Integrált Településfejlesztési Stratégia 2015. – www.szentendre.hu

Integrált Településfejlesztési Stratégia 2015.

Az ITS készítés háttere

A 2014-2020-as programozási időszak stratégiai alapdokumentumaként definiált Európa 2020 az Európai Unió tíz éves növekedési stratégiája. A stratégia három fő pillért határoz meg az unió gazdasági-társadalmi fejlődése érdekében:

 Intelligens növekedés, amelyben hangsúlyos szerepet kap az oktatás, a kutatás, az innováció
 Fenntartható növekedés, az alacsony CO2-kibocsátású gazdaságra való átállás ösztönzésével
 Inkluzív növekedés, a munkahelyteremtésre, a szegénység csökkentésére fókuszálva

A stratégia a foglalkoztatás, az innováció, az oktatás, a társadalmi befogadás és az éghajlat/energiapolitikai területén fogalmazza meg kiemelt céljait. Ez a kohéziós politika ösztönözni kívánja az integrált várospolitika alkalmazását, amely a fenntartható városfejlesztés megvalósításán keresztül erősíti a városok kohéziós politikában betöltött szerepét. Ez a törekvés egybevág Szentendre Város Önkormányzatának céljaival, hiszen a járásszékhely igyekszik minél hangsúlyosabb szerepet játszani tágabb térségének életében.

Alapelvként fogalmazódik meg, hogy a fenntartható városfejlődés érdekében olyan integrált stratégiákra van szükség, amelyek célul tűzik ki a várostérségeket érintő gazdasági, környezeti és társadalmi jellemzőkkel összefüggő problémák kezelését. Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testülete 221/2008. (V.20.) határozatában fogadta el az előző, 2007-2013-as programozási időszakra szóló Integrált Városfejlesztési Stratégiáját. A város 2014-ben megválasztott vezetése számára a dokumentum felülvizsgálata több okból is időszerűvé vált.

A tervezést meghatározó fő dokumentumok az alábbiak:

 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről,
 1181/2013. (IV.5.) Korm. határozat A várostérségi integrált programok tervezési térségeinek lehatárolásával kapcsolatos irányelvekről
 Útmutató a kis- és középvárosok számára az ITS 2014-2020 elkészítéséhez (Belügyminisztérium, munkaanyag 2014.12.11.)
 Városfejlesztési Kézikönyv (2. javított kiadás NFGM, 2009)
 Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei – Széchenyi 2020 program arculati kézikönyve (http://palyazat.gov.hu/doc/25)
 Szentendre Város Önkormányzatának az ITS megindításáról szóló, és a tervezési munkálatokat támogató testületi határozata (7/2015. (I.22.) kt. határozat)


Az ITS szerepe, feladata

Az ITS középtávon (2014-2020 között) jelöli ki az elérendő fejlesztési célokat, valamint az azok integrált megvalósítását szolgáló beavatkozások körét és a megvalósítás eszközeit. Az ITS célja, hogy a stratégiai tervezés eszközeivel segítse elő az elkövetkező 6‐8 év városfejlesztési tevékenységeinek eredményességét. A tervezési munka, a stratégia akkor tekinthető eredményesnek, ha hozzájárul ahhoz, hogy a város összességében a lehető legnagyobb mértékben használja ki fejlődési potenciálját a 2014-2020 közötti időszakban. Kialakítása oly módon történik, hogy azt a lehető legnagyobb mértékben tudják támogatni az EU Strukturális és Beruházási Alapjainak forrásai.

Az ITS akkor tudja betölteni szerepét, ha a fenti forrásszerzés mellett képes a város működésének különböző szereplői közti kommunikáció eszközévé válni, s így céljai és projektjei széles körű támogatást élveznek a város társadalmi és gazdasági szereplőinek körében. Hozzájárul ahhoz, hogy a városban folyó egyes fejlesztési tevékenységek – függetlenül azok finanszírozóitól illetve tulajdonosaitól – egymással térben és időben összehangoltan valósuljanak meg, erősítve ezzel az egyes fejlesztési célú beavatkozások hatását.


Fejlesztéspolitikai háttér

A 2014-2020-as tervezés hazai fejlesztési alapelveit az 1/2014. (I. 3.) OGY határozattal elfogadott Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) foglalja rendszerbe. Az OFTK rögzíti és összehangolja az ágazati fejlesztési és a területfejlesztési célokat, a gazdasági válság utáni világ kihívásaihoz igazodó új fejlesztéspolitikai irányokat és elveket fogalmaz meg, miközben megerősíti és összeköti velük a továbbra is követendő fejlesztési irányokat.

Az OFTK alapján elkészült és az EU Bizottság által 2014. szeptember 11-én elfogadásra került a Partnerségi Megállapodás (PM), amely az EU-s források felhasználásának tagállami feltételrendszerét határozza meg (a fejlesztési programokat Magyarország tervezte meg). A PM azonosítja Magyarország legfontosabb kihívásait, és kitűzi a fő fejlesztési prioritásokat a 2014-2020 közötti időszakra. A stratégiai keretdokumentum az eddigiekhez (Nemzeti Fejlesztési Terv 2004-2006, Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013) képest nagyobb fokú integrációt jelenít meg, ugyanis egyaránt magában foglalja az EU Kohéziós Politikájának pénzügyi alapjai (Strukturális Alapok és Kohéziós Alap – SA/KA) által finanszírozott operatív programokat, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) hazai felhasználásáról szóló programokat.

Emellett a PM összhangot teremt a magyar tagállami operatív programok és az EU Európai Területi Együttműködési programjai (pl. a határ menti programok, Duna térség transznacionális programja) között is, és kitekint egyéb uniós forrásokra és kezdeményezésekre is.

A hazai operatív programokat 2015. február 15-én elfogadta az Európai Bizottság. A központi régióban a városfejlesztés témaköre döntően a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) hatókörébe tartozik. A tervezés ennek 2015. február 15-én elfogadott változatát vette figyelembe. Lényeges szempont – egyben kiegészítő forrásbevonási lehetőség -, hogy a hazai szervezetrendszer által kezelt, az operatív programok struktúrájába becsatornázott EU-s források mellett a közvetlen brüsszeli finanszírozású európai nagyrégiók területi együttműködési programjai és az EU szakapparátusai által irányított partnerségi programok is megalapozhatnak egy-egy fejlesztést, továbbá lehetővé teszik más országokban már kialakult szervezeti és működési struktúrák, jó gyakorlatok megismerését és átvételét.

A teljes dokumentum itt olvasható »

Szentendre ITS mellékletek »