2017. január 17., 11:31
Felhívjuk az Olvasó figyelmét, hogy ez a cikk több, mint 7 éve jelent meg, ezért elavult információkat tartalmazhat.

Újévi interjú Gyürk Dorottya kulturális alpolgármesterrel

Egy új év kezdete mindig az előző összegzésére és új tervek álmodására késztet. Milyen érzés visszatekinteni a tavalyi évre?
A ciklus kezdetén három terület irányítását bízta rám a polgármester úr: kultúra, turisztika és közösségépítés. 2016-ban érezhettük, hogy a provinciális kisvárosi létbe süllyedt, jobb sorsra érdemes város végre felébredt Csipkerózsika-álmából. Tavaly olyan volt Szentendre, amilyennek már rég látni szerettük volna. Mindennapos kulturális pezsgés vitte hírét városunknak: egymást érték a kiállítás-megnyitók, az események, Szentendréről írtak az újságok, tudósítottak a tv-csatornák, a figyelem központjába kerültünk. Az ország távoli sarkaiból is érkeztek látogatók, hogy részt vegyenek programjainkon.

Az értékes tartalomhoz illő „csomagolás” is jár…
A megváltozott tartalomra, a város pezsgő kulturális életére új megjelenéssel hívtuk fel a figyelmet. Országos pályázatot írtunk ki, és megújítottuk a város arculatát. Friss design-nal, új logóval, praktikus felülettel megújult a városi honlap és a Szentendre és Vidéke újság. Új arculatot, logót kapott a Szentendrei Tavaszi Fesztivál és a Szentendrei Teátrum és Nyár. Új reklámfelületek adnak helyet színvonalas plakátjainknak a város több helyén.

A szentendrei nyári színház nemcsak arculatában, tematikájában, de a játszóhelyszínek bővülésében is megújult.
A Szentendrei Nyári Teátrum élére új művészeti igazgatót neveztünk ki Vasvári Csaba személyében. A teltházas előadásokon a műfaji sokszínűség jellemezte a programokat, melyek között lakásszínházi előadásokkal is bővítettük a kínálatot, és végre ismét határontúli magyar színházak előadásait is bemutattuk. A Városháza, a Ferenczy Múzeum és a MűvészetMalom, a DMH udvara mellett új játszóhelyszínt vezettünk be: a Dimsics-ház, a Fő téri városi vendégház romantikus belső udvarán zenés esteket, kamaradarabokat láthatott a közönség. A helyszínek bővítését idén is folytatjuk. A tervek között szerepel játszóhelyszínként a Templomdomb varázslatos tere, illetve újra megnyílik a Barcsay Múzeum hangulatos udvara a folk és jazz zenei eseményekhez.

A rendkívül sikeres városi fesztiválok közül melyiket emelné ki?
Az Ister Napok, a Városi Gyereknap, a Városi Majális, a Sör- és a Borfesztivál mellett talán a Szentendre éjjel-nappal nyitva fesztivál volt a legsikeresebb. A Házak udvarok házigazdák és a GastroArt programelemmel bővítettük rendezvényünket. A város lokálpatrióta polgárai nyitották meg otthonukat és házigazdaként saját szervezésű, izgalmas és egyedi programokon látták vendégül a betérőket. A vendéglők, cukrászdák együttműködve helyi művészekkel artisztikus desszert kreációkat kínáltak vendégeiknek.

Milyen újdonságokat hozott a tavalyi év a képzőművészeti események sorában?
Egyfajta kettősség jellemzi a város képzőművészeti életét. A mindennapokban bohém művészváros vagyunk, ahol egy lakosra vetítve a legtöbb művész él az országban. Ezen kívül meghatározza a városban a képzőművészeti jelenlétet a megújult, nevében is új Ferenczy Múzeumi Centrum, az FMC. Gulyás Gábor igazgató vezetésével hosszú idő után végre ismét megfelelő hangsúllyal jelenik meg – összhangban a szentendrei hagyományokkal – a múzeumi feladatellátás tekintetében a képzőművészet. A Ferenczy Múzeum Pajor-kúria épületében új kiállítótermet nyitott a helyi művészek számára. A Szentendre Teremben rendszeresen legújabb műveiket mutathatják meg a közönségnek. Büszkeségünk a tavaly év elején megnyílt, újragondolt Czóbel-kiállítás az igényesen felújított múzeumban. Rangos hazai és külföldi gyűjtemények tartós letétbe megkapott darabjaival gazdagodott a Czóbel-tárlat.
A „Szentendre, a képzőművészet magyar fővárosa” szlogent úgy érzem, sikerült egész évben valódi tartalommal megtöltenünk. Majd 100 éves képzőművészeti hagyományra építve útjára indítottuk az Art Capital Szentendre rendezvénysorozatot, melynek eseményeivel nemzetközi figyelmet vívtunk ki magunknak. Sok éves látogatószámot döntött a programsorozat létrehozója, a Ferenczy Múzeumi Centrum. A Szentendrei Képtárban a világhírű japán képzőművész, Chiharu Shiota különleges installációja várta tavasztól őszig a látogatókat. A nagy sikerű, Emlékeső kiállítás mellett az Art Capital ősztől összesen nem kevesebb, mint húsz kiállítással, hatvan kapcsolódó programmal debütált, melyben kilencven hazai és külhoni művész mutatkozott be. A népszerű programsorozat témája napjaink időtapasztalata volt. A kiállításokat performanszok, filmvetítések, beszélgetések, irodalmi estek egészítették ki.

