Kulturális össztűz Szentendrén – www.szentendre.hu
2017. március 28., 08:10

Beszélgetés Solymosi Helénával, a Szentendrei Kulturális Központ ügyvezetőjével

Solymosi Heléna Hódmezővásárhelyen született, a budapesti Corvinus Egyetemen marketing-kommunikáció szakon diplomázott, majd a BKF-en, a mai Metropolitan Egyetemen PR-kommunikáció szakirányú diplomát szerzett. 2014-től Szentendre önkormányzati kommunikációs központjának vezetője, 2015 októberétől megbízott, 2016 januárjától kinevezett ügyvezető a Szentendrei Kulturális Központ élén. Családjával 12 éve él Szentendrén, négy gyermek édesanyja.

A város kommunikációs vezetőjeként és a Kulturális Központ ügyvezetőjeként alapos rálátása van a város kulturális, turisztikai és közéletére. 2015-ben vette át a Kulturális Központ feladatait. A bő másfél év alatt milyen változások történtek a központ struktúrájában?
Kezdetben ideiglenes megoldásként vettem át a központ irányítását, de nagyon hamar megszerettem mind a munkát, mind a jó hangulatú társaságot, akikkel együtt dolgozhatok. Az adott problémák kezelése mellett ugyanakkor hatalmas lehetőséget láttam a feladatban: hogyan lehet megfrissíteni a város közművelődési és kulturális feladatait, melyeket a Kulturális Központ ellát.
Az első fél év az intézmény élén azért volt nagyon nehéz, mert egy megöröklött szituációba, nem túl felhőtlen hangulatba csöppentem bele. Emellett abban az időszakban történt az a nagy arányú szerkezeti átalakítás, amikor a gazdasági részleg átkerült a VSZ Zrt.-hez, és merőben új rendszert kellett kialakítani, de úgy érzem, nagyon jól sikerült. A vezetői feladatok terén is történt változás, mert a rendkívül sokrétegű feladathoz nem elég egy ügyvezető szaktudása. Az ilyen vegyes típusú intézményeknél, amilyen a Kulturális Központ is, nem tudja egy vezető átlátni a cég valamennyi szegmensét. A fesztiválszervezés például menedzsment jellegű, a színházi programok szervezése, az előadó-művészeti vezetés külön szakma. Ezért is született meg a döntés tavaly áprilisban, hogy a feladatokat kettéválasztva két ügyvezető irányítsa a központot.

Zökkenőmentes volt a feladatok szétosztása?
Sok kérdőjel felmerült, hogyan működik majd együtt a gyakorlatban „két dudás egy csárdában”, de úgy gondolom, elképesztően jó energiák szabadultak el. Vasvári Csabával nagyon jó munkakapcsolatot sikerült kialakítani. Együttműködésünk alapja, hogy jól kiegészítjük egymást, szakmailag és emberileg egyaránt. Csabának nagyon jók a meglátásai, kiváló a kapcsolatrendszere, nagyon sikeresek a színházi programjaink. Amit hozzátettem, az a kommunikáció megújulása, az új arculat kialakítása, amivel meg tudtuk szólítani az új közönséget. A köztünk rezgő kettős energiák, Csaba művészeti érzékenysége és az én menedzsment szemléletem szinergikus kapcsolatban vannak.

Kívülről, friss szemmel látva mindig könnyebb áttervezni a berögzült, de javítható rutint, azonban nem könnyű elfogadtatni azokkal, akik naponta benne tevékenykednek. Hogyan sikerült a váltás?
Vezetőként az a legfontosabb feladat, hogy az új elképzeléseket úgy adjuk át, hogy megtanítsuk a munkatársakat arra, hogy a feladatokat a lehető legjobban végezzük. A Kulturális Központban a humánerőforrás nagyon fontos szellemi tőke, és elsődleges a munkatársakkal kialakított jó kapcsolat. A teremtő energiákkal teljes munkalégkör alapvetően meghatározza intézményünk működését. A munkatársak magukénak érzik a feladatokat, s olyan plusz kerül a munkamenetbe, ami más típusú vezetéssel esetleg nem jött volna létre. Az első pillanattól szerettem volna kiaknázni azokból az emberekből a lehetőségeket, a rejtőzködő tehetségeket, akikkel itt találkoztam. Örömmel látom, hogy ez nagyon jól működik, mindamellett, hogy természetesen voltak személyi változások, és új munkatársak is érkeztek.

