Március 30-án a Városháza dísztermében tartott egyeztetést a Szentendre Építési Szabályzatát – SZÉSZ- és Szabályozási Tervét (SZT) – készítő Pro-Terra Kft. vezető tervezője S. Vasi Ildikó és munkatársa, Szilágyi Csilla, Aba Lehel főépítész, valamint a Szentendre és környéke Építész Egylet (SzÉpE) tagjai. Az alábbiakban két szentendrei építész értékelését közöljük a szabályozási tervekről, a szakmai egyeztetés hasznosságáról.
Borbás Péter DLA építész, a SzÉpE vezetője
A szakmai beszélgetés során S. Vasi Ildikó részletesen bemutatta a város településszerkezeti tervét, valamint kitért a SZÉSZ és SZT egyes részeire. Lényeges a két terv közötti viszony, valamint az időbeliségükben megmutatkozó különbség. Míg az előbbi egy hosszú távú városfejlesztési koncepciót vázol fel, megteremtve a lehetőséget a jövőbeni szabályozási finomhangolásnak, addig az utóbbi pragmatikusan a most építkezni vágyók számára ad szabályozási kereteket, konkrét mutatókkal, paraméterekkel. A kettő között már most vannak átfedések, de egyes területek pontos szabályozása a településszerkezeti tervben megadottakon belül, a változó városi igények és lehetőségek alapján még váratnak magukra.
Az ismertetés utáni hozzászólásokban a város egyes területeit vagy egyes konkrét, problémás témáit – pl. új lakóterületek, az ipari park, az elkerülő út helyzete, a sort még hosszan lehetne folytatni – vizsgálva alakult ki szakmai diskurzus a város jövőjéről. A SZÉSZ-t készítő csapat és a vezető tervező a forrongó és folyamatosan változó jogi környezet mellett is megnyugtatóan széles kontextusba helyezve válaszolt a felvetésekre, szakmai felkészültségük és helyismeretük elismerést váltott ki a jelenlévők között. Ezúton is köszönöm munkájukat, és a lehetőséget a beszélgetésre!
B. Szabó Veronika építész
A jogalkotói szándék, azaz az előírások változásának megismerése segíti az adott jogszabály alkalmazóit – jelesül az építészeket – abban, hogy helyesen értelmezzék és alkalmazzák azokat. Most, amikor a 300 m2-es (és annál nagyobb) lakóépületek építésénél, bővítésénél nincs már semmilyen műszaki-jogi szűrő az építés megkezdése előtt, csak az építészek megfelelő szakmai felkészültségén múlik, hogy a területen érvényes jogszabályokat betartja-e. Ezért volt fontos, hogy a SZÉSZ tervezőivel és a főépítésszel kötetlen
beszélgetésen ismerhettük meg azokat a várospolitikai döntéseket, amelyekből a szabályozás egyes elemei, változásai következtek.
A SZÉSZ-t megalapozó előzetes helyzetfeltáró anyag rendkívül részletes, alapos, ennek alapján épül fel a hosszú távú fejlesztési koncepció, azaz szerkezeti terv, melyet a város képviselő-testülete határozattal fogad el. Ez kifejezetten várospolitikai döntéseket tartalmaz, melynek a „régi” szentendreiek számára egyik legfájóbb eleme az, hogy a jelenlegi
városvezetés szerint „Szentendre megtelt”, ezért nem kívánja a lakófunkciót kiterjeszteni a ma mezőgazdasági külterületekként funkcionáló területekre. Azt gondolom, hogy ez a város növekedése és kötelező feladatainak ellátása szempontjából akceptálható elhatározás, de ugyanilyen fontos gondoskodni arról, hogy a szentendreiek gyermekei ne szoruljanak ki a városból az igen magas ingatlanárak miatt. Ezért hiányolom a jelenlegi városvezetés részéről a szentendrei fiatalokról való gondoskodást, mint ahogy azt korábban pl. a Szmolnyica-sétány beépítésének lehetővé tételével, vagy a Jóléti lakásépítő program megvalósításával tették korábbi városvezetők.
Másik fájó pont az elkerülő vagy tehermentesítő út létesítésének szándéka, mely nyomvonal kisebb-nagyobb módosításokkal már az ezredforduló előtti szabályozásokban is szerepelt. Azóta a közlekedési helyzet még drámaiabbá vált a 11-es úton. Ennek az áldatlan helyzetnek a feloldására szolgálna a nyugati tehermentesítő út. Addig nem tud „beforrni” az a fájó sebhely, melyet a 11-es út építése vágott bele a város testébe, addig nem fogjuk tudni városi főútként birtokba venni és belakni a 11-es út mentét, amíg jelentős forgalmat nem tudunk „leszedni” erről a nyomvonalról. Sokan mondják, hogy ez megoldható lehetne a 11-es átmenő forgalmának föld alá helyezésével a belvároson keresztül, de azt tudnunk kell, hogy a 11-esen Szentendrére dél felől érkezők több mint 75%-a itt marad a városban, és csak cca. 25%-a hagyja el északon a várost, tehát nem az átmenő forgalom aránya a mértékadó (kivéve a nyári hétvégi napokat).
De hadd említsek néhány aprónak tűnő változást is az elfogadás előtt álló SZÉSZ-ből, melyek mindenképp javulást jelentenek a korábbi szabályozáshoz képest. Például teljesen eltűnik a szabályozásból a szintterületi mutató fogalma, ami azt jelenti, hogy az eddig
stikában beépített padlásterek most gond nélkül beépíthetőkké válnak. Vagy a korábbi „építménymagasság” helyett „épületmagasság” lesz szabályozva, mely minden esetben legalább fél méterrel magasabb lesz a korábbi értéknél.
Összességében az igen bonyolult összefüggéseken alapuló szabályozási tervet felkészült és lelkiismeretes szakemberek készítették, köszönet érte.