2017-ben hogyan folytatódik az Art Capital programsorozat?
A „nulladik év” kísérleti projektjének tapasztalatai alapján ebben az évben a pörgő, sűrű programsort időben hosszabban elnyújtva mutatjuk be, már nyár elején elkezdődik az idei Art Capital. A rendhagyó művészeti seregszemle idei, központi témája az otthon és otthontalanság lesz. Olyan kortárs művészeti kiállításokat láthat a közönség Szentendrén, amelyek reflektálnak a téma gazdag kultúrtörténetére és a hozzá kapcsolódó társadalmi és pszichikai jelenségekre.

2016-ban a művészet a mindennapok részévé vált, a belvárosban sétálva lépten-nyomon műalkotásokra bukkanhattunk.
Több országos, sőt nemzetközi visszhangot kiváltó köztéri projekt, installáció valósult meg a városban, kihozva a művészetet a hagyományos múzeumi térből a közterekre, az utcára. A posta előtti téren A.E. Bizottság park néven új vizuális projekthelyszínt hoztunk létre. A public art művek tavasztól őszig váltották egymást. A tér kertészeti kialakításának második üteme tavasszal valósul meg, és a felújítás ezzel még nem fejeződik be, további ülőbútorok kihelyezésével pihenésre is alkalmassá kívánjuk tenni a teret.
Óriási sikert aratott Vincze Ottó Munkácsy-díjas képzőművész River-pool című, látványos térinstallációja a Dunán, mely a város látképébe simulva sok ezer turista fotóin vitte hírét Szentendrének.
Föld napja alkalmából köztéri kiállítási projektet valósítottunk meg a városi óvodák és iskolák részvételével a Dunakorzón. A street art kompozíciók témája a víz volt, a gyerekek hallatlanul kreatív alkotásokkal vettek részt a szabadtéri tárlaton.

A kulturális programkínálaton túl mivel lendítette fel a turizmust a város?
A turisztika területén újdonság a helyi idegenvezetés bevezetése. A piac igényeihez igazított, hosszabbított nyári nyitva tartással fogadta a Tourinform iroda a turistákat és városi programok iránt érdeklődő jegyvásárlókat. A Tourinform iroda népszerű tematikus sétáit is egyre többen látogatják. A városismereti séták mellett az ’56-os projekthez kapcsolódó vezetett séták és az adventi időszakban a három, belvárosban felállított betlehemhez vezető séták is rendkívül népszerűek voltak. A sétákat a város iskoláinak is kiajánlottuk, rugalmasan alkalmazkodva igényeikhez, választható időpontokban vártuk a diákcsoportokat. Öröm, hogy látványosan sokan vettek részt a programokon. Fontos számunkra, hogy a jövő generáció ismerje és szeresse városát.

Milyen turisztikai tervek vannak az idei évre?
Nemcsak országos public art pályázatot írunk ki ebben az évben, hanem a helyi művészeket megszólító művészeti-turisztikai célú pályázatot is. Az alkotókat arra kérjük fel, hogy olyan művészeti installációt hozzanak létre a Duna-parton, ami arra inspirálja a turistákat és helyieket, hogy a művel és a város látképével a háttérben szelfizzenek. Miközben a szelfik készülnek, a városképi látvány is megjelenik majd a fotókon, népszerűsítve városunkat a világszerte.

A Szentendrét népszerűsítő kiadványok köre is egyre bővül.
A Szentendre és Térsége TDM gondozásában két kiadvány is megjelent karácsony előtt. Szentendre a konyhában címmel egy igényes kiadású szakácskönyv látott napvilágot, melyben hagyományos szentendrei recepteket fogalmaztak újra a szerzők. Hurrá Szentendre címmel pedig egy kisiskolásoknak szóló városismereti interaktív mesekönyvet vehettek kezükbe az olvasók.

A városimázs-építéshez szorosan kötődik az az új kezdeményezés, melyben sikereket elért szentendreieket mutatnak be.
Szentendreiek a csúcson címmel plakátkampányt indítottunk. Havonta új óriásplakáton mutatjuk be azokat a szentendreieket, akik díjat nyertek, kimagasló eredményeket értek el 2016-ban.