A megöröklött infrastrukturális elmaradások a Kulturális Központban hogyan alakulnak?
Számomra elképesztő tanulság volt felmérni, milyen infrastruktúrával működtetünk kulturális intézményt. Itt akár a PMK, akár a DMH épületére is gondolhatunk. A város lehetőségein nyilván túlmutat ezeknek az épületeknek a felújítása, már az is komoly feladat, hogy működőképessé tegyük ezeket. Az elmúlt másfél év elegendő információt és háttérbázist adott ahhoz, hogy megfelelő jövőképet tudjunk felvázolni. Az utóbbi időszakban azokat az alapvető műszaki berendezéseket vásároltuk meg az önkormányzat jóvoltából, ami nélkül nem tudjuk működtetni a fesztiválokat, eseményeket. Idén pedig bekerült a város költségvetésébe a Dunaparti Művelődési Ház kisebb felújítása, ami a gyakorlatban 20 millió forintos keretet jelent.

Mire futja a keretből?
Lépcsőzetesen, fokozatosan elkezdhetjük az épület felújítását. Az összeg ahhoz képest nagyon sok, hogy az elmúlt húsz évben mennyit költött a város az épületfenntartásra, a teljes rekonstrukcióra azonban kevés. Sokféle funkciót lehet beleálmodni az épületbe, és hosszú távon az a tervem, hogy egyre több új feladatot tudjon ellátni. A 20 millió forintból új irodahelyiséget alakítunk ki, a tisztasági festésen túl felújítjuk a klubhelyiséget, a Barlangot és annak előterét. A Barlang hangulatát megtartva, de felújítva, új funkcióval nyílik majd újra. Reményeim szerint szeptembertől állandóan működő büfé is üzemel majd a helyszínen, s ehhez illeszkedő programstruktúrát alakítunk ki.

Mit jelent ez?
A kontinuitást megtartva, a meglévő, jól működő programelemek mellé újakat hozunk be. Ősztől elindítjuk a táncház programsorozatot. Már nagy sikerrel indult el ezen a helyszínen a rendszeres görög táncház, s minden támogatást megadunk, hogy a város sokszínű nemzetiségi hagyományait bemutassuk. Minden héten más-más helyi nemzetiség táncházát rendezzük majd meg. A könnyűzenei programokat is folytatjuk a Barlangban, az ElevenKert mellett hétköznapokon kisebb műsorelemeket hozunk be klubrendszerben, elsősorban az ifjúságot megcélozva. Lesznek például csocsóbajnokságok, elindul a társasjáték-klub… Hétvégente matinérendszerben szombaton és vasárnap kínálunk majd gyerekprogramokat. Új programelemként felnőtteknek szóló irodalmi estek sorát is elindítjuk. Olyan programsorra gondoltunk, ami az intimebb hangulatú térben jól működhet.

A kezdeti időszak tűzoltó-feladatai után már nyugodtan, meghatározott koncepció mentén lehetett felkészülni az idei kulturális eseményekre, közművelődési feladatokra…
Intézményünk profiljában számos olyan hagyományt őrző, éltető programpont van, amely a város közbeszédét alapvetően meghatározza, mégis azt gondoltam, erőteljes kommunikációval, arculatváltással, a programszerkezet átalakításával le lehet porolni a
korábbi struktúrát, és az értékeket megőrizve, de újragondolva úgy tálalni, hogy az a kor szellemét követve váljon meghatározóvá.

A város megújult arculata, a kulturális események megjelenése igényes kiadványokban hozott kézzelfogható eredményeket?
A városi arculat újragondolása mindenképpen pozitív hozadékkal járt, hiszen az üzenet, hogy a város mit gondol magáról, ebből az üzenetből jön át legerősebben. Egy hosszan megfogalmazott kulturális stratégia olvasása nem jár ugyanazzal az eredménnyel, mint egy vizuális eszközökkel tükrözött mondandó. A városi arculat kialakításának legfontosabb értéke volt, hogy helyi összefogással alakult, nyílt pályázaton, helyi művészek zsűrizésével, és helyi grafikus nyert erre megbízást. A városi logót Krizbai Gergely tervezte, aki azóta számtalan kreatív anyaggal bizonyított, egy sereg logót, plakátot, katalógust tervezett. Olyan nagy múltú rendezvényeknek sikerült újragombolni az arculatát, mint a Tavaszi Fesztivál, a Szentendrei Teátrum, s mindezt úgy, hogy a hagyományokat átmentve koherensek maradtak a város arculatával, hiszen a városi intézmények és a város arculata ugyanazt képviselik. Ezek nem fragmentáltan, külön-külön létező fogalmak, hanem komplex rendszert alkotnak.

Sikerült új közönséget megszólítani a programokkal és a frissített kommunikációval?
Érezhető a jelenlegi jó makrogazdasági környezet hatása a turizmus fellendülésén és a programok látogatottságán egyaránt. Szeretnénk, ha az idelátogatók számának növekedésén túl a turizmus minősége is növekedne, vagyis minél több minőségi időt töltsenek el itt. A turizmust és a város kulturális életét komplexen kell kezelni. Abban hiszünk, hogy ha minőségi programokat, minőségi kiszolgálást nyújtunk az idelátogatók számára, akkor több időt és több pénzt töltenek/költenek el városunkban. A kultúrának nagyon komoly vonzereje van, s ez adja meg Szentendrének azt a különleges városarculatot, ami egyedivé teszi, amit csak itt lehet megtalálni.

Ezek már nem pusztán kulturális, hanem turisztikai és városmarketing feladatok…
Fontos megérteni, hogy ezek interdiszciplináris területek. A turisztika önmagában nehezen értelmezhető, igazán kontextusba helyezve nyeri el értelmét. Szentendrén a kultúra az a közeg, amivel üzenetet tudunk küldeni. Egy ilyen városban, amelynek hagyományai és értéke a művészetekben, az itt élő művészekben rejlik, nem lehet más a vonzó erő. Most jó időszakban vagyunk, nagyon jó a város kulturális stratégiája, és képesek vagyunk megszólítani az itt lakókat és az idelátogatókat.

Szentendre számos jól hangzó címkéje mellett hamarosan a fesztiválváros rangot is kivívja, hiszen szinte minden hónapra jut egy-egy rangos eseménysor.
Az elmúlt évben a nagy arculatváltások mögött mindvégig futtattuk fesztiváljainkat, amelyekhez három új is érkezett. Korábban a város turisztikai cége, a TDM és az önkormányzat is szervezte a nagy, városi rendezvényeket, a kulturális központ segítségével. Az egyik stratégiai döntés volt a profiltisztítás, azaz hogy a város valamennyi kulturális rendezvényét a Kulturális Központ vegye át, a városi ünnepségektől a fesztiválokig. Ez utóbbiak egyre sikeresebbek. Ha fesztiváljaink tartalommal vannak megtöltve, és kultúrát tudnak közvetíteni, sokkal inkább pozitív konnotációt képesek hordozni. Nem szeretnénk a huszonharmadik kolbásztöltő fesztivált megrendezni, hanem olyan kulturális értékeket kívánunk közvetíteni, ami által megismerjük hagyományainkat, múltunkat, s közben olyan tartalommal töltjük meg, ami ugyanakkor jövőbe mutat. Ezzel mindenki által elfogadható válik, hogy a város elkezd élni.

