés elleni védekezést.

Hol lehet ennyi gyereknek a foglalkozásokat megtartani?

A csapat létszámának növekedésével egyre nehezebben tudjuk megoldani a rendszeres heti foglalkozásainkat. Nálunk cserkészeknél a hangsúly a közösségen van. Egy élő közösségnek, egy családnak szüksége van egy helyre, egy otthonra, ahol összejöhet, ahol együtt lehet. A közösség ereje a rendszeres, egész éven át tartó együttlétben gyökerezik.

Azonban az év egy igen tekintélyes részében, a hazai éghajlati viszonyokból fakadóan a négy fal közé szorulunk vissza. Tavaly három különböző helyszínen tartottuk a foglalkozásokat.

Ezúton is köszönjük az önkormányzatnak és a helyi egyházaknak a  lehetőséget, hogy helyet biztosítottak az őrsi foglalkozásainknak.

Egy őrsünk a református templom gyülekezeti termében találkozott, 3 őrsnek a helytörténeti múzeum biztosított helyet, a legtöbb őrs pedig péntekenként „megszállta” a Faluházat.

Azonban egyik sem mondható ideális állapotnak, hiszen ezek a helyszínek nem elsődlegesen az iskolából kiszabaduló gyermekek felesleges energiáinak levezetésére szolgálnak. Foglalkozásainknak befogadó tér és tűrő közeg kell. Jó lenne, ha a gyerekek sajátjuknak érezhetnének egy kis helyet.

Amennyiben valaki szeretné az ingatlanát felajánlani a cserkészeknek használatra, kit lehet keresni?

Több elképzelés és működési forma is kergetőzik a fejünkben, de nem szeretnénk senki segítőkészségét korlátok közé szorítani. Mi cserkészvezetők is önkéntesen, küldetéstudat által vezérelten, szinte megszállottként, minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül, szabadidőnket áldozva végezzük nevelő munkánkat, ezért tökéletesen megértjük azokat, akikben szintén megmozdul valami, hogy tegyenek valamit másokért, a faluért, a fiatalokért.

Többször tapasztaltuk már, hogy olyanok, akik szimpatizálnak velünk, egyetértenek céljainkkal, de maguk a lehetőségeik, idejük vagy állapotuk miatt a tevékeny cserkészmunkából nem tudják kivenni a részüket, saját felajánlásaikkal segítik munkánkat.

Álmaink között szerepel egy önálló, saját használatú cserkészotthon létesítése Leányfalun, mely teret enged kinti játékra, benti közösségi összejövetelekre, felszereléseink raktározására. Olyan helyen fekszik, ami jól megközelíthető, ahol a  környezet elfogadó, hovatovább támogató. Előny, ha közel van a főút, a Duna vagy az erdő, még az ártér sem akadály.

Egy ilyen saját használatú ingatlan létesítése csapatunk erőforrásaihoz mérten nagy kezdeti befektetést igényelne, de bízunk abban, akad olyan segítőkész ember a környezetünkben, aki ilyesfajta, használaton kívüli vagy küldetésre, célra, feladatra váró ingatlannal rendelkezik, és bennünk látja meg lehetőségeinek értelmét.

Az ingatlan fenntartása elképzeléseink szerint egy ekkora közösség számára nem jelenthet különösebb gondot, ezért többféle konstrukcióban is látunk fantáziát, legyen az használati, bérleti vagy egyéb szerződés.

Aki esetleg a sorok olvastán magára ismerne, jelentkezzen bátran!