Az idén első alkalommal már tavasszal új bemutatóval készül a Szentendrei Teátrum. A Tavaszi Fesztivál Ingmar Bergman Persona című alkotásának színpadi változatát tűzte műsorára. A történet karaktereit Györgyi Anna, Balsai Móni és Urbanovits Krisztina személyesíti meg. A szentendrei próbák egyikén beszélgettünk Hidvégi Nóra rendezővel.
Miért pont Bergman?
A választás valójában nem az enyém. Ezt az alkotást még évekkel ezelőtt Balsai Móni választotta, s most kínálkozott alkalom, hogy létrehozzuk. Amikor Móni megemlítette a darabot, végignéztem minden Bergman-filmet, iszonyú erős hatással voltak rám, de nem váltak meghatározóvá számomra, ami érdekes és ugyanakkor jó is, mert nem támasztok magammal szemben semmilyen elvárást, nincs bennem túlzó rajongás, ami megkötné a kezemet. Bízom benne, hogy amit én fordítok ebből a szövegből, azt a néző is megérti.
Milyennek találod a szentendrei helyszínt? Hogyan öltöztetitek fel az előadáshoz ezt a miliőt?
Csodálatos ez a tér, mert a színpad három rétege éppen az elképzeléseimhez illeszkedik. Ahogyan halad előre a történet, a szereplők lelkében, agyában is egyre mélyebb rétegbe jutunk. A jelmezek is érzékeltetik a folyamatot: hogyan bomlik, fejtődik le a lélekről a külső sallang, hogyan tárul fel a teljes személyiség. A minimalista díszletet, a jelmezeket Klimó Péter tervezte, akivel már másodszor dolgozunk együtt, és tökéletesen egymásra hangolódtunk. A minimál-díszletekhez általában ragaszkodom, ehhez a darabhoz is elég, hogy a tér egyfajta hangulatot kapjon.
A szereplők közül ki áll habitusban hozzád legközelebb?
Mindegyik karakter meghatározó. A színésznő az öngyilkosság helyett a némaságot választja, s némasága által kénytelen szembenézni önnön valójával. Számomra ő és az ápolónő valójában egy személyiség, a harmadik, a doktornő az irányító, a külső szem, a megfigyelő.
Korábban a doktornő szerepét Horváth Erikára osztottad, ő azonban nem tudta vállalni a feladatot. Helyére Urbanovits Krisztina érkezett. Nem volt nehéz a próbafolyamat közepén a váltás?
De, nagyon nehéz volt, egészen addig, míg Kriszta meg nem jelent közöttünk, és abban a pillanatban megtalálta helyét. Nagyon örülünk neki, nagyon szeretünk vele dolgozni.
Számodra mit üzen ez a darab?
Azt, hogy beszéljünk. Ne féljünk, mert nincs mitől, mert ez egy játék, amiben vagyunk, amit úgy hívunk, hogy élet. Sokkal nehezebb állandó félelemben, szorongásban élni, mint kimondani, amit valójában érzünk, mert úgysem ússzuk meg. Hiába a szembenézés elodázása, valami úgyis jön, ami kibillent. Nagyon sokat lehet tanulni a darabból, azt sugallja, hogy nem kell szerepeket játszani…
…csakhogy a darab főszereplője, a színésznő egész életében szerepeket játszott…
…épp ezért, hiszen mindannyian állandóan szerepeket játszunk, de ha közben tudom, hogy én ki vagyok, akkor van hova visszatérni a játékból, sikerül visszakerülni az origóba. Amikor ez az alap nincs meg, akkor csak tévutakon tudunk járni.
Volt ilyen önkereső ösvény az életedben, aminek tapasztalataiból meríteni tudsz?
Hál’ Istennek igen, mert ez kell, hiszen mindenből tanulunk. Szeretem a nehézségeket, mert azok erősítenek. Tudom, közhely, de csak annak van értelme, amit az ember zsigeri szinten él meg, épít be önmagába, és onnan lép tovább.
Március 17. péntek, 20:00, premier!
Március 24. péntek, 20:00, előadás
PMK Színházterem (Pátriárka u. 7.)
INGMAR BERGMAN: PERSONA
– identitáskeresés 1 felvonásban
A Szentendrei Teátrum bemutatója
Színpadi változat: Garai Judit
Elisabeth Vogler:GYÖRGYI ANNA
Alma: BALSAI MÓNI
Doktornő:URBANOVITS KRISZTINA
Díszlet- és jelmeztervező: Klimó Péter
Dramaturg: Garai Judit
Zeneszerző: Nyitrai László
Világítástervező: Vida Zoltán
Produkciós asszisztens: Kovács Henrietta
Rendező: HIDVÉGI NÓRA
Az előadás létrejöttét az NKA támogatta.
Az előadás a Hartai Zenei Ügynökség engedélyével jött létre.
Belépőjegy: 3600 Ft
Jegyek elővételben válthatók a szentendrei Tourinform Irodában (26/317-966), és online a szentendreprogram.hu oldalon: http://szentendre.jegy.hu/
A fesztivál programjai:
