Kucsera Ferencre emlékezett a Szentendre Barátai Egyesület – www.szentendre.hu
2016. június 28., 15:55

“Magamról mindent elmondtam, másról nincs mondanivalóm”

Csaknem 100 éve, hogy dr. Kucsera Ferenc római katolikus segédlelkész mártírhalált halt Szentendrén, akinek bátorságáról és önfeláldozásáról ma kevesen tudnak, jóllehet személyéről több emlék is tanúskodik városszerte: a Kucsera Ferenc utca, a Duna-parti Kucsera-emlékkereszt, a Péter-Pál templom közelében található két emléktábla.

A hagyományt nem elég őrizni, meg is kell élni – vallja a Szentendre Barátai Egyesület, ezért június 25-én hagyományteremtő szándékkal szervezte meg eseményét, amellyel halála évfordulója alkalmából Kucsera Ferencre emlékeztek meg. A városért és annak hagyományaiért tenni akaró egyesület ugyanis kiemelten fontosnak tartja, hogy Szentendre értékteremtő hősei, így Kucsera Ferenc is, széles körben ismertté és követendő példává váljon.

A Péter-Pál utcai emléktáblánál szép számmal összegyűlt emlékezőket elsőként Benes Edvárd, az Egyesület elnöke köszöntötte, majd ezt követte Móricz János történész rövid történeti összefoglalója. Az 1915-ben kezdő papként Szentendrére került Kucsera Ferenc mindössze 27 éves volt, amikor négy év papi szolgálat után a vörösterror áldozataként vértanú halált halt. Szentendrén 1919-ben a lakosok szervezett, összehangolt akcióval akartak fellépni a rendszer ellen. A dalmát származású Valentin János fogta össze a felkelést a bolsevikok kiűzésére, a templomdombi katolikus öreg-templom harangját félreverte. A kivezényelt katonák a szentendreiek vélt vezérét, dr. Kucsera Ferenc káplánt a lakásáról elhurcolták, kínozták, vallatták hogy mondja meg ki verte félre a harangot és adott jelt a felkelésre, kik voltak a felkelés szervezői. Kucsera Ferenc nem árulta el a 9 gyermekes Valentin Jánost, nem árulta el a többi bátor, hős szentendreit sem. “Magamról mindent elmondtam, másról nincs mondanivalóm” – közölte vallatóival. Ezért bosszúból a budapesti és pomázi különítmény a Dunapartra hurcolta, Szigetmonostor felé fordították és agyonlőttékKucsera Ferenc holttestét egy napig a kivégzés helyén hagyták, majd szertartás és koporsó nélkül hányták rá a földet a temető árkában. A sírt a következő reggel virágerdő borította, amit a helyi lakosság vitt oda titokban.

A Katolikus Egyház a mártírhalált halt Kucsera Ferencet „tiszteletreméltó vértanúként” tartja számon, a Szentendre Barátai Egyesület célja, hogy a szélesebb szentendrei közönség is megismerje életét, bátorságát és önfeláldozását. A megemlékezők átsétáltak a Duna-parton álló Kucsera-kereszthez, ahol Verseghi-Nagy Miklós, Szentendre polgármestere személyes hangvételű beszédében hangsúlyozta, hogy óriási értéket jelent a város számára az, hogy Szentendrének saját hőse lehet és fontos, hogy Kucserának helyi kultuszt teremtsünk. Vass Péter, a szentendrei Kucsera Ferenc cserkészcsapat tisztje kifejtette, hogy amikor a cserkészek csapatuknak névadót kerestek, egyértelmű volt, hogy Kucsera Ferencre esett a választásuk, a helyi cserkészek az ő példáján keresztül érthetik meg igazán, mit jelent önfeláldozónak lenni. Végül Molnár Miklós atya áldásával zárult a megemlékezés, melynek végén Benes Edvárd egyesületi elnök  felkérte a megjelent szentendreieket, hogy akárcsak 97 évvel ezelőtti elődeink, helyezzenek el egy-egy szál virágot az emlékkeresztnél. Az esemény legvégén kisorsolták a korábbi hetekben meghirdetett „Kucsera-kvíz” nyerteseit, ahol a helyes megfejtők többek között a Terror Háza Múzeum felajánlásából családi belépőt nyerhettek.

A Szentendre Barátai Egyesület által szervezett Kucsera Ferenc megemlékezés újszerű megközelítése lehetőséget teremtett a város számára, hogy e helyi hős a köztudat és az élő emlékezet szerves részévé válhasson.