Milyen hagyományápoló, -teremtő, közösségépítő események várhatók Szentendrén 2017-ben?
Egy éve hagyományteremtő szándékkal, 450 vendég részvételével rendeztük meg a Szentendre Városi Jelmezbált. Célunk az volt, hogy a művészváros imázsba illeszkedő bohém, kreatív bált szervezzünk, s a visszajelzésekből ítélve, ez maradéktalanul sikerült is. Idén 500 bálozót várunk január végén a vidám, zenés, táncos, jelmezes bálba.
Februárban folytatódik a farsangi szezon a háromnapos Szentendrei Karnevállal, ahol télbúcsúztató utcabállal, maszkos-jelmezes fák-
lyás felvonulással, tűzzsonglőr produkcióval, utcabállal, különleges gasztronómiai élményekkel teli mulatság vár mindenkit.
Augusztusban a város a hagyományos szerb búcsút a helyi nemzetiségi önkormányzatokkal karöltve, nagyszabású, bővített programokkal rendezi meg.

A családosokra, fiatalokra is gondolt a városvezetés?
Szentendrére nagy örömünkre egyre több fiatal család költözik, így a legkisebbekre is gondolva, a Pest Megyei Könyvtárban baba-mama szobát, pelenkázó és szoptató helyiséget alakítottunk ki. A városvezetés tavaly csatlakozott a Házasság hete programsorozathoz, mely a hagyományos házasság intézményének fontosságára hívta fel a figyelmet. A jól sikerült programsorozat nagy tömegeket mozgatott meg, igazolva törekvéseinket. A nyáron nyílt meg Offline Center néven egy új, ifjúsági közösségi tér a Kerényi parkban, ahol azóta rendszeres programok várják nemcsak a diákokat, de a családokat is.
Bár a város már nem fenntartója a városi iskoláknak, mégis stratégiai partnerként tekintünk az iskoláinkra, a tanárokra és a diákokra. Évről évre növekszik azon rendezvények száma, melyeken a diákok aktív részvételére számítunk. A helytörténeti vetélkedő-sorozatunkban 8 iskola diákjai versengtek egymással hónapról hónapra. A népszerű városismereti vetélkedő idén is folytatódik.

Szentendre tavaly újabb testvérvárosi kapcsolattal gazdagodott.
Április végén testvérvárosi szerződést írtunk alá a festői, olasz kisvárossal, Gubbióval. A szentendrei delegáció kétnapos ott tartózkodása szerencsés időpontra esett, szemtanúi lehettek egy különleges helyi tradíció, a Festa di Ceri előkészületeinek. A nyáron pedig már több szentendrei iskolai osztály látogatott el az Assisi közelében fekvő városkába.

Beszéljünk az ünnepeinkről is!
Nemzeti ünnepeinken méltó, színvonalas megemlékezéseket rendeztünk. Az ’56- os forradalom 60. évfordulójáról az országban egyedülálló módon, egy nagyszabású kortárs köztéri kiállítási projekttel emlékeztünk, melyet az 56-os Emlékbizottság példaértékűnek ítélt, és kiemelte a több ezer országos megemlékezés sorából.
Az Altiszti Akadémiának és személyesen Bozó Tibor dandártábornok úrnak köszönhetően ünnepeinken rendszeresen részt vesz kiváló katonazenekarunk, s hétvégenként havonta két alkalommal térzenének örülhetnek a helyiek és a turisták a Fő téren.

2017. az emlékezés éve is lesz. Dumtsa Jenő halálának 100. évfordulójára és Hamvas Béla születésének 120. évfordulójára emlékezünk. Milyen események kapcsolódnak az emlék-évhez?
A Dumtsa-emlékévben a város első polgármesteréről emlékezünk meg: a helyi szerb közösséggel együttműködve konferenciát szervezünk, megnyílik a Dumtsa és kora kiállítás és számos kiegészítő program íveli át az évet. Készülünk egy nemzetközi képeslap-csere programmal is. Dumtsa köztudottan nagy képeslapgyűjtő volt, s a városvezetés most azokat a külföldi városokat szólítja meg egy-egy szentendrei képeslappal, ahonnan egykor Dumtsa is választ kapott. Az egykori monarchia városaiból visszaérkezett válaszképeslapokból kiállítást rendezünk a Városház Galérián, a tervek szerint a konferencia időpontjában. A város diákjai a helytörténeti vetélkedő egyik etapjában ismerhetik majd meg Dumtsa Jenő életművét. Tematikus sétákon Dumtsa szülőházától sírhelyéig a város első polgármesterének emlékhelyeit mutatjuk meg a városban.
Hamvas Béla tiszteletére pedig olyan nagyszabású programsorozattal készül Szent-endre, mellyel közelebb hozzuk az írói életművet a nagyközönséghez.

Mit értékel a legsikeresebbnek a tavalyi év kulturális programjai között?
Egész évben arra törekedtünk, hogy a képzőművészet hazai fővárosához méltón minden eseménybe vigyünk több-kevesebb képzőművészetet: fesztiváljainkba, az ünnepi megemlékezéseinkbe, a Föld napi programunkba, a helytörténeti vetélkedőbe. De a legnagyobb sikernek azt érzem, hogy programjaink nagy részét közösségi összefogással valósítottuk meg.

 

Fotók: Deim Balázs