Ezt a vonalat hivatott képviselni az idén első alkalommal megrendezett Farsangfarka Fesztivál is?
Igazából ez az én gyermekem, sokáig dédelgettem, hiszen már tavaly is szó volt a megrendezéséről, csak idő és erőforrás hiányában nem rendeztük meg. Idén már tudatosan készültünk rá, pályáztunk is, amit sikerrel megnyertünk, így volt rá plusz anyagi erőforrásunk, amiből szerethető, sikeres rendezvényt hoztunk létre. A saját hagyományainkra építve olyan kulturális programokat nyújtottunk, amivel a látvány mellett értéket is tudtunk közvetíteni.

Milyen újdonságok lesznek még az idei fesztiválévadban?
Ebben az évben teljes mértékben újragondoltuk a fesztiválstruktúránkat, melynek tartópillérei olyan régi, hagyományos ünnepek, melyeket évtizedek vagy akár évszázadok óta ünnepelnek a városban. Erősen szeretnénk kötődni a város soknemzetiségű kultúrájához, amiről mindig is híres volt. Szeretnénk ismertebbé, népszerűbbé tenni az Ivan dant, ami hagyományosan horvát, dalmát nemzetiségi ünnep, illetve szeretnénk jobban megismertetni az itt élőkkel, ideérkezőkkel a Szerb Búcsú hagyományait is.
A sörfesztivált, ami eddig a Múzeumok Éjszakájával esett egy időbe, a városi majálisba integráltuk, a Múzeumok Éjszakáját pedig az Ivan dannal együtt rendezzük meg. A nyári borfesztivált szeptemberre tettük át. A fesztiválon elsősorban Szentendre kevésbé ismert arcát, hagyományait kívánjuk megismertetni: a régi borpincéket például a pincetúra programokon keresztül. Nem célunk a Budai Borfesztivállal vagy más nagyrendezvényekkel vetekedni, hanem kisebb léptékű, tartalmasabb, egyedibb rendezvényt szervezünk.
A nyár fesztiválból fesztiválba torkollik majd, hiszen a Teátrum programstruktúrája átöleli a teljes nyarat: a tavalyi hat helyett nyolc héten
át tart majd. A júniusi Ivan dan után, július harmadik hétvégéjén megrendezzük a hagyományos Ister Napokat, augusztusban pedig két fesztiválunk is lesz: a Szerb Búcsú és az Éjjel-nappal fesztivál. Ezt is újragondoltuk, mert tavaly nagy sikerrel indult el a Házak, Udvarok, Házigazdák-sorozat, amelyben megnyitottuk olyan belvárosi házak udvarát, ahová más alkalommal nem pillanthatunk be. A helyszínek azt a hangulatot képviselik, amitől Szentendrét ismerik és szeretik. Az ide szervezett kulturális programok, koncertek, felolvasóestek sorát, az előadó-művészeti ágat szeretnénk erősíteni idén, több és még jobb színvonalú műsorokkal.

Marad egy hónap az évből, amikorra nem jut a programokból?
A Tavaszi Fesztivál és a nyári Szentendrei Teátrum mellé október-novemberre már ettől az évtől kezdve behozzuk Őszi Fesztiválunkat színházi, irodalmi, zenés beltéri rendezvényekkel. Jövőre az a tervünk, hogy minden hónapban lesz nagyobb lélegzetű kulturális eseménysor a városban, és a meglévő programok is bővülnek. A későbbiek folyamán például nemcsak egy hétvégi esemény lenne az Éjjel-nappal fesztivál, hanem két hétvégét felölelő, azaz tíznapos rendezvény. A szerb búcsút összekötnénk ezzel az eseménysorral, s így hosszabb „kulturális össztűzzel” búcsúznánk a nyártól.